Orbán Viktor: Brüsszelben háborúpárti koalíció alakult
Orbán Viktor miniszterelnök úr Magyarország EU-elnökségére készülve több tárgyalást is folytatott a meghatározó európai vezetőkkel - hívja fel a figyelmet Nagy János államtitkár Facebook-posztjában. Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve egyébként élesen bírálta a „hazugság koalícióját”, amelyet a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok alkottak meg az EU csúcstisztségek előzetes leosztásával kapcsolatban. Szerinte a választók jobboldali vezetést akartak, és a mostani megállapodás a választókkal szembeni tiszteletlenség. Az ülésen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akivel biztonsági garanciákról szóló szerződést írtak alá. Orbán és Zelenszkij röviden beszéltek egymással az eseményen. A miniszterelnök szerint Brüsszelben háborúpárti koalíció alakult, az Európai Néppárt pedig nem jobbra, hanem balra nyitott.
Ismeretes, Orbán Viktor az elmúlt napokban több európai vezetővel is tárgyalásokat folytatott többek között Berlinben a német kancellárral, majd az olasz miniszterelnökhöz utazott Rómába, végül Párizsban tárgyalt a francia elnökkel. A miniszterelnök ezt követően érkezett a kétnapos EU-csúcsra, ahol az Európai Bizottság következő elnökének kiválasztásával kapcsolatban közölte:
amikor Lengyelországban kormányváltás volt, amit a jogállamiság eszközeivel Brüsszelből mindig is támogattak, és számos, „minimum kétséges” változást megcsináltak, akkor az Európai Bizottság egy szót sem szólt.
Háborúpárti koalíció alakult, az Európai Néppárt balra nyitott
A megállapodást pártalapon hozták létre, nem programok, nem az eddigi teljesítmény, nem a jövendőbeli tervek alapján. Kifejezetten hatalmi osztozkodás valósult meg – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.
A Néppárt, a szocialisták és a liberálisok megállapodását szégyenteljesnek kell minősítenem
– fogalmazott Orbán Viktor.
Brüsszelben tehát háborúpárti koalíció alakult, az Európai Néppárt pedig nem jobbra, hanem balra nyitott.
Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára érkezve egyébként élesen bírálta a „hazugság koalícióját”, amelyet a jobbközép néppártiak, a szocialisták és a liberálisok alkottak meg az EU csúcstisztségek előzetes leosztásával kapcsolatban. Szerinte a választók jobboldali vezetést akartak, és a mostani megállapodás a választókkal szembeni tiszteletlenség. Az ülésen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akivel biztonsági garanciákról szóló szerződést írtak alá. Orbán és Zelenszkij röviden beszéltek egymással az eseményen.
Az a döntés, hogy ezt a három politikust nevezzék ki az EU vezető szerepeibe, egy olyan döntés volt a vezetők részéről, hogy megőrizzék a balra húzó centrista koalíció hatalmát, miközben az európai választásokon Franciaországban, Németországban és az EU más részein is megerősödött a jobboldal. A brüsszeli háborúpárti elit azonban úgy tűnik, ezt nem vette figyelembe. Háborúpárti koalíciót kötött a baloldallal és a liberálisokkal az Európai Néppárt. Az uniós pozíciókból pedig hatalmi osztozkodás lett.
A posztok kiosztásáról egy szűk elit döntött. Kedden a három fő európai centrista politikai csoport hat tárgyalója Von der Leyent, Costát és Kallast hagyta jóvá ezekre a szerepekre. Csütörtökön pedig a többi vezető jelentős része támogatta ezeket a döntéseket. A hét elején Giorgia Meloni olasz miniszterelnök világossá tette kollégái előtt, hogy dühös amiatt, hogy kimaradt a legmagasabb posztokról szóló tárgyalásokból. Az olasz politikus csütörtök este tartózkodott Von der Leyen második ciklusának támogatásától, és Costa és Kallas ellen szavazott – írja a Politico brüsszeli hírportál.
Diplomáciai nagyüzem
Orbán Viktor miniszterelnök úr Magyarország EU-elnökségére készülve több tárgyalást is folytatott a meghatározó európai vezetőkkel - hívja fel a figyelmet Nagy János államtitkár Facebook-posztjában.
