Pesti Srácok

Leoperált mellű transzneműekkel provokál a Dragon Age: The Veilguard

Leoperált mellű transzneműekkel provokál a Dragon Age: The Veilguard

Azt csak azok tudták eddig, akik ismernek, hogy úgy szoktam várni a kedvenc játékaim folytatásait, mint kisgyerek a karácsonyt. Azt viszont mindenki el tudja képzelni, hogy hogyan érezhet egy kisgyerek, amikor a fa alatt ülve kibontja az ajándékait és csak üres dobozokat talál. De még talán az is jobb annál, mint amikor az ember azt tapasztalja, hogy kedvenc játékai teljesen a WOKE szivárványos igények szerint lettek újra gondolva, és a kaland előtt azt kell eldöntenie, hogy a tünde srác, akivel csatába akar indulni nem bináris-e, vagy leoperált mellű transznemű. Ez most nyilván úgy tűnhet, mint egy vicc, de ez véresen komoly. Ez történik ugyanis éppen az egyik legnagyobb játékgyártó cég, az Electronic Arts legújabb játékában, a Dragon Age: The Veilguardban, ami alapvetően nem csak 30+-os gyerekeknek készült, hanem igazi kisfiúk is játszanak vele, akik esetében nem normális, hogy tudják, mi az a nem bináris.

Aki nem tudná miről van szó, annak itt van egy kis gyorstalpaló: A Dragon Age egy fantasy-szerepjáték sorozat, amelynek első része 2009. november 3-án jelent meg. A játék egy képzeletbeli középkori környezetben játszódik, mágusokkal, sárkányokkal, törpékkel, kardokkal, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A játék hatalmas és izgalmas világában szinte minden elképzelhető, bármilyen lény, bármilyen varázslat.

Kivéve egyetlen dolgot: Egy férfinak kinéző, de egyébként transznemű, melleltávolításon átesett tünde, akinek az identitását a teljes varázsvilág szeretettel és örömmel fogadja.

PestiSracok facebook image

A Cyberpunkban 2077-ben még elment, meg nem is számított ott az ilyesmi, de itt igenis érzik a játékosok, hogy valami nagyon nem stimmel.

Ennek ellenére nem adják fel, igenis le kell az ilyesmit nyomni a játékosok torkán, akik a karakterük megtervezésénél, a játék legelején már találkozhatnak ezekkel az opciókkal. Harcosunk nemének kiválasztásakor ugyanis szerepel a nem bináris opció, a külső jegyek kiválasztásánál pedig választhatunk hegeket is – na nem harci sebeket, hanem olyanokat, amilyenek a női mellek eltávolítása után maradnak, amikor férfivá operálnak valamit Dr Sátán laboratóriumában. Aki látta az 1000 halott házát az tudja miről beszélek.

Az egész játék egyébként a nemek közötti különbségek gyűlölete köré épül – a játék készítőit jól láthatóan rettenetesen zavarják a kerek női formák és a szépség, amit onnan lehet tudni, hogy a karakterépítésnél a legnagyobb választható mellméret is viszonylag kicsinek számít (ebben most semmi szexista, vagy body shaming nincs), ami azért “fontos”, mert az elmúlt időszakban több olyan játék is nagy felháborodást váltott ki a WOKE világban, amelyekben vonzó… khm.. megnyerő vonásokkal rendelkező főhősnőt készítettek.

Ilyen volt például a Stellar Blade főhősnője, akitől a szépséget gyűlölő WOKE világ sikítófrászt kapott.

De akik követik az eseményeket a játékok univerzumában azok tudnának még neveket mondani: a Resident Evilből Lady Dimitrescu, vagy Tifa Lockheart a Final Fantasy-ből. Lara Croftot direkt nem mondom.

A szivárványosítás egyébként a Dragon Age szempontjából érthető, a játékrendezője egy olyan transznemű vezeti, aki régen még nem volt az, az éles váltás valamikor véletlenül épp akkoriban következezett be, amikor Corinne Busche szakmai sikereket kezdett elérni. De ez biztosan csak véletlen. Busche egyébként az egész játékot úgy találta ki, hogy a Dragon Age: The Veilguard játékban bármely nemű és rasszú szereplő mind a hét társával szexuális kapcsolatot tud létesíteni. Corinne Busche játékigazgató pontosította, hogy mind a hét társ kifejezetten pánszexuális.

Ennek egyébként a történet szempontjából semmi jelentősége nincs, de ne feledjük, az egész “játék” arra megy ki, hogy a gyerekeink lelkét minél korábban tönkretegyék.

Üzenjük: nem fog sikerülni.

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)