A NATO-csúcs eddig csak a fegyvergyártó cégeknek hozott sikert - Ez történt eddig a washingtoni találkozón
Békéről kevésbé, fegyverkezésről, a fegyveripar fejlesztéséről viszont annál többet lehetett hallani, így egyelőre a fegyverlobbi számára volt csak sikeres a 75. alkalommal megrendezett washingtoni NATO-csúcs. Hazánk eközben a békemisszióját is folytatta, mivel a csúcstalálkozóval párhuzamosan a magyar delegáció Törökországgal tárgyalt a békéről.
Washingtonban megkezdődött a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó, a nyitóünnepségre a Mellon Auditoriumban került sor, ahol 1949 júliusában aláírták az Észak-atlanti Szerződést, a NATO alapító okmányát. Az eseményen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt,
a NATO nemcsak a legsikeresebb és legerősebb, de egyben a történelem leghosszabb ideje fennálló szövetsége is, ami szándékolt választások és nehéz döntések eredménye.
A jelen időszakról szólva pedig azt fejtegette, nincsenek költségmentes lehetőségek Oroszországgal a szomszédban, de a legnagyobb költsége és kockázata annak lenne, ha Oroszország győzne Ukrajnában.
Az esemény végén Joe Biden, amerikai elnök a NATO ősszel leköszönő főtitkárának átadta az Elnöki Szabadság Érdemrendet, az Egyesült Államok legmagasabb rangú polgári kitüntetését.
Tovább fegyverkezik a NATO a fegyverlobbi legnagyobb örömére
A NATO-csúcstalálkozó kísérőrendezvényeként tartott védelmi ipari fórumon derült ki, hogy a szervezet 700 millió dollár értékben vásárol Stinger-rakétákat. Stoltenberg a lépést azzal indokolta, hogy a szövetség olyan súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, amely miatt több védelmi beruházás szükséges. Ahogy fogalmazott,
nem lehet nagyobb védelmet nyújtani erős védelmi ipar nélkül.
Egyúttal sürgette az európai és észak-amerikai védelmi ipar innovációs szintjének emelését, valamint a termelési kapacitásának fokozását. Ugyanitt Kathleen Hicks amerikai védelmi miniszter-helyettes szintén arról beszélt, hogy az északatlanti térség védelmi iparának finanszírozása évtizedeken keresztül elmaradt a szükségestől, figyelmen kívül hagyva az igényeket. Egyben feladatnak mondta a bevetésre alkalmas képességek megteremtését, hogy elrettentő erőként szolgáljanak egy agresszióval szemben, valamint győzelmet hozzanak, amennyiben harcra kerül a sor.
A NATO 75. évfordulós csúcstalálkozójának hivatalos megnyitója előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter tárgyalt Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral is. A külügyminisztérium közleménye szerint a két politikus üdvözölte az előrelépést a költségek közös viselését illetően, hangsúlyozva, hogy ma a szövetség tagjainak több mint kétharmada teljesíti a GDP két százalékát meghaladó védelmi költségvetési előírást. Egyben tárgyaltak a NATO-csúcstalálkozó keretében csütörtökre szervezett NATO-Ukrajna tanácson várhatóan megszülető döntésről, ami a megfogalmazás szerint hídként szolgál majd Ukrajna NATO-tagsága felé.
A magyar álláspont egyszerű: a NATO-nak a béketárgyalásokban kell szerepet vállalni
Nacsa Lőrinc, a magyar parlamenti delegáció vezetője Washingtonban a NATO parlamenti csúcstalálkozón kedden ismertette a magyar álláspontot, amely a tűzszünetről és békéről szól, hiszen a háború egyre súlyosabb áldozatokkal jár. Elítélte a kijevi kórház elleni támadást, és hangsúlyozta, hogy Magyarország minden humanitárius segítséget megad Ukrajnának. Ugyanakkor Nacsa Lőrinc a NATO-tagországok parlamenti küldöttségei előtt is megerősítette,
Magyarország nem vesz részt a NATO ukrajnai koordinációs missziójában, amihez garanciákat kapott a jelenlegi és leendő főtitkártól is.
