Pesti Srácok

Georg Spöttle: Nix indián, náci - Uff, én beszéltem

Georg Spöttle: Nix indián, náci - Uff, én beszéltem

Ha a hülyeségnek is lenne egy mérőműszere, akkor azon most kiakadna a mutató. A németországi woke hatalom ismét lesújtott, mint a munkásököl, ám pont elszegényedett munkáscsaládok gyermekeire. A rászoruló gyermekektől a hivatal megtagadja a nyaralási támogatást a táborozáshoz az „indián” szó miatt.

Hannover városa nem ismer tréfát, ha meg kell védeni az amerikai őslakosok jogait, szellemiségét, kultúráját és mindenét is. A „Paritätischen Familienzentrum”, egy jóléti alapítvány, minden nyáron családoknak segít, hogy a gyerkőcök egy hetet eltölthessenek kreatív gyermektáborokban. Olyan családok pályázhatnak, akik éppen a létminimumon élnek, mert az egyik szülő elvesztette a munkáját, megözvegyült vagy éppen betegség miatt nem tudják biztosítani a kicsik nyaralását.

Az idei kreatív gyermektábor a „Nagy Indiánkönyvre” támaszkodott volna és a gyermekek néprajzi szakértők segítségével megtanulták volna, hogyan kell indián tipit (sátrat) építeni, íjjal lőni, tüzet rakni, fejdíszt készíteni és más izgalmas, vidám dolgokat átélni. Az alapítvány be is adta a támogatási kérelmet és elképesztő összeget, háromezer (1,2 millió forint) eurót kértek a városatyáktól a karitatív célra. Ám döbbenetükre jött a válasz, hogy kérvényüket elutasították:

PestiSracok facebook image

- írta levelében Christina Merzbach, a város sajtófőnöke. Uff, én beszéltem (na jó, ez nem állt a végén, mert annyi humor nem szorult a hölgybe).

Magyarul, ha gyermekek kifestik arcukat, tolldíszt tűznek a hajukba és indiánosdit játszanak, azzal kigúnyolják az őslakosokat és nem pedig a kultúrájuknak adják meg a megfelelő tiszteletet. Az „indán” kifejezés meg amúgy is a nácik szótárába való az „új múlt” kitalálói szerint. Holott Cristoforo Colombo (Kolumbusz Kristóf) adta az őslakosoknak ezt a megnevezést, mivel a nagy felfedező azt hitte, Indiában kötött ki a Föld megkerülése után és csak később jött rá, hogy egy új kontinens partjait érte el. A liberónácik ezzel mit sem törődnek, inkább elkaszálták rászoruló gyermekek nyaralását. Kissé kutatva a témában rádöbbentem, ez nem az első ilyen eset.

A farsangi időszakban kizárták az iskolai jelmezbálokból azokat a tanulókat, akik „indiánnak” öltöztek és még a szüleiket is behívták egy nácitlanító beszélgetésre.

Rossz belegondolni, miket mondtak volna szegény szüleimnek, mivel alsó osztályban végig indián voltam, de nagyjából minden fiú az iskolában, mivel akkor ment a Winnetou sorozat a TV-ben. Gimiben pedig kedvenc reggae énekesemnek, Bob Marleynek öltöztem, feketére festett arccal. Ezért ma úgy kirúgnának a suliból, mint a huzat és az Antifa ránk gyújtaná a házat.

A woke rendőrei neki akartak esni a híres, Bad Segeberg városkában megtartott, Karl May-Winnetou napoknak is. A híres indián-cowboy lovasjátékok 1952 óta telt házzal futnak és jeleneteket mutatnak be Karl May vadnyugati regényeiből. A libsik el is kezdték a szervezkedést, aláírásokat gyűjtöttek, tüntettek, ám ekkor jött a meglepi. A Németországban élő amerikai őslakosok szóvivője, egy lakota kiállt a média elé és megvédte a bemutatót, majd azt üzente a szép lelkeknek, hogy törődjenek a saját német kultúrájukkal, ha lakotáknak, sziúknak, apacsoknak és más törzseknek baja lesz a lovasjátékokkal, akkor majd szólnak. Uff, én beszéltem.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.