Pesti Srácok

Búcsú az egyszer használatos műanyagoktól – Minden, amit az irányelvről tudni kell

Búcsú az egyszer használatos műanyagoktól – Minden, amit az irányelvről tudni kell
Dombrád, 2017. július 3. Összegyûjtött mûanyaghulladék a Tiszai PET Kupa megnyitóján Dombrádon 2017. július 3-án. Tizenhat, ártéri hulladékból épült hajó és legénysége indult el, hogy a Tisza 71 kilométeres szakaszán Tiszalökig begyûjtsék a hulladékot. MTI Fotó: Balázs Attila

Július 1-jén egy mindenki számára nyilvánvaló új törvény lép hatályba. A mindennapok használati eszközeinek egy részétől búcsút vehetünk. Hatályba lép ugyanis az egyszer használatos műanyagok visszaszorítását célzó uniós irányelv, amelynek értelmében betiltanak bizonyos műanyag eszközöket, például a fültisztító pálcikát vagy éppen a műanyag léggömbtartó pálcát. A bolti műanyag zacskók termékdíja jócskán megemelkedik, de a készétel-házhozszállítást sem hagyja érintetlenül, ugyanis az itt használt műanyag dobozok jó részét is tilos lesz használni. A hátteret az M1 Európai idő című műsorában Litkei Máté János, a Klímapolitikai Intézet igazgatója vázolta.

A hirado.hu azt írja: ez az irányelv csak az egyszer használatos műanyagokat célozza meg, amelyek különböző számítások szerint az 50 százalékát teszik ki a legyártott műanyagoknak. Ezek visszaszorítása mindenképpen szükséges a fenntartható fejlődés jegyében, 1950 óta ugyanis globálisan több mint hét milliárd tonna lett legyártva belőlük, és ezeknek körülbelül 90 százaléka sosem hasznosult újra. Jelenleg éves szinten világviszonylatban körülbelül 380 millió tonna műanyagot gyártunk le, a kereslet pedig évről évre nő nemcsak az ipar, hanem a fogyasztók részéről is. Ugyanakkor nem tudunk mit kezdeni a hihetetlen mennyiségű keletkezett hulladékkal. A probléma megoldására a döntéshozók két megoldást javasoltak: az egyik a körforgásos gazdasági modell, a visszagyűjtés és újrahasznosítás folyamata, a másik pedig azoknak a termékeknek a visszaszorítása, amelyekről már a gyártás folyamatában eldőlt, hogy hulladékként végzik. A július 1-jén életbe lépő irányelv ez utóbbiról szól.

A vállalatok szerint a műanyag hulladék elhelyezésének feladata a fogyasztó felelőssége; gyakorlatilag a felhasználón múlik, mi történik a termék életútjának végeztével. Egy másik irányzat viszont azt mondja, hogy a fogyasztók kizárólag a terméket vásárolták meg, nem az előállítási technológiát, éppen ezért a gyártók felelőssége az adott előállítási mód alkalmazása. Ebben a vitában egyelőre európai szinten nincs konszenzus. A magyar álláspont szerint a felelősségvállalás a cégek részéről szükséges, tehát a vállalatoknak már az előállítás pillanatában gondoskodniuk kell arról, hogyan jut vissza az adott termék a körforgásos rendszerbe. Ha ez nincs megtervezve, az a gyártó felelőssége. A különböző termékek díjnövekedése nem a fogyasztó terhelését szolgálja, hanem a technológiai váltást igyekszik elérni. A hangsúlyt olyan alternatívákra kell fektetni, amelyek minden környezeti aspektusból megfelelőek. A lényegi rész a jövőbeni környezeti károk megelőzése.

Ez a cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu; Fotó: MTI/Balázs Attila

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.