Pesti Srácok

Afganisztán már húsz éve a nyugati szerepvállalás kudarca

Afganisztán már húsz éve a nyugati szerepvállalás kudarca

Ezeknek a heteknek az egyik legkomolyabb geopolitikai és külpolitikai kihívása az afganisztáni helyzet kezelése. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Marsai Viktor a Migránskutató Intézet kutató igazgatója volt a vendége. A magyar és a horvát határvédelem megerősítése miatt megváltozott az afgán menekültek útvonala, és már a megengedőbb Románián keresztül próbálnak bejutni Európa területére.

Marsai Viktor a Migránskutató Intézet kutató igazgatója szerint nagyon keveset látunk még abból, hogy meddig fog tartani ez a folyamat. Sokan mondják azt, hogy a tálibok óriási változáson mentek keresztül, sokkal emberközpontúbbak lettek, és már nem ugyanazok, mint amikor uralták az ország nagy részét. Vannak kutatók viszont, akik azt mondják, hogy mindegy, a tálibok mit kommunikálnak, folytatni fogják azt a politikát, amit korábban elkezdtek.

– mondta a kutató. A tálibán mozgalom egy felkelőcsoport, aminek szinte minimális társadalmi támogatása sincsen Afganisztánban. A kutató azt is elmondta, hogy Afganisztánban megjelent egy olyan erő, ami a többi erőcsoport közül képes volt domináns szerepre szert tenni. A velük szemben álló kabuli kormányzat nem tudott az elmúlt évtizedekben alternatívákat felmutatni – hangsúlyozta a Migránskutató Intézet kutató igazgatója. Etnikailag egy rendkívül megosztott országról van szó, az sem véletlen hogy 2001-ben amikor az amerikaiak beavatkoztak, ők is az Északi-Szövetségre támaszkodtak a zömében pastu talibánokkal szemben. A nyugati szövetségesek korábban bejelentették, hogy csökkenteni fogják az országban állomásozó katonák számát, és előbb, vagy utóbb ki fognak vonulni Afganisztán területéről. A tálibok már 2003-2005 óta arra várnak, hogy a nyugati szövetségesek kivonuljanak a térségből.

PestiSracok facebook image

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: Híradó; Fotó: MTI/AP/Szidikulláh Hán

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)