Kitört az újabb azeri–örmény háború Hegyi-Karabahért
Ismét offenzívát indított Azerbajdzsán az elvileg hozzá tartozó, de facto azonban a helyi örmény többség által irányított Hegyi-Karabah ellen. A konfliktus gyökerei mintegy 30 évre nyúlnak vissza, megoldás pedig azóta sem mutatkozik, minthogy legutóbb 2020-ban is fegyveres konfliktus tört ki. Akkor Azerbajdzsán fontos területeket szerzett vissza az Örményország által támogatott Hegyi-Karabahtól, azonban a konfliktust érdemben nem sikerült nyugvópontra juttatni. Magyarország számára mindez azért is különösen érdekes, mert a régió két országával, Azerbajdzsánnal és Georgiával is nagyívű energetikai megállapodásaink vannak.
Azerbajdzsán újabb offenzívát jelentett be a szakadár Hegyi-Karabah térségében, ami egy jelentős eszkalációt jelent a legutóbbi, 2020-as fegyveres konfliktus óta tartó hidegháborús helyzethez képest. A dél-kaukázusi nemzet védelmi minisztériuma keddi közleményében azzal indokolta a döntést, hogy „helyi terrorellenes tevékenységet” indítanak a „nagyszabású provokációk elfojtására” az etnikai többségben lévő örmények által ellenőrzött területen.
Az intézkedések részeként az örmény fegyveres erők alakulatainak frontvonalbeli állásait és mélyreható, hosszú távú lőállásait, valamint harci eszközöket és katonai létesítményeket cselekvőképtelenné teszik nagy pontosságú fegyverekkel
– áll a közleményben. Az Azerbajdzsán és a nemzetközösség által el nem ismert állam de facto fővárosában, Sztyepanakertben kedden légiriadót tartottak. Mint ismert, a 2020-as konfliktus jellemzője volt a drónok, valamint a nagy hatótávolságú nehéztüzérség kiterjedt használata.
Hikmet Hajiyev, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök külpolitikai tanácsadója a Politicónak nyilatkozva azt mondta, hogy a „cél a katonai infrastruktúra semlegesítése”, és hozzátette, hogy a helyi örmény lakosságot SMS-ben értesítették a „terrorellenes akciókról”. Arra kérték őket, hogy maradjanak távol a legitim katonai célpontoktól – mondta Hajiyev.
Emlékezetes: Örményország és Azerbajdzsán 2020-ban véres háborút vívott Hegyi-Karabah miatt. Az Oroszország által közvetített tűzszüneti megállapodás azóta összeomlott, az azerbajdzsáni erők pedig átvették az irányítást az egyetlen be- és kivezető út felett – blokkolva a humanitárius segélyt –, és „etnikai tisztogatásra” való figyelmeztetést adtak ki. Akkor az azeri hadsereg a terület mintegy 35 százalékát tudta elfoglalni, azonban az eszkalációs kockázat és a nagyhatalmak nyomására béketárgyalásokba kezdtek.
Miért érdekes ez nekünk?
Még 2022-ben stratégiai nyilatkozatot írt alá Orbán Viktor és Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke. A megállapodás részeként Georgia támogatja Magyarország keleti irányú energiabeszerzését egy nagyszabású projektben, amelynek részeként kialakulóban van egy olyan energetikai vállalkozás, amelynek keretei közt Magyarország Georgián és Románián keresztül importálna villamos energiát Azerbajdzsánból. A kormányfő szerint ezzel enyhíteni lehetne az ország gázfüggőségét. A projekt egyébként az EU tetszését is elnyerte, Ursula von der Leyen korábban úgy nyilatkozott róla:
A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezeték nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja.
Emellett a másik diverzifikációs vonal, az azeri gáz szempontjából is kérdéses az eszkaláció mértéke. Mint ismert, a magyar MVM CEEnergy és az azeri SOCAR júniusban aláírt megállapodása alapján 100 millió köbméternyi földgáz érkezik Magyarországra Azerbajdzsánból, amelyet az azeri fél még az év végéig leszállít. Szijjártó Péter Bakuból közzétett bejegyzésében hangsúlyozta: a magyar energiaellátás biztonsága ezzel tovább nőtt.
A diverzifikáció lényege nem a földrajzi függőségek felcserélése, hanem minél több újabb forrás bevonása a biztonságos ellátás garantálása céljából. Mi pedig pontosan ezt tesszük, a most meginduló szállítás alapja lehet egy hosszú távú gázvásárlási szerződésnek, amelynek keretében akár évente 2 milliárd köbméter földgáz is érkezhet hozzánk a Kaukázusból
– fogalmazott Facebook-oldalán a miniszter.
Legutóbb mindössze hat hétig tartott a háború, a nagyhatalmak pedig a tárgyalásos megoldás fontosságát hangsúlyozták. Akkor az azóta háborús agresszornak számító Oroszország közvetítésével született fegyvernyugvás Azerbajdzsán és Örményország között, és Karabahba orosz békefenntartó erőket vezényeltek, ám a vereség miatt Örményországban belpolitikai válság alakult ki. Örményország soha sem nyugodott bele teljesen a vereségbe, az örmény belpolitika egyik legfontosabb napirendi pontja pedig továbbra is Hegyi-Karabah maradt.
Fotó: MTI/EPA/Örmény védelmi minisztérium
