Pesti Srácok

Kolbászból a kerítés – Németországban rekordszintű volt a termelői áremelkedés júliusban

Kolbászból a kerítés – Németországban rekordszintű volt a termelői áremelkedés júliusban

Németországban soha nem látott mértékben emelkedtek a termelői árak júliusban éves összevetésben. A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken azt közölte, hogy júliusban a termelői árak 37,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Júniusban 32,7 százalékos, májusban 33,6 százalékos, áprilisban 33,5 százalékos, márciusban 30,9 százalékos, februárban 25,9 százalékos, januárban pedig 25 százalékos éves szintű emelkedést jegyeztek fel.

A havi áremelkedés júliusban 5,3 százalékos volt a júniusi, 0,6 százalékos emelkedést követően. Az elemzők szerényebb, 32 százalékos éves, és a júniusival megegyező, 0,6 százalékos havi termelői áremelkedésre számítottak júliusra. Júliusban az energiaárak évi 105 százalékkal, havi összevetésben pedig 14,7 százalékkal nőttek. Az éves növekedésen belül az elosztóhálózati földgáz ára 163,8 százalékkal, az elektromos áramé pedig 125,4 százalékkal emelkedett. Tavaly átlagosan 10,5 százalék volt a termelői áremelkedés Németországban, miután 2020-ban 1 százalékos csökkenést jegyeztek fel 2019-hez viszonyítva. Tavaly átlagosan 24,8 százalékkal nőttek az energiaárak az előző évi 4 százalékos csökkenés után, a földgáz ára 41,7 százalékkal emelkedett, míg az elektromos áram 25,1 százalékkal drágult 2021-ben.

Mindeközben egyre többen takarékoskodnak Németországban az árak emelkedése miatt

Az ARD országos közszolgálati televízió megbízásából készített felmérés szerint a német lakosság 70 százaléka igyekszik kevesebb energiát fogyasztani. A spórolás második legfontosabb területe a szórakozás, így minden második német – 50 százalék – jár kevesebbet vendéglőbe vagy moziba. A németek csaknem fele a mindennapi bevásárláson is próbál takarékoskodni: 47 százalékuk költ kevesebbet a boltokban. Ugyancsak kiemelkedő, 43 százalékos mindazok aránya, akik a drágulás miatt kevesebbet utaznak, nyaralnak. A spórolás leginkább az alacsony jövedelmű háztartásokra jellemző. Ebben a csoportban – a háztartásonként legfeljebb havi 1500 euró (600 ezer forint) elkölthető jövedelemmel rendelkező rétegben – az emberek 72 százaléka takarékoskodik az energiával, 67 százalék költ kevesebbet szórakozásra, 66 százalék költ kevesebbet az üzletekben és 59 százalék jár nyaralni ritkábban, mint az év elején felerősödött drágulási hullám előtt.

PestiSracok facebook image

Németországban az infláció az év első öt hónapjában folyamatosan emelkedett, májusban már 7,9 százalék – az 1973-as olajválság óta a legmagasabb – volt. Júniusban viszont 7,6 százalékra, júliusban pedig 7,5 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak éves szintű emelkedése, főleg a közlekedés költségeinek csökkentését szolgáló kormányzati intézkedések hatására. A szövetségi kormány eddig két, együttvéve bő 30 milliárd euró értékű támogatási csomagot dolgozott ki a terhek csökkentésére. Terveznek egy harmadik csomagot is, ennek első eleméről már döntöttek: a földgáz áfáját átsorolják az eddigi 19 százalékos kulcs alól a kedvezményes, 7 százalékos kulcs alá.

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.