Pesti Srácok

Az álszent Verhofstadt szerint az európaiaknak is szenvedniük kell a szankciók miatt

Az álszent Verhofstadt szerint az európaiaknak is szenvedniük kell a szankciók miatt

A Renew Europe európai parlamenti frakció képviselője (Cseh Katka és Donáth Anna frakció- és levezelőtársa) az európai emberek szenvedését várja az Oroszország elleni szankciós politikától. Miközben közpénzből újíttatja föl luxusházát.

A kortárs nyugati vallástalan vallási túlbuzgóság, az önsanyargató megváltástan szerint szenvednünk kell, hiszen megettük és felforraltuk a bolygót, továbbá nem védtünk meg Putyintól olyan kifogástalan demokráciákat, mint például Ukrajna. Verhofstadt elvtárs bele is mondja pacekba a kamerába, hogy noha tisztában van vele, milyen katasztrofális következményekkel járna az orosz energiahordozókra kivetett azonnali embargó (nemcsak tömeges munkanélküliség, hanem néhány millió halott is), de azért mégiscsak szorgalmazza, mert erre utasít minket a mo(h)rál.

– üvölti a belga politikus az EP-ben, mintha lenne bármi hatása az orosz hadipotenciálra Európa önpusztítása. A haladó sajtóban közkézen forgó bölcsesség szerint az autoriter politikusok onnan ismerszenek meg, hogy álhíreket terjesztenek. A vonatkozó ábra szerint Verhofstadt autoriter politikus: azt az álhírt terjeszti, hogy Oroszország a nyugatra eladott földgázból és kőolajból finanszírozza a Föderáció ukrajnai háborúját.

PestiSracok facebook image

Ezzel felzárkózott az olyan álhíreket terjesztő autoriter politikusok mellé, mint Ursula von der Leyen, aki a strasbourgi évértékelőjében azt a bugyuta összeesküvés-elméletet ismételgette önfeledt örömmel, hogy az oroszokat olyan helyzetbe hozták a szankciók, hogy mosógépből kiszerelt csipekből építenek rakétákat. A rideg valóság ezzel szemben az, hogy az orosz katonai mikrocsipigényeket simán kielégítik a Moszkva melletti Zelenográdban lévő félvezető-gyártósorok.

– prédikálja Verhofstadt, mintha az ő kis privát életében bármit el kellene szenvednie az embargók miatt. De majd az európai polgár a képviselőjén keresztül fűt télen – hogy ebben is megidézzük a kommunizmusban született idiómát, amikor a magyar proletár a képviselőjén keresztül konyakozott.

Szolidárisak kell lennünk Ukrajnával – óhajtják nyugaton egyöntetűen. Oké, de mit is jelent a szolidaritás? Azt, hogy tönkremegyünk, megfagyunk? Vagy esetleg azt, hogy úgy teszünk, mintha mindent feláldoznánk Ukrajnáért, de közben a Barátság-kőolajvezetéken kazahra átcímkézett Ural típusú olajjal látjuk el a schwedti finomítót, és az oroszok hallgatásáért cserébe Kuleba nem kap Leopárdokat? Jó kérdés...

Az viszont egészen biztosan ízléstelen, hogy egy, amúgy folyamatosan közös európai érdekekről és célokról hadováló politikus az EU keleti felének fizikai megsemmisítésből üdvtörténetet gyárt.

És eközben... Deutsch Tamás az Európai Parlamentben tette szóvá a héten: ha a liberálisok a kleptokráciáról beszélnek, akkor képviselőtársuk, Guy Verhofstadt közvagyonból felújított luxusvillájáról kellene néhány szót ejteniük, amire a flamand kormánytól, a kelet-flandriai tartománytól és Gent városától kapott közpénzt. Ez ugyanis korrupció.

Fotó: Twitter

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.