Pesti Srácok

Afganisztán már húsz éve a nyugati szerepvállalás kudarca

Afganisztán már húsz éve a nyugati szerepvállalás kudarca

Ezeknek a heteknek az egyik legkomolyabb geopolitikai és külpolitikai kihívása az afganisztáni helyzet kezelése. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Marsai Viktor a Migránskutató Intézet kutató igazgatója volt a vendége. A magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni Európa területére.

Marsai Viktor a Migránskutató Intézet kutató igazgatója szerint nagyon keveset látunk még abból, hogy meddig fog tartani ez a folyamat. Sokan mondják azt, hogy a tálibok óriási változáson mentek keresztül, sokkal emberközpontúbbak lettek, és már nem ugyanazok, mint amikor uralták az ország nagy részét. Vannak kutatók viszont, akik azt mondják, hogy mindegy, a tálibok mit kommunikálnak, folytatni fogják azt a politikát, amit korábban elkezdtek.

– mondta a kutató. A tálibán mozgalom egy felkelőcsoport, aminek szinte minimális társadalmi támogatása sincsen Afganisztánban. A kutató azt is elmondta, hogy Afganisztánban megjelent egy olyan erő, ami a többi erőcsoport közül képes volt domináns szerepre szert tenni. A velük szemben álló kabuli kormányzat nem tudott az elmúlt évtizedekben alternatívákat felmutatni – hangsúlyozta a Migránskutató Intézet kutató igazgatója. Etnikailag egy rendkívül megosztott országról van szó, az sem véletlen hogy 2001-ben amikor az amerikaiak beavatkoztak, ők is az Északi-Szövetségre támaszkodtak a zömében pastu talibánokkal szemben. A nyugati szövetségesek korábban bejelentették, hogy csökkenteni fogják az országban állomásozó katonák számát, és előbb, vagy utóbb ki fognak vonulni Afganisztán területéről. A tálibok már 2003-2005 óta arra várnak, hogy a nyugati szövetségesek kivonuljanak a térségből.

PestiSracok facebook image

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: Híradó; Fotó: MTI/AP/Szidikulláh Hán

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.