Három kontinens, három választás – Visszatért a Putyin-rajongó brazil elnök, Dániában hatalmon maradt a nyércmészáros koalíció
Egyfős többséget szerzett Netanjáhú Izraelben, Brazíliában a korrupt és sittes szélsőbaloldali Lula tért vissza a hatalomba, Dániában pedig jutalmazták a választók a hozzá nem értést. Választási körkép a teljesség igénye nélkül.
Izraelben két dologra lehet mindig számítani: előrehozott választásokra és Kasszám-rakétákra a Gáza-övezetből. A héten az előbbi volt soron. Benjámín Netanjáhú 1996 és 1999, majd 2009 és 2021 között volt az ország miniszterelnöke; ezúttal a Jaír Lapid mögött álló koalíció szétesése segítette a nemzetközi haladó sajtóban csak szélsőjobboldaliként jellemzett, mérsékelt jobboldali ex-kormányfőt a visszatérésben. A Közel-Kelet egyetlen demokráciája mellett Európában is volt egy előrehozott választás: Dániában az úgynevezett nyércmészárlás miatt bomlott fel a kormánykoalíció, de a választók a később teljesen indokolatlannak bizonyult tömeges nyércpusztítást elrendelő és utána hülyeséget hülyeségre halmozó miniszterelnököt tüntették ki szavazataikkal. A Mette Frederiksen vezette balközép blokk 47,5 százalékkal megnyerte a keddi dán parlamenti választásokat. Brazíliában a szélsőbaloldali, Putyin-rajongó, korrupció miatt a börtönt is megjárt Lula nyerte az elnökválasztást, minimális különbséggel a mérsékelt jobboldali Bolsonaróval szemben.
IZRAEL
Az exit poll alapján a Benjámín Netanjáhú korábbi miniszterelnök vezette jobboldali tömb szerzett kis többséget a Kneszetben. Négy év alatt a keddi volt az ötödik választás Izraelben, ami izraeli mércével mérve is kiemelkedő teljesítmény. A 73 éves Netanjáhú eddig 15 éven keresztül volt miniszterelnök, most lehetősége lesz néhány évvel bővíteni személyes rekordját. A választás hivatalos végeredményére még várni kell, a felmérések szerint azonban a jobboldali szövetség 61–62 mandátumot szerzett a 120 tagú Kneszetben.
Hatalmas győzelem kapujában állunk. A nép vissza akarja kapni a tőlünk elvett nemzeti büszkeséget, zsidó államot akar, stabil, gyakorlott kormányt. Ha az exit pollok eredménye a tényleges választási eredményt tükrözi, akkor nemzeti kormányt állítok fel, amely Izrael minden polgárával törődik. Kiegyensúlyozott, felelős politikánk lesz, visszahozzuk a biztonságot, megfékezzük a drágaságot, még jobban kibővítjük a béke körét, Izrael helyzetét javítjuk a népek körében. Törődünk az indulatok csökkentésével a közbeszédben, a belső béke visszahozásával
– mondta az exit felmérések tudatában éjszaka. A választási részvételi arány magas, 71,3 százalékos volt. Netanjáhú hivatalos győzelmére még pár napot várni kell, ugyanis a keddi szavazás eredményeinek összesítése után megszámlálják a hivatalos kiküldetésben külföldön szavazók, valamint a katonák voksait is. Netanjáhú kormányzását erősítheti, hogy a választásokon harmadik helyen a Netanjáhút támogató Vallásos Cionizmus lista futott be, 15 mandátumot szerezve, a baloldali liberális Merec és a két arab párt, a Balaad és a Raam arab párt viszont nem érte el a parlamenti bejutási küszöböt.
DÁNIA
Mette Frederiksen szövetsége 85 mandátumot szerzett, míg a jobboldali 73 képviselővel marad ellenzékben. A Szociáldemokrata Párt 23,1 százalékkal a legtöbb szavazatot kapta, ezzel megelőzte a Liberális Pártot, amely 13,6 százalékkal végzett. Frederiksent a volt miniszterelnök, Lars Løkke Rasmussen vezette, Mérsékeltek elnevezésű szövetség segítheti majd a kormányalakításban, ők 17 mandátumot szereztek, ami komoly teljesítmény, tekintettel arra, hogy fél éve még nem is léteztek.
Az előrehozott választásokat a nyércek tömeges leölése miatt kellett megrendezni; az egyik koalíciós partner, a szociáldemokraták erre hivatkozva fenyegette kilépéssel a kormányfőt. A szavazókat láthatóan nem hatotta meg az ügy, Frederiksen bővítette a szavazótáborát, pedig komoly hibákat követett el az ügy kezelésekor. Utólag kiderült, felesleges és indokolatlan volt a teljes nyércállomány elpusztítása a koronavírusra hivatkozva; a tudomány nem támasztotta alá a hisztériát, miszerint a néhány nyércben megjelent vírus átterjed az emberekre és megöli a dán populációt. A teljes, 17 milliós állomány elaltatása és a dán prémipar totális kivégzése mellett az állati tetemek kezelése során is megvillantotta alkalmatlanságát a Frederiksen irányította állam, a sekély gödrökben oszló dögök bűze belepte az északi királyságot. De biztos jót akart – gondolták a választók.
BRAZÍLIA
A haladó világ boldogan tapsikol, miután a korrupt és sittes szélsőbaloldali Luiz Inácio Lula da Silva nyerte a brazil elnökválasztás vasárnapi második fordulóját a regnáló mérsékelt elnökkel, Jair Bolsonaróval szemben. A boldogságuk várhatóan csak addig fog tartani, míg eljut a tudatukig, hogy Lula nemcsak kommunista és bűnöző, hanem nyíltan Putyin híve és szélsőségesen Amerika-ellenes. Mivel lassú a felfogásuk, ezért erre még hónapokig várhatunk.
A harmadik köztársaság idején, 1985 óta ez volt a legszorosabb brazil elnökválasztás, továbbá Bolsonaro lett az első egyciklusos elnök, elődeinek mind sikerült dupláznia. Noha a nemzetközi haladás arra tippelt, hogy Bolsonaro polgárháborúba sodorja az országot, a vereséget szenvedett elnök megtörte a vasárnap óta tartó csendet, és ugyan nem ismerte el a szélsőbaloldali Lula győzelmét, de nem is támadta meg a választás eredményét. Kabinetfőnöke pedig úgy nyilatkozott, hogy megkezdődött a hatalomátadás folyamata.
Az elmaradott és tanulatlan régiókra támaszkodó, szélsőbaloldali Lula sem örülhet felhőtlenül a győzelmének. Az eredmények azt mutatják, hogy a brazil társadalom súlyosan megosztott; hiába nyilatkozott úgy vasárnap este a szélsőbaloldali Lula, hogy nincs két Brazília, láthatóan van. Amit az is alátámaszt, hogy az elnökválasztás első fordulójával egyidőben zajlott általános választásokon Bolsonaro mérsékelt jobboldali koalíciója jelentősen javított a pozícióin, a törvényhozásban többségük lesz a szélsőbaloldali Lulával szemben.
(A cikkben előforduló szélsőbaloldalizás csak egy reakció a haladó sajtóban fertőzésként elterjedt gyakorlatra, miszerint mindenki, aki Lenintől jobbra áll, az szélsőjobboldali.)
