Pesti Srácok

Kiderült, mit gondolnak az emberek az Európai Unióról

Kiderült, mit gondolnak az emberek az Európai Unióról

Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A Századvég kutatást végzett az uniós állampolgárok körében, ezzel kapcsolatban a Kossuth Rádió Európai idő című műsora jelentkezett egy összefoglalóval, amit most a PestiSrácok.hu oldalán is elolvashatnak.

A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban. Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, a felmérésből kiderült, hogy az Európai Uniót, mint együttműködési formát támogatják az állampolgárok, hiszen csaknem a megkérdezettek fele vélekedett pozitívan az unióról. Az elemző úgy fogalmazott:

A felmérésből az is kiderült, hogy a huszonnyolc ország válaszadóinak közel fele (negyvenhat százaléka) tekinti kiszámíthatónak a közigazgatás működését, míg a harmincöt százalékuk ellenkező véleményt fogalmazott meg.

PestiSracok facebook image

Sokszor humanitárius és morális dilemma a migránsok megmentése

Az Európai Uniónak 2004 óta van határügynöksége, 2016–2017 óta pedig Európai Határ- és Parti Őrsége (Frontex). A varsói székhelyű Frontex kezdetben inkább formális szerepét a migrációs válság elmélyülése nyomán közös uniós döntéssel, tartalommal töltötték meg. Három éve új jogosítványokkal is felruházták, és aktívabban lép fel az illegális határátlépések megakadályozásában, valamint az illegálisan az unióban tartózkodók kitoloncolásában. Fabrice Leggeri, a Frontex főigazgatója elmondta, készülnek elindítani az európai állandó egységet, amely egy újabb lépést jelentene az ügynökség életében. Hozzátette, bővült a felhatalmazásuk a visszaküldések terén is, vagyis hogy hazatelepítsék az irreguláris migránsokat az Európai Unióból a származási országokba. A főigazgató kifejtette, 2014-ben a nagy válság előtti utolsó évben az ügynökség harminckilenc repülőjáratot indított útnak kitoloncoltak számára. Tavaly pedig már több mint háromszázötven ilyen járatot szerveztek. Ezek különleges repülőjáratok, chartergépek a visszaküldött emberekkel, összesen mintegy nyolcvan célállomásra. Sok járat érkezik a Nyugat-Balkán országaiba, de vannak repülők, amelyek Afganisztánba, Pakisztánba, Nigériába tartanak.

Forrás: MTVA, hirado.hu, Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

A cikk, a Kossuth Rádió Európai idő c. műsora alapján, az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.