Kell-e félnünk az újabb ukrán-orosz háborútól?
Hosszú hetek óta fokozott figyelemmel követi a közvélemény Ukrajna keleti részét, ahol évekkel ezelőtt már volt egy komolyabb háború, melyben Donyeck és Luhanszk a megsemmisülés határára sodródott. Most újra mindenki a két orosz többségű területet figyeli, amely hivatalosan Ukrajna része, ám ott Kijevnek komoly fennhatósága nincs, ugyanis az oroszbarát csoportok de facto köztársaságokat hoztak létre a két megyében. Egyelőre még nem mérgesedett el visszafordíthatatlanul a helyzet a háborús pufferzónában, azonban az amerikai és orosz csapatmozgások azt sugallják, hogy mindkét fél kész erre. A világ vezetői pedig próbálják menteni a helyzetet, nehogy Biden vagy Putyin elszabaduljon.
Nyilvánvaló, hogy egy európai országnak sem érdeke, hogy Oroszország és az Egyesült Államok Ukrajnát felhasználva egymásnak feszüljön, ezt szinte az összes politikus kijelentette az utóbbi hetekben, ennek is tudható be, hogy Orbán Viktor múlt heti moszkvai látogatása után ezen a héten is egymásnak adják a kilincset a csúcsvezetők az orosz fővárosban és Washingtonban egyaránt. Olaf Scholz német kancellár hétfőn az Egyesült Államokban látogatja meg Joe Biden elnököt, akivel mi másról tárgyalna, mint az ukrán helyzetről, ugyanúgy a mai napon ment Moszkvába Emmanuel Macron francia köztársasági elnök, aki Vlagyimir Putyinnal egyeztet a helyzetről. Ezzel a találkozóval szinte pontosan egy időben Andrzej Duda lengyel elnök folytat megbeszélést Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel és Ukrajnába látogat Recep Tayyip Erdogan török elnök, valamint Jean-Yves Le Drian francia, Annalena Baerbock német és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter egy kétnapos csúcstalálkozóra. Kedden sem áll le a menet, ugyanis folytatódik az előbb már említett csúcs Kijevben, Emmanuel Macron pedig tovább utazik Ukrajnába, ahol Volodimir Zelenszkij elnökkel folytat megbeszélést a helyzet békés kezeléséről, jövő hétfőn pedig egy héttel washingtoni útja után Olaf Scholz német kancellár látogat el a Kijevbe és Moszkvába egyeztetésre.
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai útja előtt kijelentette, elkerülhetetlen hogy ő is tárgyaljon a kelet-ukrán helyzetről Vlagyimir Putyinnal, látogatását békemissziónak címezte. A kormányfő már Moszkvában, Putyinnal közös sajtótájékoztatóján elmondta, az Európai Unió (EU) egységes, és nincs olyan európai vezető, aki konfliktust akarna Oroszországgal.
A magyarok és a közép-európaiak általában is abban érdekeltek, hogy a feszültséget Kelet és Nyugat között csökkentsék, és mindent megtegyenek annak érdekében, hogy a feszültség alábbhagyjon, és nehogy visszatérjen a hidegháború
– mondta a miniszterelnök, aki a NATO és az EU vezetőinek üzenetével érkezett békíteni múlt héten Moszkvába.
Jó, hogy jön Macron, de csodát senki se várjon!
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn délelőtt nagyon fontosnak nevezte az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország elnökének látogatását, azt mondta, a felek eszmecseréje tartalmas és hosszas lesz, de a helyzet túlságosan összetett ahhoz, hogy a találkozótól határozott áttöréseket lehessen várni.
Tudjuk, maga Macron is azt mondta Putyinnak, hogy határozott elképzelésekkel érkezik, a feszültség csökkentése lehetséges változatainak keresése érdekében. Azért utazik ide, hogy megossza Putyinnal ezeket az elképzeléseket
– mondta Peszkov, aki egyebek között arról is beszámolt, hogy a Magyarországra irányuló gázszállítások növelése még a tárgyalásos szakaszban tart. Hozzátette, hogy Putyin elnök az ilyen fontos kérdésben folyamatos kapcsolatban áll Alekszej Millerrel, a Gazprom állami gázipari vállalat igazgatótanácsának elnökével.
