Egy bíróság egyelőre megtiltotta a német titkosszolgálatoknak, hogy a választások előtt megfigyeljék az egyetlen igazi ellenzéki pártot, az AfD-t
2021 Németországban egy úgynevezett szuper választási évnek számít. A szeptember 26-i szövetségi parlamenti választás mellett 6 tartományban választanak parlamenti képviselőket. Az első két tartományi választás március 14-én lesz. Nem csoda, hogy már mindenki ideges, mert nagy a tét. A kétkamarás német törvényhozás felsőházában, a Szövetségi Tanácsban (Bundesrat) a 16 tartomány 69 képviselője ül. Az SPD 11, a legnagyobb német pártszövetség, a CDU/CSU, és a Zöldek is 10-10 tartományban vesznek részt kormánykoalícióban. A többi parlamenti párt is tagja valamilyen kormánykoalíciónak. A szövetségi parlament legnagyobb ellenzéki pártja, az AfD egyelőre egyik tartományi kormánynak sem tagja. Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, valamint azért, hogy a jobboldali párt esélyeit az őszi szövetségi választáson is jelentősen csökkentsék, a német politikai establishment attól sem riad vissza, hogy az alkotmányvédelmet is felhasználja a nemkívánatos konkurencia diszkreditálására.
Vida Ákos (München) írása
Az ellenzéki pártokat megfigyeli a titkosszolgálat, ugye?
A Tagesschau – az ARD televízió híradója – és a baloldali Spiegel magazin is március 3-i online kiadásaikban azt jelentették, hogy a Seehofer belügyminiszter irányítása alá tartozó német alkotmányvédelem (Bundesamt für Verfassungsschutz, BfV) az AfD eddig négy kelet-német tartományban – Brandenburg, Thüringia, Szász-Anhalt és Szászország – folytatott megfigyelését kiterjeszti az egész pártra. Miután Angela Merkel egy migránsokat kergető fiatalokat mutató videofelvétel értékelésében neki ellentmondó korábbi BfV-vezetőt Hans-Georg Maaßent kirúgta, helyébe a kancellár asszony bizalmát élvezö Thomas Haldenwang került. Egy decemberi belügyminiszteri konferencián az alkotmányvédelem új főnöke az jelentette, hogy a kelet-német AfD-ben nagyon erős pozíciót élvező Björn Höcke vezette szélsőjobboldali "Flügel" elnevezésű radikális szárny egyre erősödik. Az AfD a szárnyat erre a nyomásra hivatalosan feloszlatta ugyan, de a legutolsó szövetségi pártgyűlésen a küldöttek csaknem felének támogatását tudhatta maga mögött. Ezen kívül számos egyéb szélsőjobboldali szervezettel is kapcsolatban voltak – állítja a Spiegel. A múlt héten elkészült, kereken ezer oldalas alkotmányvédelmi jelentés egy kétéves szakértői munka eredményeként javasolta az egész AfD megfigyelését. Az anyagban összehordták az alkotmányos rend vélelmezett megsértéseit, beszédek és irományok szövegeit és ezek alapján javasolták a párt egészének górcső alá vételét, azaz titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyelését.
Van igazi, szakmai, "közbülső" jelentés, meg van végső, a politikusoknak megfelelő jelentés
Ezzel szemben a Junge Freiheit című újság január 20-i kiadása szerint a berlini alkotmányvédelem 2020. december 11-i, 43 oldalas, szigorúan titkos közbülső jelentésében az állt, hogy a "szárny" befolyása a berlini AfD-re nagyon alacsony. A "szárny" szimpatizánsai nem képezik a berlini AfD jelentős részét, se nem dominálják a "szárny" képviselői a politikai programot. A jelentés további részében pedig ez áll:
Az alkotmányellenes törekvéseket közvetlen szándéknak kell vezérelni. Az aktoroknak az alkotmányellenes siker elérését akarniuk kell. Ezt a szándékot a berlini AfD-re nem lehet rábizonyítani. Mi több, az olyan kampányok, mint a "Mi az alkotmányért", határozatok az egyetnemértés mellett, a "szárny" feloszlatása vagy a "kizárási eljárások" az AfD-nek a szabad demokrácián alapuló alaprend melletti kiállásáról szólnak.
Ez a jelentés természetesen kiverte a biztosítékot a berlini szenátus belügyi tárcavezetőjénél. A szociáldemokrata Andreas Geisel nyomást gyakorolt az alkotmányvédelem illetékes dolgozóira, hogy egy másik végeredményt hozzanak ki, mi több, személyi következményekkel is fenyegetőzött – nyilatkozta az AfD berlini frakcióvezetője, Georg Pazderski a Junge Freiheitnak. A belügyi szenátor sajtóreferense viszont ezt a kijelentést "tiszta hazugságnak" nevezte.
