Pesti Srácok

„Demokracija.ua”, avagy újabb lépés az ukrán uniós kompatibilitás felé

„Demokracija.ua”, avagy újabb lépés az ukrán uniós kompatibilitás felé

Tagjelölt-jelölt szomszédunknál van némi probléma a demokrácia értelmezésével, mivel eltörölnek mindent, ami nem ukrán. Betiltották az orosz irodalmat, még a nagy klasszikusokat is, mint Dosztojevszkij, Tolsztoj vagy Puskin. Most kiderült, hogy Kijev nem akar félmunkát végezni, hanem berántották a „cancel culture-t”, a múltat végképp eltörölni...

Georg Spöttle írása

Zelenszkijék bejelentették, hogy Ukrajnában vége az orosz zenének. Csajkovszkij csodája, Prokofjev vidám etűdjei és Muszorgszkij operái már a múlté. Minden zene, amelynek szerzője az orosz anyaországból vagy a Donbasz-régióból származik, kitiltva az ukrán éterből. Ekkora demokrácia a földön nincs még egy, maximum George Orwell álmodta meg. Talán meg kellene mondani Zelenszkijnek, hogy az „1984” az nem használati utasítás, hanem egy regény. Persze az ország, amely betiltotta az ellenzéki pártokat, Joe Biden egy telefonhívása után leváltotta a legfelsőbb ügyészt, évekig tolerálta, hogy a hadsereg náci jelképeket viseljen az egyenruháján, Ursula von der Leyen szerint minden kritériumot teljesített az elmúlt években, hogy uniós tagjelölt lehessen. Lehet, hogy a cenzúra az brüsszeli követelmény? Nyilván, hiszen az ukrán sajtó sokszínűsége is hagy némi kívánni valót maga után.

Az internetet is elérte a demokratizálás: a kormány hozott egy rendeletet, hogy minden Ukrajnában működő internetes portál csak ukrán nyelven működhet. Tarasz Kremin nyelvi ombudsman bejelentette, hogy július 16-tól lesz érvényben az új internetet és nyelvet szabályozó törvény. A kisebbségek anyanyelvét korlátozó törvényre most rátesznek egy lapáttal, hiszen a magyar, az orosz, a lengyel, a román és a moldáv kisebbség kulturális intézményeinek weboldalát ukrán nyelven kell működtetnie. Tanúi lehetünk, hogy új csillag születik az unió zászlóján. Valaki szólhatna nekik, hogy a lengyelek, a románok, a moldávok a legnagyobb támogatóik, a lengyelek tömik őket fegyverrel is, és mi is minden humanitárius segítséget megadunk nekik.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.