Pesti Srácok

A szankcióknak hála, a kurblis rádió és kerti lámpás az új német hightech

A szankcióknak hála, a kurblis rádió és kerti lámpás az új német hightech

Gyertya, kurblis táskarádió és kempingfőző: ha hosszabb áramkimaradás történne, akkor jól jön egy vészhelyzeti felszerelés minden lakásban, erre figyelmezteti a német lakosságot a Szövetségi Polgári-és Katasztrófavédelmi Hivatal. Jótanácsokkal látnak el, hogy miként tartsuk lakásunkat melegen és milyen készleteket érdemes beszerezni. A szankciók hatása már érezhető, igaz csak a német lakosság számára.

A Szövetségi Polgári-és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) azt javasolja, hogy függetlenül az aktuális energiaválságtól érdemes elgondolkodni arról, hogy saját háztartásunkban mikre lehet szükségünk egy hosszabb áramkimaradás esetében.

Mit tegyünk, ha sötétbe borul a város?

A BBK azt tanácsolja, hogy mindenképpen készüljünk fel erre az esetre. Egy vészhelyzeti felszereléshez hozzátartozik a gyertya, a gyufa, az öngyújtó és az elemlámpa. A legjobb a napelememmel működő, ha az elemeset használjuk, akkor gondoskodjunk megfelelő mennyiségű tartalékról. Vannak kurblis, feltöltős zseblámpák is, ezekből is érdemes beszerezni. Fényforrásként használhatunk kemping- vagy viharlámpát. Ha ezek petróleummal üzemelnek, akkor abból is vásároljunk elegendő mennyiséget.

PestiSracok facebook image

Ne feledjük, a nyílt láng használata tűzveszélyes, ezért jobb, ha a gyertyát egy lámpásban égetjük. Fontos a szellőztetés is, hiszen az égéskor az oxigén elhasználódik.

Hogyan tartsuk melegen lakásunkat?

A németek kevesebb, mint öt százaléka fút árammal, ám a gáz vagy az olajfűtés üzemeltetéséhez is szükség van elektromosságra például a vezérléshez és a forgatópumpához. Ez azt jelenti, ha nincs áram, akkor nincsen fűtés sem. Akik kandallóval vagy kályhával fűtenek azok nyilvánvalóan elraktároztak megfelelő mennyiségű tűzifát vagy szenet a téli időszakra. Ha valaki most szeretne kályhát rakatni, mint alternatív fűtési megoldást, az már lecsúszott róla, mivel a kályhásmestereknek jelenleg nincs nagyon szabad kapacitásuk.

Vigyázni kell a gáztüzelésű hősugárzókkal is, csak olyat használjunk zárt térben, amelyik jelez, ha kevés az oxigén a helységben. „Csak néhány készülék rendelkezik belső használati engedéllyel” -nyilatkozta a Tagesschaunak Reinhard Loch energiaszakértő, az észak-rajna-vesztfáliai fogyasztóvédelemtől. Egy szén-monoxidjelző mindenképpen fontos biztonságunk érdekében. A Katasztrófavédelem szerint meleg ruházat és takarók szintén segíthetnek a hideg átvészelésére. Jó ötlet az is, ha csak egy helységet fűtünk ki és az ajtót zárva tartjuk, hogy ne menjen ki a meleg.

Hogyan főzzünk áram nélkül?

Egyszerűbb ételeket elkészíthetünk egy kempingfőzőn is, vagy használhatunk kerti grillt is, ám utóbbit csak a szabadban. Semmiképpen ne próbáljunk a lakásban faszénnel grillezni, mivel az fulladásos halált okozhat. Érdemes konzerveket is beszerezni, mivel ezeket hidegen is el lehet fogyasztani. A Katasztrófavédelmi Hivatal weboldalán találhatóak olyan ételreceptek, amelyeket áram nélkül is el lehet készíteni.

Mi történik az elektromos készülékekkel?

A laptopunk és a mobiltelefonunk feltöltése igen fontos. Napelemmel működő töltőkészülékek vagy „powerbankok” igencsak hasznosak áramkimaradás esetén. Aki biztosra akar menni, az beszerez egy úgynevezett kurblis rádiót is, amely jó szolgálatot tesz hosszabb áramkimaradások esetében. Így eljutnak hozzánk a hírek és fontos kormányzati információk. „Arra egy bérlő se számítson, hogy a lakás vagy a bérház tulajdonosa egy vészhelyzeti aggregátort biztosít, mivel a hatályos törvények szerint erre nem kötelezhető, csak abban az esetben, ha az ő hibájából lenne áramkimaradás” -nyilatkozta Rolf Gassmann, a Stuttgarti Lakásbérlők Szövetségétől.

Mennyi élelmiszert halmozzunk fel?

Legalább 10 napra való ételt és innivalót érdemes bespájzolnunk. Két liter ivóvizet/nap/fő, 3,5 kg gabonaterméket, mint liszt, kenyér és tésztafélék, ezen felül burgonyát és rizst. Legalább négy kiló zöldséget, 2,5 kg gyümölcsöt, 2,5 liter tejet, 1,5 kg halat, húst és tojást, valamit sütőolajat, cukrot, sót és lekvárt. Érdemes az elraktározott élelmiszerből napi szinten felhasználni és azt frissel pótolni, így semmi nem fog ránk romlani.

Mi legyen a mélyhűtőnkkel?

Készüléktől függően egy mélyhűtő, áramkimaradás esetében, 10-64 óráig védi a termékeket a kiolvadástól. A hűtőszekrények gyártói arra is felhívják a figyelmet, hogy a lefagyasztott élelmiszerek akkor is fogyaszthatók, ha a mélyhűtő hőmérséklete mindössze -9 fokra csökkent.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.