Hölvényi György szerint fontos a párbeszéd az Európai Unió és az egyházak között
Az Európai Parlament plenáris ülésén elfogadta az unió fejlesztéspolitikájának hatékonyságjavításáról szóló jelentést. Hölvényi György, kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő kezdeményezésére a jelentés felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az egyházi szervezeteket vonja be az ezzel kapcsolatos feladatokba. Az Európai Unió és az egyházak közötti párbeszéd fontosságáról Hölvényi György beszélt a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Az európai parlamenti képviselő elmondta: egy Európa jövőjéről szóló találkozót tartottak, ami kapcsolódik egy európai parlamenti konferenciasorozathoz. Hölvényi úgy fogalmazott, fontosnak tartották, hogy már a legelején pódiumot adjanak az egyházak képviselőinek, különböző felekezetek képviselőinek, hogy elmondják a véleményüket. Hozzátette: sok-sok millió embert képviselő, azokkal nagyon szoros kapcsolatban lévő embereknek, több ezeréves tradícióval rendelkező egyházaknak, felekezeteknek természetesnek kell lenniük, hogy hallassák a hangjukat.
Fontos, hogy ezekből a párbeszédekből konkrét cselekvések is létrejöjjenek, különösen a világjárvány idején
– mutatott rá Hölvényi. A képviselő szerint csupán hangsúlybeli különbségek vannak a vallások illetve a vallási és világi szervezetek között azzal kapcsolatban, hogyan látják Európát. Úgy látja, különböző megközelítések is jól megférnek egymás mellett. Példaként hozta, hogy az ortodox egyház képviselője kifejezetten hangsúlyozta az Európában és Európán kívül is meglévő félelmet, amely általában meghatározza gondolkodásunkat, és „lebénítja az embereket” a közös gondolkodás és felelősségvállalás kapcsán.
A vallásszabadság kérdése
Arsenios, bécsi ortodox püspök és Köves Slomó vezető rabbi a vallásszabadságot kérték számon egy-egy konkrét ügyben, például a koronavírushoz kapcsolódó bezárások miatt. Sok országban, szemben a magyarországi gyakorlattal, egyszer csak bezárattak minden templomot „minden különösebb egyeztetés nélkül.” Hölvényi elmondta: Köves Slomó például arról beszélt, hogy bizonyos tagállamokban „a kóser vágás gyakorlata ma már szinte lehetetlen, és ezzel súlyosan sértik a vallásszabadság gyakorlását.”
Közös felelősség
Ezeknek a felekezeteknek, egyházaknak közös felelőssége van. Mindenkinek a saját környezetében, de szélesebb körben az adott társadalomban is. Ennek előfeltétel a biztonság és a bizonytalanságból adódó félelem csökkentése
– tette hozzá Hölvényi György.
Az elmúlt tíz évben bizonyos értelemben volt előrelépés és lesz is a párbeszédben. Kétezer vagy több ezer éves tradícióról elfeledkezni és azt hinni, hogy az európai közösség megalakulásával kezdődik a történelem, ez butaság, dőreség, és senki sem gondolhatja komolyan
– fogalmazott a kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő.
A párbeszéd kötelezettség
Ezeknek a közösségeknek olyan tapasztalata és befolyása van a társadalomban, hogy a velük való párbeszéd kötelezettség. Erre amúgy a Lisszaboni Szerződés 17. pontja az uniós intézmények és az egyházak közötti párbeszédre is felszólít
– hívta fel a figyelmet Hölvényi György.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Fotó: MTI/Mohai Balázs
