A békemisszió elfoglalja Washingtont - Orbán Viktor is megérkezett a NATO-csúcstalálkozóra
Kérdéses legitimitással ül össze immáron 75. alkalommal a NATO. A csúcstalálkozó eredményeit erősen meghatározza a közelgő amerikai elnökválasztás éppúgy, mint az európai EP-választás eredményei, amelyek korántsem az öreg kontinens háborúpártiságáról árulkodnak. Az eseményt ráadásul tovább bonyolította, hogy Orbán Viktor éppen békemissziója harmadik állomásáról érkezett Washingtonba. A miniszterelnök gépe a többi állam- és kormányfőéhez hasonlóan az Andrews légibázison landolt.
Kedden 75. alkalommal kerül megrendezésre NATO-csúcs, amelynek központi témája az orosz-ukrán háború és Ukrajna csatlakozása lesz. Legalábbis erre utalhat Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak a csúcs előtt a CBS News televíziónak adott interjúja, amely Ukrajna számára baljós üzeneteket is hordozott. Az ukrán csatlakozási folyamatok kapcsán ugyanis többek között arról beszélt, hiába emlegetett korábban 10 éves időtávot,
senki nem beszélt pontosan 10 évről, mivel Ukrajna háborúban áll.
Emellett ráadásul Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte, lényegében korábbi nyilatkozataitól hátrébb lépve azt hangsúlyozva, hogy a legfontosabb cél, hogy az ország támogatásával megérje a csatlakozást Ukrajna, azaz, a jövőbeli tagság előfeltétele, hogy egyáltalán létezzen.
A békemisszió mindenkit megzavart
A NATO-csúcs tematikáját több tényező is bonyolítja, vitathatatlanul a leginkább Orbán Viktor békemissziója, hiszen a magyar miniszterelnök az elmúlt pár napban sorba látogatta a fegyvernyugvás és a béketárgyalások elérése érdekében legfontosabb országokat, így Ukrajnát, Oroszországot és Kínát, tapasztalatairól vélhetően a NATO-csúcson is beszámol majd. Orbán Viktor azért is lehet tüske úgy az európai mint a NATO potentátok körme alatt, mivel egyrészt utazásával igazolta, hogy valójában Magyarországon kívül hasonló utat senki nem tudott volna megtenni, hiszen hazánkkal minden fél szóba áll; másrészt Orbán Viktor előre jelezte, Magyarország pontosan érzi súlyát és jelentőségét a világpolitikai térben, ezért nem készült konkrét béketervvel, ehelyett azokat a vörös vonalakat igyekezett kérdéseken keresztül feltérképezni, amelyeket a béke eléréséhez már nem tudnának átlépni a felek. Nyilván, azt is elismerte, hogy ezek a határok fényévekre esnek egymástól, ugyanakkor a béketeremtés módszertanát legalább meghatározta. A csúcs előtt a fent említett interjúban maga Stoltenberg is nyilatkozott a békemisszió kapcsán, diplomatikusan megjegyezve, hogy a különböző NATO-tagok eltérő módon tartják a kapcsolatot Moszkvával, majd hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor világossá tette: nem az észak-atlanti szervezet nevében látogatott Oroszországba, az utazás pedig nem változtat a védelmi szövetség közösen hozott döntésein. Stoltenberg jóságosan megjegyezte azt is, hogy amúgy, természetesen mindenki békét akar, csakhogy
a békéhez vezető egyetlen út meggyőzni Putyin orosz elnököt arról, hogy a hadszíntéren nem győzhet, hanem le kell ülnie és el kell fogadnia egy olyan megoldást, amelyben Ukrajna szuverén és független országként létezik tovább Európában. A meggyőzés egyetlen módjának Ukrajna további katonai támogatása.
A NATO vezetője ugyanakkor ezzel akaratlanul is megválaszolta azt a kérdést is, hogy védelmi közösség számára - amely hivatalosan nem vesz részt a háborúban – hol húzódnak a vörös vonalak, úgyhogy Orbán Viktornak őt legalábbis erről nem kell majd felkérdeznie.
A legerősebb tagállamban is vita van a háború kérdéséről
A NATO-csúcs érvényességének másik kényes pontja a legerősebb tagállam, az Egyesült Államok hozzáállása. Mint ismert, már demokrata körökből is pedzegetik az alapvetően háborúpárti Joe Biden visszaléptetését az elnökválasztás előtt, olyan gyengén szerepelt a Donald Trumppal közös vita során. Trump ráadásul nem egyszer hangoztatta, hogy akár 24 óra alatt is véget tudna vetni a konfliktusnak, amely, ha a volt elnöktől cseppet sem idegen módon költői túlzás is lehet, a szándékot mindenesetre megerősíti. Bár Stoltenberg az Amerikában kibontakozó belső vitával kapcsolatban igyekezett hangsúlyozni, hogy a NATO nem válhat részévé az Egyesült Államok belső vitájának, igyekezett azt is hangsúlyozni, hogy a védelmi szövetségen belül a közösen meghozott döntések számítanak.
