Pesti Srácok

Brüsszeli mozgolódások – Felerősödhetnek a szuverenista jobboldali erők a közelgő választáson

Brüsszeli mozgolódások – Felerősödhetnek a szuverenista jobboldali erők a közelgő választáson

2024 közepén európai parlamenti választások lesznek, viszont a kampány már ezen a nyáron elkezdődött. Korrupció, káosz jellemezte az uniós politikát. Több baloldali, magas rangú képviselő keveredett botrányokba, ugyanakkor pont ők voltak azok, akik hevesen támadták Magyarországot.

Nem tűnik úgy, hogy a választások után megváltozna a hangnem Magyarország felé – emelte ki Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense portálunknak adott interjújában.

A szakértő szerint komoly presztízsveszteséget jelentett az uniónak a tavaly decemberben kirobbant Katargate korrupciós botrány, amely során a belga hatóságok nagyszabású akció keretében lerántották a leplet egy bűnszervezetről, amelynek tagjai a gyanú szerint több millió eurót fogadtak el külföldi országoktól, elsősorban Katartól és Marokkótól, hogy azok érdekeit képviseljék az európai törvényhozásban. Az érintett EP-képviselőket ugyanakkor nem rázta meg az ügy, a korrupciós vádak ellenére visszatértek a Parlamentbe. Ilyen többek között Marc Tarabella, aki a Szocialisták és Demokraták csoportjának a tagja, és nemrég Magyarország ellen szavazott az Európai Parlamentben.

A 2024-es EP-választás tétje egyrészről az, hogy kik irányíthatják a jövőben az Európai Unió legfontosabb szerveit, köztük az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet. Előbbi elnökéről, Ursula von der Leyenről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politicónak adott interjújában úgy foglamazott, hogy nehezen tudják támogatni Von der Leyen újrázását. Ezt erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint pedig Von der Leyennel nagyon rosszul járt Európa.

PestiSracok facebook image

Korábban írtunk róla, hogy rohamos tempóban hagyják ott emberei az EB-elnököt: pár hete Marija Gabriel bolgár innovációs biztos már el is hagyta az EU-t, hogy csatlakozzon a bolgár koalícióhoz. A bizottság alelnökei közül Frans Timmermans, aki előszeretettel támadta hazánkat és nagy harcosa volt a magyarországi jogállamisági eljárásoknak, a holland politikába térne vissza. A dán Margrethe Vestager pedig, aki a testület alelnöke volt, most az Európai Beruházási Bank irányítóbizottságának elnöki posztját célozta meg.

Kalas Vivien szerint Von der Leyen elnökségét megrázta a koronavírus és a kirobbant orosz–ukrán háború, nem tudta azokat megfelelően kezelni, és ezt a tagállamok is így látják. A szakértő kiemelte, hogy Von der Leyen korábbi alelnökei is tisztában vannak azzal, hogy hivatalosan egy évig, gyakorlatban fél évig lesznek hivatalban, érdemi munka nem várható.

– fogalmazott a szakértő, aki úgy látja: Timmermans munkája csalódás volt. Érezte azt is, hogy nem őt bízzák majd meg, hogy újra uniós biztos legyen. Vestager is ugyanígy kihasználja a ciklusváltást, az ő biztosi munkája is messze alulmúlta az elvárásokat.

Az EP-választás másik tétje az is, hogy kinek lehet majd többsége az Európai Parlamentben. Kalas Vivien hangsúlyozta, hogy három pártcsalád lesz a legerősebb, jelen esetben az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) képviselőcsoport, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetség, valamint a liberális Renew Europe, akik továbbra is együtt fognak működni.

A lehetséges összeurópai pártlistákról is szó volt korábban, amely az egyes tagországoknak juttatott többletmandátumokat és a huszonnyolc, transznacionális listáról bekerülő új képviselőket jelentené. A 15 plusz fővel jelenleg minden tagállam egyetért, ők sima, nemzeti listákról juthatnának be az EP-be. A szakértő szerint a probléma az arányosság kérdése, ugyanis az összeurópai pártlistákról huszonnyolc fő jutna be, és félő, hogy a nagy tagállamok jelöltjei lennének a befutó helyeken, amitől értelemszerűen tartanak a kisebb tagállamok.

A jobboldali esélyekről Kalas Vivien kiemelte:

Fotó: MTI/EPA/ANP/Robin Utrecht

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.