A svédeknek fontosabbak a migránsok, mint a koronavírus lehetséges áldozatai
A fejlett svédeknél van egy dolog, ami a koronavírusnál is fontosabbnak látszik: a migránsaik. Ez jól levehető abból, hogy saját népük egészségét sem kímélve vonultak utcára a minap (március 30-án), pontosabban a Svéd Migrációs Testület egyik létesítménye elé mentek, hogy bátran kiálljanak azok mellett a hontalan palesztinok mellett, akik nem kaptak svéd állampolgárságot, de ki sem toloncolták még őket az országból. Ez különösen "megnyugtató" annak tükrében, hogy az országban a fekvőbetegágyak száma kevesebb, mint egyharmada a magyar kapacitásnak, az egészségügyi dolgozóknál pedig nem végeznek laboratóriumi vizsgálatot, és úgy általában az egészségügy mezonjaira szétesve várja, hogy komolyra forduljon a helyzet.
A közel száz főből álló "tömeg" abban a Göteborgban gondolta egyébként helyesnek, hogy járvány idején ki kell állnia az emberi jogok mellett, ahol 2018 augusztusában bevándorló-bandák több száz autót gyújtottak fel, ugyanabban az évben pedig a bandaháborúknak köszönhetően mintegy 40 ember vesztette életét. A demonstrációt a haladók azután szervezték, hogy a svéd kormány szintén korlátozásokat helyzett kilátásba, többek között például azt, hogy nem tartózkodhat 50 embernél több egy helyen. Az esetről a svt.se számolt be.
Christer Fuxborg, a helyi rendőrség sajtósa jó haladó módjára megpróbálta megvédeni a demonstrálókat azzal a szöveggel, hogy "sokan közülük nem tudták, hogy nem gyülekezhetnek az utcán". Ezt részben az is indokolhatja, hogy a Momentum nem nyomtatta ki nekik az internetet, másrészt pedig nem erről szólnak a hírek világszerte. Vagy...?
Megkértük őket, hogy menjenek el, nem lehetnek többen egy csoportban, mint 50 fő. Megbizonyosodtunk róla, hogy megértik, egymás között megbeszélik a dolgot és elmennek
– fejtette ki.
Annyira diplomatikusan szeretnénk megoldani ezt, amennyire lehet. El akarjuk kerülni, hogy el kelljen őket kapni és el kelljen őket cipelni a helyszínről, úgyhogy az első körben tájékoztatunk arról, hogy mi vonatkozik rájuk, és aztán nekik kell állást foglalni
– tette hozzá.
A svéd szabályok még mindig jóval megengedőbbek, mint a francia, az osztrák, vagy a magyar korlátozások. Ausztriában például szinte minden üzlet bezárt, az utcán pedig kötelező a maszkok viselése. Svédországban ezzel szemben a kültéri kávézók továbbra is üzemelhetnek, úgy, hogy az asztalnál szolgálják ki őket, és az iskolák is nyitva vannak. Míg Svédországban 50-en összegyűlhetnek bárhol, addig az Egyesült Királyságban például a maximális számú ember, akik együtt lehetnek az utcán, az pontosan kettő. A laza szabályokat a svéd kormány azzal indokolja, hogy az országban még nincsen annyi fertőzött, mint Olaszországban vagy Spanyolországban (bár ha így folytatják, lehet), de szerencsére már elkezdtek a helyi hatóságok felkészülni arra, hogy egyszercsak túlterheltek lesznek a kórházak. Hála Istennek, dr. Thomas Lindén, a Svéd Egészségügyi Tanács elnöke a napokban megnyugtatott mindenkit, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén az orvosi ellátás fontosabb lesz majd, mint az állampolgárság, vagyis magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy a svéd adófizetők pénzén az illegális bevándorlókat is ellátják majd, ami egyébként nagyon helyes, de lehet, inkább addig kellene tenni valamit, amíg nem a helyiektől veszik el a kórházi helyeket azok, akiknek egyébként semmi keresnivalójuk nincs az országban. De lehet, hogy ez túl maradi hozzáállás.
A priorizálás elve kimondja, hogy az orvosi segítségnyújtást kell előtérbe helyezni annak alapján, hogy mindeni egyenlő. Ez azt jelenti, hogy azok jönnek a sor elejére, akik az egészségügyben dolgoznak, utána viszont nem kell legális státuszon gondolkodni, hanem az egészségügyi állapot számít majd
– fejtette ki. Aggodalomra ad okot az, hogy a svéd kormány már korábban is részesített előnyben illegális bevándorlókat a helyi idősekkel szemben, például 2016-ban, amikor hátrányos helyzetűeket és demens időseket lakoltattak ki egy épületből, hogy azt menedékkérők otthonává alakítsák. Svédországban egyébként kevés az aktív fekvőbetegágy, kevesebb, mint egyharmada a magyar kapacitásnak. Ez vonatkozik az intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépek számára is. Az Origo értesülései szerint Stockholmban még a fertőzöttel kapcsolatba került egészségügyi dolgozóknál sem végeznek laboratóriumi vizsgálatot, csak akkor, ha nehezen pótolható kulcsszereplőről van szó.
Forrás: svt.se, Nyheter Idag, Breitbart; Fotó: svt.se
