Pesti Srácok

Ilyen az élet az Egyesült Királyságban a Brexit után

Ilyen az élet az Egyesült Királyságban a Brexit után

A 2030-ra vállalt 55 százalékos károsanyagkibocsátási cél elérésének módjáról még nagyon sok lesz a vita a tagállamok között. Az Egyesült Királyság ennek a vitának már nem részese. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Richard Shakletont az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője volt a vendége.

Ősszel a britek a klímakérdések keresésének középpontjában állnak majd, hiszen novemberben Glasgow ad otthont az ENSZ 26. klímacsúcsának.

– mondta az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője. Elmondása szerint nem lehet csak egy helyen, egy időben lépni, hanem együtt kell dolgozni. Szerinte a britek kilépése az Európai Unióból nem változtatott sokat a klímapolitikához való hozzáállásukon. Kifejezetten fölé mentünk annak a kibocsátáscsökkentési vállalásnak, mint, amit elvártak volna tőlünk az EU-n belül. A Brexit folyamata idén év elején lezárult, véget ért az átmeneti időszak is. A viták azonban még nem teljesen zárultak le, hiszen a szolgáltatásokról valamint az ír-észak-ír vámhatárról jelenleg is zajlanak egyeztetések. Idén január elsejétől az átmeneti időszak lejárta után, melynek meghosszabbítását Boris Johnson kormányfő számos gazdasági érdekcsoport ismételt követelése ellenére sem volt hajlandó az uniótól kérni. A Brexit miatt drága és bürokratikus procedúra lett a legegyszerűbb export import tevékenység is. Aztán a brit halászok tapasztalták meg, hogy amit hajnalban kifogtak és ami évtizedekig estére a francia éttermek asztalán kínálta magát, az most olykor két három napot is vesztegelt a határon, ha a kísérőpapírokkal a legkisebb gond is akadt. Hasonlót tapasztaltak a farmerek is, akik már nem voltak versenyképesek, azokkal az unión belüli gazdákkal, akiknek az életét nem nehezítették plusz vámkezelési és logisztikai akadályok. Továbbá nagy érvágás a britek számára az is, hogy a külföldi vendégmunkások akik elmentek a koronavírus-járvány ideje alatt nem jönnek vissza mert nem éri meg nekik a rossz fizetés mellett még munkavállalási engedélyért és vízumért is folyamodni. Más európai országokban simábban és jobb feltételekkel kapnak munkát.

PestiSracok facebook image

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: híradó.hu ; Fotó: Képernyőkép

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.