Az uniós költségvetés elfogadása kiélezheti a tagállamok közötti ellentéteket
Az EU vezetői pénteken kezdik megvitatni az Európai Bizottság 750 milliárd eurós (842,93 milliárd dolláros) helyreállítási tervét, valamint az 1,1 ezer milliárd eurós javaslatot az EU következő 2021–2027-es költségvetésére. A tervet valamennyi tagállamnak jóvá kell hagynia, így kiéleződhetnek a már korábban is látott ellentétek a tagállamok, az új német elnökség és a bizottság között.
A terv részben Charles Michel javaslata, amely magában foglalja az unió jövőre néző hétéves alapvető költségvetését, amely – felfoghatatlan szám következik – 1,074 trillió euró. Ez amúgy 26 milliárd euróval kevesebb, mint az Európai Bizottság (Ursula von der Leyen) májusban kidolgozott terve. Michelnek az elmúlt hetekben többször felül kellett vizsgálnia a javaslatát, mivel számos pontban több uniós vezető is vitatta a javaslatait.
Helyreállítási stratégiánk céljait három szóban lehet összefoglalni
– mondta el egy sajtótájékoztatón, hozzátéve:
Először is, a konvergencia. Másodszor, az ellenálló képesség és az átalakulás. Konkrétan ez azt jelenti, hogy helyre kell állítani a koronavírus által okozott károkat és meg kell reformálni a gazdaságunkat.
A legkeményebb diónak a koronavírus-helyreállítási kezdeményezés (750 milliárd eurós hitellel) bizonyul. A Next Generation EU márkanévre hallgató koronavírus-helyreállítási kezdeményezés valójában egy hitel, amelyet a tagállamok különböző támogatásokra fordíthatnának. Ugyanakkor, mint minden hitel, természetesen ez is hordozza magában azt a problémát, hogy valamikor vissza kell fizetni, és mivel az unió tagállamokból áll, így tulajdonképpen egyes tagállamok kezességet vállalnak más tagállamokkal szemben.
Jogállamiság azonnal, vagy jogállamiság hosszú távon?
A német kormány részben a kulisszák mögött, de egyre inkább nyíltan már régóta támogatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy az uniós finanszírozást bizonyos demokratikus normák betartásától tegyék függővé. A koronavírus-válság okozta visszaesés azonban egyes források szerint megváltoztathatta Merkel megközelítését. A válság előtt a gazdag és főképp liberális államok, mint például Finnország, Svédország, Németország és Franciaország afelé tettek erőfeszítéseket, hogy egy olyan mechanizmust alakítanak ki, amely például Lengyelország és Magyarország – amelyek mindketten a 7. cikk szerinti fegyelmi eljárás alatt állnak a jogállamiság miatt – felé késleltetik, vagy akár meg is állíthatják az uniós kifizetéseket. Lényegében tehát a teljesen megfoghatatlan "jogállamiság" címszó arról szólhatott volna, hogy az unió kevesebbet fizet nekünk és a lengyeleknek.
Több uniós forrás mára ugyanakkor arról számol be, hogy – a mélyülő gazdasági válság és a dél-európai országokban a populizmus esetleges növekedésének kockázatával szembeszállva – Merkel megpróbálja elkerülni a potenciális költségvetési vétót azáltal, hogy már nem erőlteti a jogállamiságról szóló állandó vitát.
A német kormánytól azt hallom, hogy először akarnak megállapodni a költségvetésről, majd a jogállamiság kérdéséről, mert a költségvetéshez egyhangúság szükséges, és például Lengyelországot és Magyarországot nem lehet arra kényszeríteni, hogy megállapodjanak a jogállamiság kérdésében
- mondta múlt hét csütörtökön az újságíróknak Daniel Caspary, a Merkel-féle Kereszténydemokrata Szövetség (CDU) európai képviselőcsoportjának elnöke az Európai Parlamentben.
Látom a német kormány által gyakorolt nyomást, hogy nagyon gyorsan meg kell mozgatnunk a költségvetést és a behajtási alapot, mert a pénznek nagyon gyorsan kell jönnie
– tette hozzá Caspary. Merkel a maga részéről a múlt héten már arra utalt, hogy hosszabb távú kérdésnek tekinti a jogállamiság feltételeit. A jogállamiság, mint mondta, "nemcsak pénzkérdés, hanem egy átfogó téma, amely évek óta tart". Angela Merkel kancellár az EU parlamentje előtti felszólalásában arra utalt, hogy a koronavírus-világjárvány feltárta az Európai Unió gyengeségeit, ezért Németország a blokk elnökségét arra használja fel, hogy előmozdítsa a szolidaritás értékeit és a 27 tagállam gazdasági jólétét. Az Európai Parlamentben tartott beszédében Merkel elmondta, hogy a koronavírushoz kapcsolódó több, mint 100 000 halálos áldozattal számoló uniónak a második világháború óta a legrosszabb recesszióval kell szembenéznie.
Merkel azt akarja, hogy az EU globális felelősséget vállaljon
A világjárvány rámutatott, hogy továbbra is törékeny az európai projekt
– mondta Merkel, azon sajnálkozva, hogy az EU kormányainak "meglehetősen nemzeti és nem európai" volt a kezdeti válasza a pandémiára. Szavai szerint "a kohézió és a szolidaritás soha nem volt fontosabb, mint ma". Kijelentette:
Megállapítom, hogy az Európai Tanácsban a lehető leggyorsabban döntést kell hozzunk a többéves finanszírozási ügyletről és a felzárkóztatási alapról.
A világjárvány akkor támadta meg az uniót, amikor az már egyéb nagy kihívásokkal is küzdött, mint például Kína gazdasági fellendülése, vagy a kevésbé baráti amerikai kormányzati lépések, továbbá a technológiai és katonai szuverenitás kérdésének rendezése. Merkel érintett néhány ilyen kérdést, amikor kitűzte célkitűzéseit Németország EU-elnökségére. Felszólította az EU-t, hogy egységesen tárgyaljon Kínával és vállaljon nagyobb globális felelősséget, különösen a demokrácia és az emberi jogok előmozdításának területén.
Készült a Politico, Reuters, BBC cikkei alapján. Fotó: MTI/AP