A NATO parlementi csúcstalálkozóját Mike Johnson, a képviselőház elnöke, és Michael Turner, amerikai delegációvezető kezdeményezésére tartották. Részt vettek rajta a 32 tagállam, valamint Ukrajna törvényhozásának vezetői; 23 ország házelnöki szinten képviseltette magát.
Törökországgal folytatódott a békemisszió a NATO-csúcs alatt
Szijjártó Péter a tárcavezető a NATO-csúcstalálkozón ismertette, hogy kedden Magyarország és Törökország között a legmagasabb szinten került sor egyeztetésre az európai uniós soros elnökség átvételével megindított "békemisszió" keretében. Szavai szerint a tárgyalás jelentőségét kiemeli az is, hogy a két és fél éve tartó ukrajnai háború egyetlen sikeres közvetítési kísérlete Törökországhoz fűződik a fekete-tengeri gabonamegállapodással, amellyel elkerülhetővé vált az élelmiszerellátási válság a világ több pontján. Tudatta,
Magyarország összefogott Törökországgal annak érdekében, hogy a nemzetközi szervezetekben helyreállhasson a béke legitimása kifejezésként és mondanivalóként is.
Emlékeztetett rá, hogy nemrégiben Recep Tayyip Erdogan török elnök is találkozott orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, így Budapest és Ankara is a lehető legtöbb információval rendelkezik ma a háborús helyzetről. Illetve kifejtette, hogy a felek azonos állásponton vannak a tekintetben is, hogy a következő időszakban olyan békekonferenciára van szükség, amelyen mindkét háborúzó fél részt vesz.
Stoltenberg ismét NATO-tagsággal hitegeti Ukrajnát
Jens Toltenberg a NATO-csúcs előtt adott interjújában beszélt arról: hiába állította korábban, hogy Ukrajna akár 10 év alatt is csatlakozhat a szervezethez, a valóságban ez jóval hosszabb időszak is lehet. A főtitkár az egyik legsúlyosabb kérdésnek nevezte az ukránok csatlakozását. Washingtonban ugyanakkor arról beszélt, egy öt elemből álló ukrajnai támogatási csomag képezi az Ukrajna NATO tagsága felé vezető hidat. A főtitkár a csúcstalálkozó Ukrajnáról szóló döntéseire vonatkozó várakozásokat ismertetve elmondta: azt várja, hogy a szövetségesek egy jelentős csomagról tudnak megállapodni, ami öt fő elemből áll. Ezek között említette az Ukrajna védelméért felelős NATO-parancsnokság létrehozását, amely kiképzési feladatokat lát majd el. A várakozások közé sorolta az Ukrajna támogatására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalást, valamint azonnali katonai támogatások bejelentését, ide értve a légvédelmet. Az Ukrajnára vonatkozó csomag részeként megemlítette még az ukrán és a NATO-haderők közötti átjárhatóság megteremtését.
főtitkár azt is elmondta, hogy várakozásai szerint az Egyesült Államok a novemberi elnökválasztás kimenetelétől függetlenül erős szövetséges marad, amit azzal indokolt, hogy Washingtonnak is biztonsági érdeke fűződik egy erős NATO-hoz. Hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államokban a NATO-val kapcsolatban megfogalmazott kritika soha nem a szövetséggel szemben hangzott el, hanem tagállamokkal szemben, amelyek nem járultak hozzá megfelelő mértékben a kollektív védelemhez, ez pedig megváltozott, hiszen mostanra drámai növekedés állt be a védelmi kiadásokat tekintve az európai NATO-tagországokban.
Forrás: MTI; vezetőkép: Orbán Viktor/Facebook
