További Oroszország elleni szankciókat helyeztek kilátásba az uniós csúcstalálkozón – Zelenszkij atomfegyvert akar
Az áprilisi és júniusi EU-csúcsokat követően október 17-én csütörtökön találkoztak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, aminek napirendjét előzetesen az ukrajnai és közel-keleti háborúk mellett az EU gazdasági versenyképessége dominálta volna. Azonban hiába érkezett még Volodimir Zelenszkij is Brüsszelbe, az EU-csúcs középpontjában nem kizárólag ő áll, hanem a migráció is. Ukrajnával kapcsolatban már elfogadtak egy közös végkövetkeztetést, ezután következik a migrációs ügyek megtárgyalása. Marine Le Pen francia politikus a bevándorlással kapcsolatban kijelentette, hogy "valójában a migráció az EU számára inkább projekt, mint probléma".
Az Európai Tanács elnöki szóvivője közösségi oldalán arról számolt be, hogy az uniós tagállamok vezetői a csütörtöki ülésen a következőket mondták ki: támogatják Ukrajna függetlenségét és területi egységét a nemzetközileg elismert határain belül, valamint továbbra is segítik anyagilag, katonailag és diplomáciailag, amennyire és ameddig kell.
Az Európai Tanács egyhangúlag fogadta el ezt a végkövetkeztetést, amiben sokadszor szerepel az is, hogy a katonai támogatásnál figyelembe kell venni a tagállamok biztonság- és védelempolitikáját vagy az, hogy Oroszország nem győzedelmeskedhet.
Az állam- és kormányfők üdvözlik azt is, hogy haladtak az ukrán katonákat kiképző uniós misszió felhatalmazásának meghosszabbításával. Arra kérik a minisztereiket, hogy mielőbb frissítsék ezt a mandátumot. A tagállami vezetők „kiemelik a fontosságát”, hogy a G7-ek az előzetes megállapodásukat betartva 45 milliárd eurós hitelt adjanak Ukrajnának a „jelenlegi és jövőbeni katonai, költségvetési és újjáépítési igényeire”. Ebből 35 milliárdot állna az EU lefoglalt orosz vagyon felhasználásával.
Az Európai Unió továbbra is kész, hogy tovább korlátozza Oroszország hadviselő képességét, beleértve a további szankciókat”
– mondja ki a záródokumentum eddig elfogadott része (a testület korábban már többször is üdvözölte az eddigi döntéseket a korlátozó intézkedésekről, amiknél egyhangúságra van szükség). Az állam- és kormányfők ismét a szankciók teljes körű és hatékony betartására szólítanak fel.
Zelenszkij szerint két választási lehetőségük maradt, az egyik az atom
Ukrajna meghívása a NATO-ba szimbolikus üzenet lenne – jelentette ki az MTI szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Európai Unió tagországai állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója alkalmából adott sajtótájékoztatóján Brüsszelben, leszögezve, hogy ez azt jelentené az ukrán nép számára, hogy nincs egyedül.
A fegyverek nagyon fontosak, de a legfőbb fegyver az, ha érezzük, hogy garanciáink és reményeink vannak
– fogalmazott Zelenszkij, és hozzátette, hogy a NATO védelmi ernyőt jelentene Ukrajna számára. Ukrajna elnöke kijelentette, hogy a meghívással azt üzenné a világ Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy Moszkva „nem diktálhat új világrendet”.
Az elnök kiemelte emellett a második ukrajnai békekonferencia fontosságát, amelyre, mint mondta, mindenképpen készülnek, a NATO-ba történő esetleges meghívástól függetlenül, azonban hangsúlyozta azt is, hogy minél inkább támogatják hazáját, Ukrajna annál erősebb.
A háború gazdasági hatására kitérve figyelmeztetett, hogy rendkívül fontos megakadályozni az orosz erőket abban, hogy nyersanyagban gazdag ukrán területeket foglaljanak el. „Jelenleg Oroszország csupán 100 kilométerre van egy ilyen helytől; nem akarjuk, hogy elfoglalják, de ha partnereink nem segítenek, az orosz csapatok esélyei nőnek. Ha elfoglalják, ha ráteszik a kezüket, az Európa biztonságára is veszélyt jelent” – jelentette ki.
Kitért Észak-Korea az ukrajnai háborúban vállalt szerepére is, és azt mondta, hogy az ukrán hírszerzésnek van információja észak-koreai katonákról, akik „jelenleg is kiképzésen vesznek részt”, hogy aztán az orosz csapatokat támogassák. Elmondta, hogy Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölttel folytatott beszélgetésén felidézte az 1994-ben a nagyhatalmak által aláírt Budapesti Memorandumot is, amelyben Ukrajna feladta – a Szovjetunió idején a területére telepített – nukleáris arzenálját cserébe függetlensége és területi épsége szavatolásáért, emlékeztetve arra, hogy az aláírók között Oroszország is szerepelt. Mint mondta, ezek után Ukrajnának két választása van:
vagy ismét nukleáris fegyverekre tesz szert vagy pedig a NATO-hoz csatlakozik.
„Mi nem az atomfegyvereket választottuk, hanem a NATO-t, és azt hiszem, Donald Trump megértett engem” – jelentette ki. Kérdésre válaszolva az ukrán államfő elmondta, a csúcstalálkozón sikerült az EU összes vezetőjével találkoznia, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is. „Üdvözöltük egymást; ez jó dolog” – fogalmazott. Zelenszkij a csúcstalálkozóra érkezve is beszélt újságírókkal, részletesebben is kitért a Kijev által nemrég bemutatott „győzelmi tervre”. Leszögezte, hogy a terv célja „Ukrajna megerősítése és felkészítése a diplomáciára”. „Egy nap NATO-tagok leszünk, de elfogadjuk azt is, ha ez csak a háború után lehetséges. Nem tudjuk, mikor ér véget ez a háború, de minél hamarabb megerősödünk, annál hamarabb lesz béke” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij, Ukrajna államfője.
Le Pen szerint az EU nem tudja kezelni a migrációt
Marine Le Pen francia jobboldali vezető a Patrióták Európáért frakció reggeli ülését követően kijelentette, hogy nem hisz abban, hogy az EU képes lenne megállítani a tömeges bevándorlást - írja a Politico.
Mindig is úgy gondoltam, hogy valójában a bevándorlás az EU számára inkább projekt, mint probléma
- mondta, hozzátéve, hogy az EU és vezetői mindig is "hasznosnak" tekintették a migráns munkavállalókat, anélkül, hogy figyelembe vették volna, hogy ez milyen következményekkel járhat a társadalomra nézve. „Azt hiszem, a különböző országok vezetői kezdik felismerni, hogy nem folytathatjuk tovább így. Több mint 10 éven keresztül 8 millió migráns érkezett az Európai Unióba, végre rá kell jöjjünk, ez nem mehet így tovább” - mondta.
Forrás: Politico; Vezető kép: MTI/Bodnár Boglárka
