Pesti Srácok

Brutális árat kell fizetni Németországban az áramért és a gázért

Brutális árat kell fizetni Németországban az áramért és a gázért

A 82 millió lakosú Németországban nem olyan egyszerű a helyzet, mint idehaza. Az energiaárak tartományonként változhatnak, ráadásul a legtöbb helyen 4–5 áram- és gázszolgáltató is verseng a felhasználókért. A Ripost utánajárt annak, mennyivel kell többet fizetnie az ott élő embereknek, mint a magyaroknak. A német munkaadói szövetség elnöke szerint megszűnik a jólét az országban, amely történelme legnagyobb válsága előtt áll.

A Ripost egy német árösszehasonlító oldalon található adatokra hivatkozva azt írja: Hamburgban a legkedvezőbb ajánlatot tévő szolgálatatónál az évi 2500 kWh-s fogyasztás havi szintre lebontva 78 euróba kerül. Ez a jelenlegi árfolyamon számítva kb. 32 ezer forintnak felel meg, ami egyben azt is jelenti, hogy egy átlagfogyasztó a rezsicsökkentett ár négyszeresét fizeti. A gázárakkal kapcsolatban is kutatott a lap, amely azt írja: a Verivox előre meghatározott adatai szerint a magyar átlagfogyasztásként megszabott évi 1729 köbméter gázt 150 négyzetméteren használnak átlagban a német fogyasztók. A legkedvezőbb ajánlat szerint havi szinten 380 euró körül alakulna a fűtésszámla, ami átszámítva 155 ezer forintot jelent; ez éves szintre emelve meghaladja az 1,8 millió forintot, szemben a hazai 190 ezres csekkel. Ez közel 9,5-szeres többletet jelent egy hamburgi háztartás számára – húzza alá cikkében a Ripost.

További áremelkedésre kell számítani Németországban

A mostani magas árak ráadásul még nem is az orosz–ukrán háború közvetlen következményének tudhatóak be. Klaus Müller, a hálózati ügynökség vezetője azt javasolja, hogy érdemes már most erőteljes spórolásba kezdenie a németeknek. Állítása szerint a tőzsdén meghétszereződtek az energiaárak, ami nem azonnal érezteti a hatását, de egyszer meg kell fizetni. Szavai szerint 2023-tól a gázfogyasztóknak legalább a jelenlegi árak megháromszorozodására kell számítaniuk.

PestiSracok facebook image

– nyilatkozta Rainer Dulger, a német munkaadói szövetség elnöke a Süddeutsche Zeitungnak.

A lap összehasonlító elemzését ide kattintva olvashatják el.

Forrás: Ripost; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.