A korrupciós botrányoktól hemzsegő EU kizárja az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket az Erasmusból a korrupció miatt aggódva
Igencsak nevetséges helyzetbe hozta magát az Európai Unió, ugyanis kizárta az alapítványi fenntartású magyar egyetemeket az EU által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból. A döntésüket a magyarországi korrupciós veszélyekkel magyarázzák, ami azért érdekes, mert nem hazánk, hanem az EU hangos a visszaélések miatt. Problémájuk továbbá az, hogy az alapítványok kuratóriumi tagjai megítélésük szerint főként fideszes politikai kinevezettek és teljhatalmat élvezhetnek. Amint ezeket a „hibákat” korrigálják, újra megnyílnak a pénzcsapok ígéretük szerint.
Budapesti Corvinus Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Miskolci és a Soproni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem. Csak néhány a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül, amelyek diákjai elesnek az Erasmus program és a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram adta lehetőségektől. A tiltás azokra a pályázatokra vonatkozik, amelyeket december 15-ike után bírálnak el -számolt be a Népszava.
A megvonás nem csekély, hiszen például a Budapesti Corvinus Egyetem 2014 és 2020 között 11 projektre 3,6 millió euró támogatást nyert a Horizont 2020 kutatási keretprogramból. 2020 decemberében pedig története során először konzorciumvezetőként elnyert egy 4 millió eurós összköltségvetésű pályázatot. Az Erasmus csereprogram is népszerű a magyar diákok körében, legalábbis ezt mutatja az Európai Bizottság kimutatása, amely szerint 2020-ban 22 622 magyar vett részt az Erasmus+ külföldi csereprogramjaiban a felsőoktatás, a szakképzés, az iskolai oktatás, a felnőttképzés területén, amit az EU 40,45 millió euróval támogatott.
Ráadásul az alapítványi fenntartású egyetemek nagyon népszerűek a diákok körében, ugyanis tavaly szeptembertől több mint 180 ezren tanulnak ilyen intézményekben.
A korrupciótól hemzsegő EU a magyar korrupció miatt aggódik
A programból való kizárás magyarázata viszont igencsak nevetséges. Mint köztudott, december 15-én az EU pénzügyminiszterei a korrupciós veszélyek miatt befagyasztották a Magyarországnak 2021-2027 között járó felzárkóztatási támogatások csaknem egyharmadát. Egyúttal utasítást adtak arra, hogy az unió nem köthet új pénzügyi megállapodást a 2021-es magyar törvény alapján létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal, illetve az ilyen alapítvány fenntartásába került jogi személlyel. Egyes magyar egyetemek pedig alapítványi fenntartásba kerültek a hatékonyabb működés érdekében, így ugyanis gyorsabban tudnak reagálni a gazdasági igényekre, a bürokratikus kötelezettségek lazulnak, az eszközbeszerzések felgyorsulnak stb. Az új fenntartói modell sikerességét pedig igazolja a nemzetközi gyakorlat is, hiszen a világ legjobb tíz egyeteméből hét alapítványi formában működik.
Az EU viszont amiatt aggódik, hogy az intézmények működési modellje nem biztosította a közösségi források átlátható kezelését, ugyanis sem közbeszerzési, sem összeférhetetlenségi szabályok nem vonatkoznak rájuk. Fő problémájuk pedig az a hazai baloldal által álladó jelleggel hangoztatott lózung, hogy az egyetemek kuratóriumi tagjai pártkatonák és teljhatalmat élveznek az egyetemek felett. Ennek ellenére mégsem hazánkban, hanem az EU-ban jelennek meg most már rendszeresen hírek arról, hogy magasrangú politikusok visszaéltek hatalmukkal. Gondoljunk csak Eva Kailira, aki a katari korrupciós ügy miatt vizsgálati fogságban van több társával együtt, de ne feledkezzünk meg a vakcinabeszerzési botrányról se, ami Európai Unió egészségügyi biztosát, Sztella Kiriákidészt érinti.
Forrás: Népszava, fotó: Semmelweis Egyetem