Ráadásul igaz ugyan, hogy két új taggal is bővült a védelmi szövetség, ezzel párhuzamosan meggyengültek a háborút támogató erők Európában is, ezt leginkább a német illetve a francia EP-választási eredmények mutatják. Ezen felül a Patrióták Európáért néven megalakult, és mindjárt a harmadik legerősebb EP-frakcióvá duzzadt új konzervatív pártszövetségen belül körvonalazódik egy alapvetően békepárti összefogás is, mégha ez kimondva jelenleg nincs. A párszövetség megalakulása ugyanakkor egy időszakra esett Orbán Viktor békemissziójával, így a csatlakozó pártok tudván-tudhatták, hogy az egyik frakcióalapító egyben a békepárti hangok legerősebb képviselője is.
Két év után be lehetne látni, hogy a csatatéren nincs megoldás
Szijjártó Péter külgazdasági-, és külügyminiszter a NATO csúcsot megelőző Facebook-bejegyzésében arról beszélt, az orosz-ukrán háborúnak egyetlen megoldása van: fegyverszünet és béketárgyalások, és a magyar kormány ezt az álláspontot fogja képviselni Washingtonban is. Mint fogalmazott,
egyre több a fegyver, egyre erősebb a háborús propaganda, durva, súlyos eszkalációs veszély leselkedik. Hetek óta figyelmeztetünk erre.
Hozzátette,
nincs megoldás a csatatéren. Érthetetlen, hogy ezt két és fél év után hogy nem lehet belátni. Márpedig a következő három nap határozattervezetei a belátás teljes hiányáról tanúskodnak: a NATO ugyanis Ukrajnát támogató missziót fog indítani. Mi ebből kimaradunk: nem szállítunk fegyvert, nem adunk katonát, nem veszünk részt a finanszírozásban.
A NATO-csúcs előtt Giorgia Melonit is kérdezte a sajtót álláspontjáról, amelyre reagálva az olasz kormányfő azt hangsúlyozta, a szövetségnek "egységet és a változó világhoz való alkalmazkodási képességét" kell felmutatni. Úgy vélte, a Kijevben lebombázott gyermekkórház bizonyítja, hogy Moszkva csak névleg keres békés megoldást.
Orbán Viktor is megérkezett Washingtonba
Időközben Orbán Viktor miniszterelnök is az amerikai fővárosba érkezett, ahol részt vesz a NATO július 9-e és 11-e között zajló csúcstalálkozóján – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A miniszterelnök gépe a többi állam- és kormányfőéhez hasonlóan az Andrews légibázison landolt.
Az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozójának programjain kívül Orbán Viktor több kétoldalú tárgyalást is folytat NATO-tagállamok vezetőivel
– tette hozzmondta Havasi Bertalan.
A kórházba csapódó rakéta csak indok az oroszok szerint
Az oroszok eközben azt állítják Ukrajna és a nyugati sajtó a NATO-csúcs kapcsán elhallgatják, hogy a kijevi kórházba csapódó rakéta valójában ukrán légvédelmi rakéta volt. Marija Zaharova orosz kormányszóvivő egy keddi sajtótájékoztatón többek között arról beszélt, a kórház az Artyom gyár, az ukrán védelmi minisztérium épületegyüttese és az ukrán fegyveres erők raktárai közelében található, és szerinte az ukrán fél szándékosan telepít légvédelmi rendszereket a lakónegyedekben, a civilekkel "emberi pajzsként" fedezve magát.
Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet a diplomáciai képviselet Telegram-csatornáján nehezményezte, hogy az Egyesült Államok elhallgatja, hogy a kijevi gyerekkórházban egy ukrán légvédelmi rakéta okozott károkat. A diplomata felhívta a figyelmet, hogy az incidens a NATO-csúcs előestéjén történt. Szerinte a történteket a szövetség indokként fogja felhasználni az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások növeléséhez.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) honlapján ugyanakkor azt közölte, hogy a kijevi gyermekkórház elleni orosz csapás helyszínén egy ellenséges H-101-es orosz rakéta hajtóművének darabjait találták meg. Egyéb alkatrészei mellett megtalálták a rakéta motorházának töredékeit, amelyeken látható a leltári és a sorozatszáma, amelyekről az SZBU egy nappal korábban hivatalosan is közzétett fényképeket. "A szakértők következtetései egyértelműek: ez az oroszok célzott támadása volt" - emelte ki a szakszolgálat. Leszögezte, hogy ezt nemcsak a becsapódási helyen talált rakétatörmelékek bizonyítják, hanem a repülési pálya adatainak elemzése, az okozott kár jellege, valamint nagyszámú videófelvétel és fotó is.
Vezetőkép: MTI; a kép illusztráció