A titkosszolgálat megígérte a bíróságnak, hogy a vizsgálat titkos lesz
Az egész dolog pikantériája azonban az, hogy a BfV egy, a kölni bíróság előtt folyamatban lévő jogvita miatt egyelőre nem sokat tehet, mert sem a párt szövetségi, tartományi és európai parlamenti képviselőit, sem pedig az ez évi választásokon induló képviselőjelöltjeit sem figyelheti meg. A megfigyelési ügy kiszivárogtatása kizárólag a nemkívánatos ellenzéki párt a közvélemény előtti lejáratásának célját szolgálja. Ez azért is ízléstelen mert a párt szóvivői, Jörg Meuthen és Tino Chrupalla kijelentették:
Pártunknak eddig még nincs meg a szövetségi hivatali magyarázata, amely ezt igazolja. Az hogy egyes médiumok már egy olyan BfV-szakvéleményből idéznek, amelyet a hivatal csak hétfőn nyújtott be a gyorsított eljárás keretében a kölni közigazgatási bíróságnak – és az AfD maga még meg sem kapta –, megmutatja, hogy milyen gyorsan kiszivárognak a BfV-től a szigorúan titkos információk és mennyire semmit sem ért a BfV titoktartási ígérete, amelyet az eljárásban ezzel kapcsolatban tett.
Stephan Brandner, az AfD szövetségi parlamenti képviselője egy Twitter-üzenetében kijelentette:
Az alkotmányvédelemmel kapcsolatban: eddig semmi sem hivatalos. Átlátszó és jogellenes módon szivárogtattak ki valamit.
A cél egyértelműen a választások befolyásolása
A fősodrású média persze egy szóval sem említi meg azt, hogy a titkosszolgálat a bíróság előtt megígérte, hogy a folyamatban lévő ügy lezárta előtt semmit sem hoznak nyilvánosságra. De milyen "titkosszolgálat" az, amelynek a jelentéséből a sajtó már másnap idézhet? Milyen dolog az, hogy a belügyminiszter felügyelete alatt álló alkotmányvédelmet használják fel a legnagyobb ellenzéki párt ellehetetlenítésére?
Az AfD megfigyelésének jelentős következményei lehetnek a választások során. Egy ilyen akció nagymértékben befolyásolhatja, elbizonytalaníthatja a választókat, kétségeket ébreszthet bennük és érzékeny szavazatvesztést okozhat. A legkényelmetlenebb helyzetbe viszont azok az AfD-párttagok kerülhetnek, akik közalkalmazottként az alkotmányra esküdtek fel és egy alkotmányellenesség gyanújába keveredett párt tagjaként az állásuk is veszélybe kerülhet. Közöttük vannak rendőrök, katonák, tanárok és közigazgatási tisztviselők. Ezek az emberek nemcsak komoly lelkiismereti, hanem egzisztenciális dilemma előtt is állnak.
A mai német politikai vezetés ezen húzása azokra a nagyon sötét időkre emlékeztet, amikor a titkosrendőrséget politikai ellenfelek üldözésére és megsemmisítésére használták fel. És még ők akarják nekünk vagy bárkinek elmagyarázni a demokráciát?
A kölni bíróság egyelőre még ellenáll a kormányzati nyomásnak
Az AfD megfigyeléséről szóló sajtójelentések miatt a kölni közigazgatási bíróság egy – még nem jogerős – március 5-ei döntésében úgy határozott, hogy a BfV-nek nem szabad az AfD egészét szélsőjobboldali gyanús esetnek nyilvánítania és megfigyelnie, legalábbis addig, amíg a gyorsított eljárásban végleges döntést nem hoz. A mai határozat azért jelentős, mert a BfV az eljárásban még januárban vállalta, hogy az eljárás végleges eldöntéséig bizalmasan kezeli az ügyet. De mivel az információ csak a BfV-től szivároghatott ki, ezért a kölni bíróság úgy ítélte meg, hogy azzal "a politikai pártok alkotmányban garantált esélyegyenlőségébe elfogadhatatlanul avatkoztak be". A bíróság azt is kritizálta, hogy a BfV az AfD 262 oldalas ellenkeresetét is kiadta a sajtónak, amely így az AfD cáfolataiból kimazsolázhatja mindazt, amivel a BfV a gyanúsításait megindokolja. Ezzel a titkot megőrizni nem képes, illetve nem is akaró titkosszolgálat tönkretette azt a bizalmi alapot, amelyre a bíróság eddig alapozott. Arról, hogy az egész gyorsított eljárásban mikor lesz végleges döntés, a bíróság még nem nyilatkozott.
Szép ez a német jogállam, ahol egy titok nem marad titok, mert a titokszolgák azt a sajtónak fű alatt, szándékosan odadugják.
