Több problémára is megoldást jelenthet az uniós helyreállítási csomag
Elfogadták a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendeletet, amely szerint összesen 672,5 milliárd euró összegű támogatás nyújtható a tagállamoknak. Remélhetőleg ez az összeg segít a gazdaság újraindításában, többek között az építőipar fellendülésében is.
A hét elején az Európai Tanács soros elnökségét betöltő Portugália miniszterelnöke és az Európai Bizottság elnöke közös nyilatkozatban jelentette be, hogy minden akadály elhárult. Elkezdhetik működtetni az uniós kilábalási eszközt, amely a 672 milliárd eurójával a teljes helyreállítási alap legfontosabb eleme. Ez az alap az a bizonyos 750 milliárd eurós forrás, amelyet a járványhelyzet gazdasági kárainak felszámolására fogadtak el az állam és kormányfők. Magyarország tizenhétmilliárd eurós forráshoz juthat vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában. Az európai gazdaság versenyképességéről, a jövőre való felkészítésről van szó, de nem minden politikai felhang nélkül. Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában elmondta, az unió a pénznek a harminchét százalékát a klímasemlegesség elérésére, húsz százalékát pedig a gazdaság, az oktatás és a közigazgatás digitalizációjára fordítanak. Ehhez képest kell a tagállamoknak a saját fejlesztési tervüket bemutatni, hogy Brüsszel megvizsgálhassa, hogy összhangban vannak-e a nemzeti stratégiák ezekkel az egységes európai célkitűzésekkel. Több mint húsz éve a régiónkból áramlik a munkaerő Nyugat-Európa irányába. Jelenleg az építőipari ágazat inkább a készülődés állapotában van. Készülnek az érkező uniós forrásokból létrejövő fejlesztések megvalósítására, valamint a kormányzati otthonfelújítási programból fakadó megbízásokra is. Idén visszatérhet a munkaerőhiány. Ennek enyhítésének módszereit keresi az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely az építőipari munkaerő kapacitások intenzív növelésében látja az egyik megoldást. Ezen a címen valósít meg európai uniós pályázatot a gazdaságfejlesztési operatív program részeként. Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta, az unió területén feszültségek vannak a munkaerőpiacon, mert vagy számosságában nincs elegendő munkaerő, vagy pedig összetételében, felkészültségében. A nyugat-európai országok huszonöt éve küzdenek ezzel a problémával, a közép-kelet európai régió pedig, köztük Magyarország is, az utóbbi öt–hat évben szembesült ezzel. Több mint húsz éve a mi régiónkból áramlik a munkaerő Nyugat-Európa irányába. Ezáltal valószínűleg, tőlünk keletebbről fog érkezni talán elegendő pótlás.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu ; Fotó: MTI/EPA/Omer Messinger
