A magas energiaárak kezeléséről tárgyaltak az EU-csúcson
Csütörtökön és pénteken az európai uniós állam- és kormányfők tanácskozásának fő témája a magas energiaárak elleni fellépés volt. Tehet-e valamit az unió, a tagállamoknak milyen javaslataik vannak ebben az ügyben? A találkozón a lengyel alkotmánybíróság döntése is téma volt, amely szerint a nemzeti jog előrébb való az uniós jognál, és amelyre válaszként az Európai Parlament kijelentette, hogy nem tekinti legitimnek a lengyel testületet – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.
A különböző tagállamok más és más elképzelésekkel és hozzáállással nyúlnak az energiaárak kérdééhez, többen próbálják kompenzálni a lakosaikat, míg mások Oroszországot hibáztatják az elszabadult energiaárakért – foglalta össze a tanácskozás fő témájának lényegét Baraczka Eszter, a közmédia brüsszeli tudósítója. A brüsszeli klímacsomag, azaz a családok megadóztatása elfogadhatatlan a V4-ek számára. Az energiapiac tagállami hatáskörbe tartozik, és hiába születne egy brüsszeli döntés ebben a kérdésben, az csakis önkéntes alapon működhetne.
A holland miniszterelnök, Mark Rutte ismét a legradikálisabb politikusként tűnt fel, csak most nem hazánkkal, hanem Lengyelországgal szemben. Rutte az uniós források azonnali befagyasztását követelte a lengyel alkotmánybíróság azon döntése miatt, amely szerint a nemzeti alkotmány elsőbbséget élvez az uniós joggal szemben. Halkó Petra, a Századvég vezető külpolitikai elemzője a műsorban elmondta, hogy az uniós csúcson energiaügyben számos ponton nem értenek egyet a felek, de egyes kérdések más perspektívába helyezésével – mint például a francia javaslat, amely az atomenergiát zöldenergiaként ismerné el – előre lehetne lépni a kompromisszumos megoldások felé.
Az együttműködés és a szolidaritás címszavai jól hangzanak, de láthatóan sem a migránsválság, sem a járvány idején nem működött a brüsszeli intézményrendszer. Európában az elmúlt időszakban a szuverenista álláspontot képviselő országok és kormányok össztűz alá kerültek. A lengyel alkotmánybíróság döntése egyébként pusztán annyiról szól, hogy azok a hatáskörök, amelyeket az uniós alapszerződések aláírásával az ország nem adott át Brüsszelnek, azokon a területeken a nemzeti jog fensőbbsége érvényesül. A tagállami függetlenségért harcoló országok közül most Lengyelországot fenyegetik, mindezt a demokráciára és a jogállamiságra hivatkozva.
A csúcs végén ünnepélyes keretek között búcsúztatták Angela Merkelt, aki a következő, decemberi csúcs idején valószínűleg már nem lesz kancellár. Búcsúztatásának részleteiről kevés információ szivárgott ki, az esemény nem volt sajtónyilvános esemény.
A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!
Forrás: híradó.hu ; Fotó: MTI/EPA/Felipe Trueba
