Nincs garancia arra, hogy a következő nyolc évben Szerbia uniós tagállam legyen
Szerbia 2012-ben kapott tagjelölti státuszt az Európai Uniótól, egy évvel később megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A 35 tárgyalási fejezetből eddig tizennyolcat sikerült megnyitni, de csak kettőt ideiglenesen lezárni. A világjárvány mellett politikai okai is vannak a szerb csatlakozási folyamat lelassulásának – erről beszélt Guszton András politikai elemző a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
Emmanuel Macron francia elnök néhány évvel ezelőtt kimondta, hogy az unió bővítése nem jöhet szóba, amíg nem történik meg magának az Európai Uniónak a reformja. Szerbia kilátásait rontja, hogy az unió belső reformja még el sem kezdődött, és a pandémia csak tovább rontott ezen a helyzeten. Az eredménytelenül eltelt nyolc év után nincs semmilyen garancia arra, hogy a következő nyolc évben Szerbia uniós tagállam legyen
– jelentette ki Guszton András újvidéki politikai elemző az Európai időben. A szakértő szerint ez csak az érem egyik oldala, ugyanis Szerbia sem tett meg mindent azért, hogy siettesse uniós csatlakozását.
Az uniós vezetők többsége világosan kifejezésre juttatta, hogy Szerbia mindaddig nem számíthat a teljes jogú tagságra, ameddig nem rendezi viszonyát Koszovóval. Ez a két állam kölcsönös elismerését feltételezi. Szerbia ettől legalább annyira messze van, mint Makó Jeruzsálemtől
– fogalmazott a szakértő. Világos brüsszeli elvárás az is – folytatta az elemző –, hogy Szerbia egyeztesse külpolitikáját az unió külpolitikájával.
Szerbia külpolitikája azonban legfeljebb csak köszönőviszonyban van az unió külpolitikájával, főként, ami az Oroszországgal és Kínával fennálló viszonyt illeti. A járvány idején Szerbia sokkal jobban áll a vakcinázás tekintetében, mint bármelyik uniós tagország, nagyrészt annak köszönhetően, hogy Moszkvától és Pekingtől vásárolt oltóanyagokat
– mondta. Guszton András szerint a jogállamiság kérdése a harmadik terület, amelyen Szerbia hatalmas lemaradásban van.
Aleksandar Vučić szerb elnök azzal a nem titkolt nyugati elvárással került hatalomra, hogy képes lesz pontot tenni a koszovói probléma végére. Vučić az első néhány évben még talán sejtetni engedte ennek lehetőségét, az utóbbi három évben viszont többször nyíltan kimondta, hogy nem ő lesz az, aki el fogja ismerni Koszovó (függetlenségét). Márpedig ha ez így marad, Szerbia nem lehet az unió teljes jogú tagállama
– szögezte le Guszton András. Új módszer szerint folytatódnak ettől az évtől a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, a 35 tárgyalási fejezet helyett hat tematikus egységbe csoportosították az elvárásokat. Az elemző szerint mindez csupán technikai kérdés.
Mindabból, amit eddig elmondtam, világosan következik, hogy még nagyon hosszú út vár Szerbiára
– jelentette ki. Mindeközben a Balkánon állandó beszédtéma a határmódosítások kérdése, ami befolyásolhatja Szerbia csatlakozását. Koszovó felosztásáról, Nagy-Albánia létrehozásáról és a Boszniai Szerb Köztársaság Szerbiához csatolásáról is folyamatosan keringenek a hírek. Egy szlovén bulvárlap arról írt, hogy Janez Janša szlovén kormányfő még februárban diplomáciai jegyzéket küldött Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben Jugoszlávia drámájának befejezését indítványozta. A szakértő szerint világosan különbséget kell tenni az európai hivatalos álláspont és a térség országainak vágyálmai között.
Az unió hivatalosan azt hangoztatja, hogy szó sem lehet újabb határmódosításról Európában. Ezzel szemben a balkáni térségben állandó téma a határmódosítások kérdése, ami bizonyíték arra, hogy még mindig nem ért véget a 30 éve – Jugoszlávia szétesése óta – tartó exodus. Kézenfekvőnek tűnik az a feltételezés, hogy ha Szerbiát mégis rákényszerítenék Koszovó elismerésére, akkor valamilyen kárpótlást kaphatna ezért Bosznia felosztásából. Például úgy, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságot Szerbiához csatolnák. De ha megtörténne Koszovó elismerése, akkor felmerül a dél-szerbiai térség kérdése, ahol három albán többségű önkormányzat létezik, amelyek már többször kinyilvánították szándékukat, hogy csatlakoznának Koszovóhoz. Ha Koszovó – továbbra is a feltételezés szintjén maradva – önállósulna, akkor nehéz lenne elképzelni, hogy ne egyesülne Albániával, tekintettel arra, hogy a Koszovó és Albánia közötti határ gyakorlatilag már nem létezik. Innentől pedig már csak egy lépés választana el Nagy-Albánia létrejöttétől, hiszen már csak a macedóniai és a montenegrói albánokat kellene rávenni a csatlakozásra. Akkor tényleg lángba borulhatna az egész Balkán
– mondta Guszton András. Megjegyezte:
Még nem beszéltem Boszniáról, ugyanis a muszlimok nyilvánvalóan nem néznék tétlenül a Boszniai Szerb Köztársaság kiválását. Ott vannak továbbá a horvátok, akik már harminc évvel ezelőtt igényt formáltak Bosznia-Hercegovina többségében horvátok lakta részeire. Így csak egy kis muszlim állam maradna Bosznia-Hercegovina közepén, amelyet a muszlimok szépen el tudnának kormányozni.
A fenti gondolatsorban azonban olyan sok a „ha”, hogy a szakértő nem látja mindennek a politikai realitását – hangzott el az Európai időben.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: hirado.hu; Fotó: Facebook
