Az európai vezetők menthetetlenül beleszerettek a háborúba: az Európai Beruházási Bank finanszírozhatja Ukrajna fegyvervásárlását
Brüsszel pacifista vezetői teljesen beleszerettek a háborúba. Emlékeznek még arra, amikor a NATO-hoz csatlakozni vágyó Finnország bulis miniszterelnöke arról beszélt, hogy csak Ukrajna végső győzelmével érhet véget a háború? Na, ezt halálosan komolyan vették az európai vezetők, most pedig a kontinens két legnagyobb országa, Franciaország és Németország lassan kezd kiegyezni abban, hogy az Európai Beruházási Banknak kell finanszíroznia Ukrajna háborús erőfeszítéseit. Az uniós országok által közösen tulajdonolt pénzintézet tehát még az eddiginél is jobban eladósíthatja a közösség országait, miközben a Magyarországnak járó források – beleértve a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alapot – ott porosodnak egy brüsszeli bankszámlán. És ez a jobbik eset.
Brüsszeli tisztviselők és diplomaták szerint Olaf Scholz kancellár immáron támogatóan viszonyul ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a francia kormány és Franciaország uniós biztosa már hónapok óta szorgalmaz, és amelynek lényege, hogy az Európai Unió közvetlenebb módon legyen képes finanszírozni az ukrajnai fegyverszállítmányokat – és majd esetleg, talán a saját védelmi képességeket is.
Ha elfogadják, a javaslat kiterjesztené az EU közös befektetési bankjának, az Európai Beruházási Banknak (EBB) jogköreit, ezzel lehetővé téve közös védelmi projektek, például fegyverek, katonai felszerelések és lőszerek vásárlását. A luxemburgi székhelyű, uniós országok tulajdonában lévő szervezet jelenleg más ágazatokban, például az éghajlatváltozás, a fenntartható energia és a digitalizáció területén nyújt hiteleket, de a jelenlegi szabályozás szerint tilos a védelemi kiadásokba fektetni.
Tudják, többek között ez az a szervezet, amelyik a migrációs válság kezelésére sem adott egy fillért sem. Vannak fontosabb dolgok a kontinens jövőjénél, ugyebár.
Az elmozdulás alátámasztja az EBB növekvő jelentőségét, amely az elmúlt években gyorsan nőtt, mivel a pénzügyileg szorult helyzetben lévő uniós országok befektetések finanszírozására használták fel. A bank elnöki posztjáért folytatott verseny annak elvileg szakmai jellege ellenére erősen átpolitizálttá vált. Több jelölt – köztük a jelenleg szabadságon lévő Margrethe Vestager, az EU versenyjogi biztosa és Nadia Calviño spanyol pénzügyminiszter – verseng a jövő évtől megnyíló posztért.
Németország a múltban óvatos volt azzal kapcsolatban, hogy az EBB-t felhatalmazza a védelmi beruházások finanszírozására. Ugyanakkor a Politico szerint Oroszország Ukrajna elleni inváziója megváltoztatta a berlini gondolkodást – nemcsak politikai kényszerből, hanem azért is, mert a katonai befektetést morálisan elfogadhatóbbnak tekintik. Mert ugye a gazdasági megfontolásoknál a szupranacionális döntéshozatalban általában utóbbi a döntő faktor. Abba pedig ne is menjünk bele, hogy mi történik, amikor a németek átállítják a gazdasági szereplőket "háborús termelésre"...
Bár az EBB mandátumának megváltoztatása még nem elfogadott német kormány álláspontja, Scholz rokonszenve a terv iránt nyilvánvaló. Ez pedig megnyithatja az utat a bank átalakításához: ha Németország hivatalosan is támogatná a francia tervet, az növelné annak valószínűségét, hogy más országok is beálljanak az ötlet mögé.
Erre szükségük is van a tervezetet támogatóknak, az EBB vezetői tanácsa ugyanis a 27 EU-tagország pénzügyminisztereiből vagy gazdasági minisztereiből áll. Ők azok, akik megváltoztathatják az EBB mandátumát, ehhez pedig 14 uniós ország támogatására lenne szükség, amelyek a bank jegyzett tőkéjének 50 százalékát képviselik. Itt Németország kulcsfontosságú, mivel Franciaország és Olaszország mellett az EBB egyik legnagyobb részvényese, amelyek a bank közel 19 százalékát birtokolják. Kérdés, hogy a Zelenszkij elnökhöz látványosan közeledő Meloni hajlandó lenne-e támogatni egy ilyen kezdeményezést pusztán az ukránok támogatása végett, vagy esetleg a migráció elleni küzdelem finanszírozása is az intézmény tevékenységei közé kerülhet.
Mindeközben különösen érdekes fejlemény, hogy miután a lengyel kormány a gabonaexport körüli vita miatt leállította az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, egyből felmerült sajtóhírek szerint az ország konzervatív kormányának megpuccsolása.
Brüsszelben nem hivatalos hírek szerint Németország és Franciaország gyors uniós belépést ígért Ukrajnának, ha Kijev segít megbuktatni a regnáló lengyel kormányt
– közölte az X-oldalán a lengyel közszolgálati televízió, a TVP brüsszeli tudósítója, Dominika Cosic. Lengyelország az elmúlt években az unió egyik legerősebb katonai hatalmává vált, a lengyel vezetésnek pedig kifejezett célja az ország szuverén védelmi képességeinek minél magasabb fokú fejlesztése. Ebből kifolyólag a lengyel hadsereg jelentős készleteket tudott az ukránok megsegítésére fordítani, most azonban ez megakadt.
Forrás: Politico; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan
