Váratlanul lemondott a francia miniszterelnök – Franciaország migrációs válsága miatt távozhatott Élisabeth Borne
Élisabeth Borne francia miniszterelnök lemondott, miközben Emmanuel Macron elnök igyekszik új lendületet adni második mandátumának az európai parlamenti választások és a nyári párizsi olimpia előtt – írta meg a France24. A portál szerint Macron még nem nevezte meg Borne utódját.
A miniszterelnök-váltás egy olyan év után következik, amelyet a nyugdíjrendszer és a bevándorlási törvények vitatott reformjai által kiváltott politikai válságok tarkítottak. Mindez alig öt hónappal az európai parlamenti választások előtt történik, ahol az euroszkeptikus pártok várhatóan rekordgyőzelmet aratnak, miközben a lakosság széles körben elégedetlen a megélhetési költségek emelkedése és a migrációs hullámok megfékezésében – írja a francia lap.
A francia elnök és kormánya azóta küszködik a törvények elfogadásával, amióta elvesztették abszolút többségüket a parlamentben, nem sokkal azután, hogy Macront 2022-ben újraválasztották második mandátumára. A közvélemény-kutatások szerint Macron pártja mintegy nyolc–tíz ponttal van lemaradva a szélsőjobboldali Marine Le Pen mögött a júniusi uniós választások előtt.
A kormányátalakításról szóló találgatások azóta terjedtek el, hogy Macron decemberben új politikai kezdeményezést ígért. A Borne helyére várható potenciális jelöltek között szerepel a 34 éves oktatási miniszter, Gabriel Attal és a 37 éves védelmi miniszter, Sébastien Lecornu. Bármelyiküket is választják meg, Franciaország eddigi legfiatalabb miniszterelnöke lehetne.
Bruno Le Maire pénzügyminisztert és Julien Denormandie volt mezőgazdasági minisztert is lehetséges jelöltként emlegetik a szakértők. A France24 szerint a miniszterelnök-váltás nem feltétlenül vezet politikai irányváltáshoz, inkább azt jelzi, hogy a nyugdíj- és bevándorlási reformokon túl kívánnak lépni, és új prioritásokra összpontosítanak, többek között a teljes foglalkoztatottság elérésére.
Borne 2022 májusa óta volt Franciaország miniszterelnöke, 62 évesen ő volt mindössze a második nő, aki ezt a posztot betöltötte.
Macron tavalyi döntése, amikor a végrehajtó hatalmat felhasználva elfogadta a nyugdíjkorhatár 64 évre történő, vitatott emelését, hetekig tartó erőszakos tüntetéseket váltott ki országszerte. Az átszervezés valószínűleg kiélezi a versenyt Macron táborában, hogy ki legyen az utódja a következő, 2027-es elnökválasztáson: Édouard Philippe volt miniszterelnök, Gérard Darmanin belügyminiszter és Bruno Le Maire is potenciális jelöltnek számít.
Forrás: France24; Fotó: MTI/EPA/Reuters/Stephanie Lecocq
