Pesti Srácok

Kiderült, mit gondolnak az emberek az Európai Unióról

Kiderült, mit gondolnak az emberek az Európai Unióról

Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A Századvég kutatást végzett az uniós állampolgárok körében, ezzel kapcsolatban a Kossuth Rádió Európai idő című műsora jelentkezett egy összefoglalóval, amit most a PestiSrácok.hu oldalán is elolvashatnak.

A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió huszonhét tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban. Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, a felmérésből kiderült, hogy az Európai Uniót, mint együttműködési formát támogatják az állampolgárok, hiszen csaknem a megkérdezettek fele vélekedett pozitívan az unióról. Az elemző úgy fogalmazott:

A felmérésből az is kiderült, hogy a huszonnyolc ország válaszadóinak közel fele (negyvenhat százaléka) tekinti kiszámíthatónak a közigazgatás működését, míg a harmincöt százalékuk ellenkező véleményt fogalmazott meg.

PestiSracok facebook image

Sokszor humanitárius és morális dilemma a migránsok megmentése

Az Európai Uniónak 2004 óta van határügynöksége, 2016–2017 óta pedig Európai Határ- és Parti Őrsége (Frontex). A varsói székhelyű Frontex kezdetben inkább formális szerepét a migrációs válság elmélyülése nyomán közös uniós döntéssel, tartalommal töltötték meg. Három éve új jogosítványokkal is felruházták, és aktívabban lép fel az illegális határátlépések megakadályozásában, valamint az illegálisan az unióban tartózkodók kitoloncolásában. Fabrice Leggeri, a Frontex főigazgatója elmondta, készülnek elindítani az európai állandó egységet, amely egy újabb lépést jelentene az ügynökség életében. Hozzátette, bővült a felhatalmazásuk a visszaküldések terén is, vagyis hogy hazatelepítsék az irreguláris migránsokat az Európai Unióból a származási országokba. A főigazgató kifejtette, 2014-ben a nagy válság előtti utolsó évben az ügynökség harminckilenc repülőjáratot indított útnak kitoloncoltak számára. Tavaly pedig már több mint háromszázötven ilyen járatot szerveztek. Ezek különleges repülőjáratok, chartergépek a visszaküldött emberekkel, összesen mintegy nyolcvan célállomásra. Sok járat érkezik a Nyugat-Balkán országaiba, de vannak repülők, amelyek Afganisztánba, Pakisztánba, Nigériába tartanak.

Forrás: MTVA, hirado.hu, Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

A cikk, a Kossuth Rádió Európai idő c. műsora alapján, az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.