Ők lesznek az EU új vezetői – Von der Leyen marad
A tagországok vezetői Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság leköszönő elnöke mandátumának ötéves meghosszabbítását javasolják
– jelentette be Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben a közösségi oldalán.
Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően közzétett üzenetében közölte: a tagállamok állam-, illetve kormányfői az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa, Ursula von der Leyen jelölése mellett az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnököt választották meg.
Az uniós vezetők Kaja Kallas észt miniszterelnököt választották az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének
– tájékoztatott az Európai Tanács elnöke. A három uniós vezető kiválasztásához úgynevezett megerősített minősített többségre volt szükség, amely legalább húsz olyan állam- és kormányfő szavazatából áll, akiknek államai az EU lakosságának 65 százalékát képviselik.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrajnai békekonfrencia plenáris ülésén a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án.MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle
Mivel sikerült lezárni az uniós csúcsvezetők személyéről folytatott tárgyalásokat, Ursula von der Leyennek meghallgatáson kell részt vennie az Európai Parlamentben július közepén, az európai parlamenti választások utáni első, alakuló ülésén. Az EP plénuma ez után szavazhat a jelölt mandátumának meghosszabbításáról, várhatóan július 17-én. Az uniós vezetők jóváhagyták továbbá a 2024-2029-es időszakra szóló úgynevezett stratégiai menetrendet is, mely rögzíti, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen, illetve a három kinevezett jövőbeni munkáját határozza meg.
António Costa, az Európai Tanács megválasztott elnöke az X-en közzétett üzenetében megerősítette, hogy december 1-jén, Charles Michel hivatali idejének lejártakor elfoglalja új tisztségét.
Az Európai Néppárt valójában baloldali
Az MCC Európai Tanulmányok Műhelye legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire beszélhetünk napjainkban arról, hogy az Európai Néppárt egy jobboldali pártcsalád lenne. A kutatáshoz azt vette alapul, amiből egy pártnál egyértelműen meg lehet állapítani azt, hogy milyen értékeket képvisel, melyek a pártnak fontos ügyek: a szavazásokat.
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) elnöke a párt brüsszeli eredményváróján az európai parlamenti választások estéjén, 2024. június 9-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Az EPP politikai irányultságának megállapításához négy fő ügyet vizsgáltak meg a kutatásban: a migrációs és menekültügyi paktumot, az európai zöld megállapodást, a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni jogállamisági határozatokat, valamint a kereskedelmi megállapodásokat. A tanulmány a 2019 és 2024 közötti időszakot öleli fel, és szigorúan a fent felsorolt négy területre korlátozódik. Bár figyelembe veszi a saját képviselőcsoportjuk többségével szemben szavazó nemzeti delegációk végső szavazatait, a tanulmány elsősorban az EPP végső szavazatára támaszkodik, amelyet a tagok többsége támogatott, és arra a következtetésre jut, hogy az esetek túlnyomó többségében ez a párt ugyanazokat az álláspontokat támogatta, mint a többi koalíciós tag, különösen az S&D és a Renew.
A kutatás alapján, ha mérleget szeretnénk vonni az EPP szavazási gyakorlatával kapcsolatban, akkor megállapítható, hogy a legfőbb politikai kérdések tekintetében a Néppárt nem alakított ki önálló véleményt, saját stratégiát, pusztán betagozódott a két nagy baloldali párt által képviselt álláspontba, és minden jelentősebb kérdésről úgy szavazott, ami aktuálisan az európai baloldali érdekeit szolgálta.
Elemző: Brüsszelben hivatalosan is létrejött a háborúpárti koalíció
Brüsszelben immáron hivatalosan is létrejött a háborúpárti koalíció
A háborúpárti Ursula von der Leyen tovább folytatja a munkáját az Európai Bizottság élén és az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fő képviselője is egy háborúpárti politikus lesz
Az Európai Néppárt azonban nem tért vissza a konzervatív oldalra, helyette összefogott a háborúpárti baloldallal, sőt, ennek vezető erejévé vált
Most már az olyan régi, alapító nagy államokat is, mint Olaszország kizárják
(Kiemelt kép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
