Magyar érdekek a Balkánon – Senkinek nem tenne jót egy újabb háború
A Magyar Külügyi Intézet "Magyar érdekek a Balkánon" címmel hirdetett kerekasztal-beszélgetést. Korábban májusban rendeztek nagy sikerrel hasonló konferenciát "Kiüresedett ígéret a Nyugat-Balkánnak? 20 évvel a szaloniki csúcstalálkozó után" címmel. A keddi beszélgetésen szóba került természetesen az orosz–ukrán háború, illetve annak a Balkánra gyakorolt hatásai. Az elemzők beszéltek továbbá a szerb–koszovói konfliktusról, a bosnyák helyzetről, illetve arról, hogy pontosan mi is a szerepe Magyarországnak gazdasági, politikai és biztonsági szempontból a Balkánon.
Valós közelségbe került a háború a Balkánon, vagy a média eltúlozza a helyzetet?
Dr. Reményi Péter egyetemi docens, tanszékvezető úgy fogalmazott: a Balkánon soha nem lett igazán rendezve egy-egy ország és azok viszonyai. A nemzetközi környezetváltás most újraexponálta a balkáni helyzetet, ezért Európa is megint kiemelt figyelmet fordít a térségre. Hozzátette:
Az elmúlt évtizedben a koszovói tüntetések egy komolyabb konfliktusként jellemezhetők, amelyben sajnálatos módon magyar békefenntartók is megsérültek.
Reményi úgy fogalmazott: helyi szinten a konfliktusok igenis veszélyesek. Adott esetben a koszovói albán hatóságoknak egy konfliktusra adott válaszában komoly veszély rejlik, azonban azt kizárta, hogy egy egész Balkánra kiterjedő háború legyen a közeljövőben. Kiemelte: hosszútávon az állandósult konfliktusok főleg a balkáni fiataloknak igen károsak, ezért sokan hagyják el a térséget. A munkaerőhiányt pedig kezelni kell a közeljövőben. Hozzátette:
Ahogyan kezelni kell a boszniai helyzetet is. Az európai perspektíva halványulása hozzájárul a konfliktusok kialakulásához. A szerbek kiszakadása az államból csak egy B opció, ugyanis félnek, hogy létrejön egy centralizált Bosznia-Hercegovina. Ma már több bosnyák lakik az országban, mint szerb. Az etnikai arányok a bosnyákok felé tolódnak. Azonban a boszniai szerbek mind a mai napig nem ismerik el a népszámlálás érvényességét.
Ármás Julianna, az intézet kutatója kiemelte: mindenki arra kíváncsi, hogy lesz-e háború. Szerinte a közvélemény azért figyel a Balkánra, mert 20–30 éve már volt konfliktus, és egyesek szerint fennáll a veszélye, hogy a Magyarországgal szomszédos térségeben ismét robbanjon a bizonyos puskaporos hordó.
Koszovót sem a szerbek, sem az albánok nem tudják elengedni. Meglátásom szerint megfelelő helyiértéken kell kezelni a konfliktust. Eddig példa nélküli volt, hogy magyar katonákat támadjanak meg, a koszovói szerb fél elszámolta magát. Azonban Szerbia pontosan tudja, hogy meddig mehet el. Egy háború egyik félnek sem érdeke
– fogalmazott. Orosz Anna kutató hozzátette: Koszovóhoz hasonlóan Bosznia-Hercegovinában is nő a feszültség. Ennek részben az ukrajnai háború is kiváltója. Elmondása szerint az USA és az Egyesült Királyság is gyorsan szeretne megoldást találni a konfliktusra, de ehhez nem biztos, hogy rendelkezésre állnak a körülmények. Úgy fogalmazott:
egy-egy ilyen esemény (például az észak-koszovói tüntetés – a szerk.) a hosszabb távú célokat alááshatja. Elindíthatnak egyfajta radikalizálódást a térségben, ami igencsak veszélyes.
Mi a magyar érdek?
Reményi Péter szerint, ha a Nyugat-Balkánt egy entitásként kezeljük, akkor a harmadik legnagyobb magyar exportpiac lenne. Jelenleg ez a térség egy hatalmas szufficitet (bevételi többletet) jelent. Hozzátette:
rengeteget nyer rajta Magyarország. Működőtőke, beruházás – a Nyugat-Balkánon működik. Energiabiztonság szempontjából is jelentős a régió, a gázunk jelentős részét Szerbián keresztül kapjuk: mi tárolunk, ők szállítanak. Ez egy win-win szituáció.
Orosz Anna kiemelte: a nyugat-balkáni régiót gazdasági és diplomáciai eszközökkel próbáljuk támogatni. Elsősorban Szerbiát, leginkább az ott élő magyarok miatt. Azonban hiába zajlik egy balkáni országban a csatlakozási folyamat az unióhoz, ha az érkező források nem elegek a felzárkózáshoz. Kiemelte:
Leszakadóban van a régió. Nemcsak egy területre kéne koncentrálódjon ez a támogatás, hanem több térségre is.
Hozzátette: a vajdasági fejlesztési program esetében is egy win-win modellt próbálunk alkalmazni, azonban aggasztó a délvidéki magyarság száma, ugyanis a friss népszámlálási adatok szerint jelenleg 185 ezer magyar él a Délvidéken, ami egy 21%-os csökkenést jelent a 2011-es adatokhoz képest. Reményi Péter úgy fogalmazott:
A magyar vállalkozásoknál az a baj, hogy nem beszélik a nyelvet, nem ismerik a boszniai szokásokat. Lehetne egy rövidebb képzés, amely segít, hogyan indulj neki a Balkánon egy tárgyalásnak. Jobb lenne erősebben promotálni, hogy jöjjenek hozzánk a balkáni fiatalok tanulni, dolgozni. Magyarország sokat tudna javítani a balkáni megítélésen, ha nem kivételezne bizonyos csoportokkal (boszniai szerbek). Valamint az is egy előrelépés lenne, ha egy fontos szövetségesünkkel, mondjuk Lengyelországgal mennének tárgyalni, akár a szerbekhez, akár a bosnyákokhoz. Fontos üzenete lenne.
Fotó: MTI/EPA/Georgi Licovszki