Fegyverbe, de ne úgy!
Múlt héten számolt be róla portálunk, miszerint Fekete-Győr András, a Momentum korábbi elnöke írt egy hosszú cikket a Magyar Hangba arról, hogy véleménye fel kéne fegyverezni – most kapaszkodjanak meg! – Ukrajnát. Azt az országot, amelyik besorozza és elviszi a keleti frontra a kárpátaljai magyarokat. Fegyőr szerint ugyanis csak Kijev fegyverzésével érhető el, hogy béke honoljon a térségben.
A jelenlegi helyzetben egy felelős magyar kormánynak a háború megelőzésén kellene dolgoznia. Elrettentés-politikára van szükség. A NATO- és EU-s szövetségeseinkkel közösen olyan lépéseket helyezhetünk kilátásba, amelyek jelentős mértékben növelnék Moszkva számára a költségeket, ha egy offenzíva megindítása mellett döntenének. Először is – szövetségeseinkhez hasonlóan – fegyvereket és humanitárius segítséget kell felajánlani az ukrán kormány számára, hogy ezzel is hozzájáruljunk a kárpátaljai magyar kisebbségek védelméhez
– írta a „politikus”.
Mindenesetre hétfőn Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter tartott egy sajtótájékoztatót, ahol elmondta, hogy a külföldi partnereitől a kormány már több mint ezer tonna védelmi fegyvert és katonai felszerelést kapott, melyek összértéke meghaladja a másfél milliárd dollárt. A tárcavezető szavai szerint az ukrán diplomácia az utóbbi három hónapban erőteljesen megnövelte válságellenes tevékenységét.
Folyamatos kapcsolatban állunk partnereinkkel, és továbbra is dolgozunk az Ukrajnát támogató nemzetközi koalíció megszilárdításán. Ennek a munkának köszönhetően ma Ukrajna fokozott politikai, gazdasági és biztonsági támogatásban részesül. A rekordmértékű támogatás nagy politikai jelentőséggel bír, mivel erősíti Ukrajna tárgyalási pozícióját. Most a világpolitika kulcstémája az, miként lehet megakadályozni, hogy Oroszország újabb háborús hullámot indítson Ukrajna ellen. Ez nem túlzás
– mondta Kuleba.
Putyin aggódik az európai biztonságért
Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a Kremlben fogadta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront. Macron azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül választ kapni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára. A két vezető, aki az utóbbi két hét alatt háromszor beszélt telefonon egymással az Ukrajna körül kialakult feszültségről és az orosz biztonsági garanciaigényekről, a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást követően sajtótájékoztatót fog tartani.
A NATO mindenre is kész
Robert Bauer tengernagy, az észak-atlanti szövetség katonai bizottságának elnöke hétfőn azt mondta, a NATO megfontolja a balti államokbeli és lengyelországi csapatainak megerősítését, ha az orosz katonák az orosz-fehérorosz közös hadgyakorlat után is Fehéroroszországban maradnak. A közös orosz-fehérorosz hadgyakorlat a tervek szerint e héten kezdődik, és az Európai Unió külső határának fehérorosz oldalára is kiterjed. Bauer kijelentette, jelenleg nem látja a jeleit annak, hogy Oroszország a balti államok megtámadására készülne. Oroszország harmincezer katonát vezényelt az Ukrajnával szomszédos Fehéroroszországba a közös hadgyakorlaton történő részvétel céljából, így az ukrán határ térségébe felvonultatott orosz alakulatok létszáma meghaladja a százezret.
Az Egyesült Államok háromezer katonát küldött a NATO-szövetségesek erősítése céljából Romániába és Lengyelországba. A NATO tagállamai részéről további csapaterősítések is várhatók a fejlemények tükrében
– közölte Bauer tengernagy a vilniusi sajtótájékoztatóján, majd hozzátette, ez attól függ, maradnak-e a gyakorlat után az oroszok Belaruszban.
Forrás: PS/ MTI. Vezető kép: MTI/AP/Efrem Lukackij
