"Az USA nemcsak az oroszokat, hanem az egész világot szankcionálta" - Globális élelmiszerválság van kibontakozóban

Mint arról korábban részletesen írtunk, az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak komoly következménye lehet az élelmiszerhiány. Örményország, Mongólia, Kazahsztán és Eritrea gyakorlatilag az összes búzáját Oroszországból és Ukrajnából importálta, nekik most új forrásokat kell keresniük, ráadásul sokkal nagyobb felvásárlókkal versenyeznek: Törökországgal, Egyiptommal, Bangladessel és Iránnal, akik szintén a két hadviselő országból szerezték be búzájuk több mint 60 százalékát. Kína pedig, a világ legnagyobb búzatermelője és -fogyasztója idén várhatóan a szokásosnál jóval többet vásárol a világpiacokon. Kína március 5-én közölte, hogy a tavalyi súlyos áradások késleltették az ország búzatermésének egyharmadának elültetését, és most kilátástalannak tűnik a közelgő betakarítás. Tang Renjian, Kína mezőgazdasági minisztere úgy fogalmazott: "Az idei palántahelyzet a történelem legrosszabbjának mondható".Az élelmiszerárak drasztikus emelkedése már régóta komoly társadalmi feszültség forrása az afrikai és arab országokban,közgazdászok szerint a világjárvány és a magas energiaköltségek miatt megroppanhat az egyébként is instabil gazdasági helyzetük és költségvetésük. Tunézia a háború előtt is nehezen tudott fizetni bizonyos élelmiszerimportért, most pedig megpróbálja megakadályozni a gazdasági összeomlást. Az infláció elindította a tiltakozást Marokkóban, és újabb zavargásokat és erőszakos tüntetéseket szított Szudánban. (Észak-Afrika és a Közel-Kelet az 1970-es évek óta ismétlődő felkelésekkel küszködik az élelmiszerhiány és az infláció miatt.)Az elhúzódó konfliktus miatt érintett országok, így Jemen, Szíria, Dél-Szudán és Etiópia, már most is súlyos éhínséghelyzettel néznek szembe, szakértők pedig attól tartanak, hogy hamarosan tovább súlyosbodik a helyzet. Afganisztánban a segélyszervezetek munkatársai szerint a humanitárius válságot az ukrajnai háború tovább súlyosbította, ez pedig megnehezíti a nagyjából 23 millió afgán – a lakosság több mint fele – élelmezését, akiknek nincs elegendő ennivalója. Nooruddin Zaker Ahmadi, a Bashir Navid Complex, egy afgán importcég igazgatója a New York Times kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: öt nap kellett ahhoz, hogy Oroszországban étolajat találjon. 15 literes kartonokat vásárolt, darabonként 30 dollárért, és 35 dollárért tudja eladni az afgán piacon, míg ezt a háború előtt 23 dollárért tudta megtenni.

- mondta, hozzátéve:

Az orosz és az ukrán búzát nem könnyű pótolni

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint már szűkösek a készletek az Egyesült Államokban és Kanadában is, miközben Argentína korlátozza az exportot, Ausztrália pedig már teljes szállítási kapacitását kihasználta. Az elmúlt évben a búza ára 69 százalékkal emelkedett. Oroszország és Ukrajna egyéb jelentős élelmiszerexportjai közül a kukorica ára 36 százalékkal, az árpa 82 százalékkal drágult. A háború egy másik, hosszabb távú megrázkódtatással is fenyegeti az élelmiszerpiacot: a műtrágyahiánnyal.Oroszország a világ legnagyobb műtrágyaexportőre, a világ kínálatának mintegy 15 százalékát biztosítja. Ebben a hónapban, amikor a gazdák világszerte felkészültek az ültetésre, Oroszország felszólította műtrágyagyártóit, hogy állítsák le az exportot . A szankciók pedig tovább nehezítettél annak beszerzését. Mivel Oroszország legközelebbi szövetségesét, Fehéroroszország műtrágyaexportját még a háború előtt blokkolták egy külföldön élő disszidens elfogása miatt, ez még inkább súlyosbítja az egyébként is nehéz helyzetet. Egy másik baljós jelzésnek tekinthető, hogy a hónap elején az európai műtrágyagyártók azt mondták, hogy lassítják vagy leállítják a termelést a megugró energiaárak miatt. Nem elhanyagolható szempont, hogy sok műtrágyát földgázzal állítanak elő, a világ legjelentősebb műtrágyáit az elmúlt évben több mint kétszeres vagy háromszoros áron lehet beszerezni.

Brazíliának három hónapra elegendő készlete van

Brazília, a világ legnagyobb szójababtermelője a hamuzsírműtrágya csaknem felét Oroszországból és Fehéroroszországból szerzi be. Már csak három hónapnyi készlete van hátra. A szójababtermelők országos szövetsége arra utasította a tagokat, hogy ebben a szezonban használjanak kevesebb műtrágyát, ha egyáltalán használnak. Brazíliában a szójabab termése a súlyos szárazság miatt már így is csökkent, és most valószínűleg még kisebb lesz - számol be a New York Times.

– bírálta a nemzetközi szankciókat Antonio Galvan, a szójababszövetség elnöke, majd kérdésként felvetette, hogy vajon

Brazília szójababjának nagy részét Kínának adja el, a gazdák a termés nagy részét az állatok takarmányozására használja fel. A kevesebb, drágább szójabab pedig arra kényszerítheti a tenyésztőket, hogy csökkentsék annak beszerzését. A drágább takarmány kevesebb állat tartását teszi lehetővé, ami miatt viszont magasabb húsárakkal kell számolni. A globalizáció korszakában komoly válságot idéz elő az élelmiszer, a műtrágya, az olaj, a gáz és még az olyan fémek árainak emelkedése, mint az alumínium, a nikkel és a palládium. Az orosz-ukrán háború elhúzódása tehát világméretű válságot okozhat. „Ukrajna csak tetézte a katasztrófát” – mondta az ENSZ világélelmezési ügynökségének igazgatója, David M. Beasley. Hozzátette: "Erre a második világháború óta nem volt példa".

Globális élelmiszerválság van kibontakozóban

A háború várhatóan tartósan érinti a fekete-tengeri gabonakereskedelmet is, a várható következményekre az ENSZ főtitkára is felhívta a figyelmet.

– fogalmazott Antonio Guterres.

PestiSrácok.hu-összeállítás, Fotó: MTI/EPA