Pesti Srácok

Ilyen az élet az Egyesült Királyságban a Brexit után

Ilyen az élet az Egyesült Királyságban a Brexit után

A 2030-ra vállalt 55 százalékos károsanyagkibocsátási cél elérésének módjáról még nagyon sok lesz a vita a tagállamok között. Az Egyesült Királyság ennek a vitának már nem részese. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Richard Shakletont az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője volt a vendége.

Ősszel a britek a klímakérdések keresésének középpontjában állnak majd, hiszen novemberben Glasgow ad otthont az ENSZ 26. klímacsúcsának.

– mondta az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője. Elmondása szerint nem lehet csak egy helyen, egy időben lépni, hanem együtt kell dolgozni. Szerinte a britek kilépése az Európai Unióból nem változtatott sokat a klímapolitikához való hozzáállásukon. Kifejezetten fölé mentünk annak a kibocsátáscsökkentési vállalásnak, mint, amit elvártak volna tőlünk az EU-n belül. A Brexit folyamata idén év elején lezárult, véget ért az átmeneti időszak is. A viták azonban még nem teljesen zárultak le, hiszen a szolgáltatásokról valamint az ír-észak-ír vámhatárról jelenleg is zajlanak egyeztetések. Idén január elsejétől az átmeneti időszak lejárta után, melynek meghosszabbítását Boris Johnson kormányfő számos gazdasági érdekcsoport ismételt követelése ellenére sem volt hajlandó az uniótól kérni. A Brexit miatt drága és bürokratikus procedúra lett a legegyszerűbb export import tevékenység is. Aztán a brit halászok tapasztalták meg, hogy amit hajnalban kifogtak és ami évtizedekig estére a francia éttermek asztalán kínálta magát, az most olykor két három napot is vesztegelt a határon, ha a kísérőpapírokkal a legkisebb gond is akadt. Hasonlót tapasztaltak a farmerek is, akik már nem voltak versenyképesek, azokkal az unión belüli gazdákkal, akiknek az életét nem nehezítették plusz vámkezelési és logisztikai akadályok. Továbbá nagy érvágás a britek számára az is, hogy a külföldi vendégmunkások akik elmentek a koronavírus-járvány ideje alatt nem jönnek vissza mert nem éri meg nekik a rossz fizetés mellett még munkavállalási engedélyért és vízumért is folyamodni. Más európai országokban simábban és jobb feltételekkel kapnak munkát.

PestiSracok facebook image

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: híradó.hu ; Fotó: Képernyőkép

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.