Pesti Srácok

Ilyen az élet az Egyesült Királyságban a Brexit után

Ilyen az élet az Egyesült Királyságban a Brexit után

A 2030-ra vállalt 55 százalékos károsanyagkibocsátási cél elérésének módjáról még nagyon sok lesz a vita a tagállamok között. Az Egyesült Királyság ennek a vitának már nem részese. A Kossuth Rádió Európai idő című műsorának Richard Shakletont az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője volt a vendége.

Ősszel a britek a klímakérdések keresésének középpontjában állnak majd, hiszen novemberben Glasgow ad otthont az ENSZ 26. klímacsúcsának.

– mondta az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének helyettes vezetője. Elmondása szerint nem lehet csak egy helyen, egy időben lépni, hanem együtt kell dolgozni. Szerinte a britek kilépése az Európai Unióból nem változtatott sokat a klímapolitikához való hozzáállásukon. Kifejezetten fölé mentünk annak a kibocsátáscsökkentési vállalásnak, mint, amit elvártak volna tőlünk az EU-n belül. A Brexit folyamata idén év elején lezárult, véget ért az átmeneti időszak is. A viták azonban még nem teljesen zárultak le, hiszen a szolgáltatásokról valamint az ír-észak-ír vámhatárról jelenleg is zajlanak egyeztetések. Idén január elsejétől az átmeneti időszak lejárta után, melynek meghosszabbítását Boris Johnson kormányfő számos gazdasági érdekcsoport ismételt követelése ellenére sem volt hajlandó az uniótól kérni. A Brexit miatt drága és bürokratikus procedúra lett a legegyszerűbb export import tevékenység is. Aztán a brit halászok tapasztalták meg, hogy amit hajnalban kifogtak és ami évtizedekig estére a francia éttermek asztalán kínálta magát, az most olykor két három napot is vesztegelt a határon, ha a kísérőpapírokkal a legkisebb gond is akadt. Hasonlót tapasztaltak a farmerek is, akik már nem voltak versenyképesek, azokkal az unión belüli gazdákkal, akiknek az életét nem nehezítették plusz vámkezelési és logisztikai akadályok. Továbbá nagy érvágás a britek számára az is, hogy a külföldi vendégmunkások akik elmentek a koronavírus-járvány ideje alatt nem jönnek vissza mert nem éri meg nekik a rossz fizetés mellett még munkavállalási engedélyért és vízumért is folyamodni. Más európai országokban simábban és jobb feltételekkel kapnak munkát.

PestiSracok facebook image

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

Forrás: híradó.hu ; Fotó: Képernyőkép

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.