Pesti Srácok

Csattanósra sikerült a legújabb grúz vicc

Azon kevesek közé tartozom, akik örültek, mikor Grúziát átkeresztelték Georgiára, mert nagybátyám a szovjet hadseregben szolgált, ahonnan rengeteg olyan viccel tért vissza, amelyek azzal kezdődtek, hogy a ... (kívánt negatív kifejezés beillesztendő) gruzin ezt vagy azt csinálja. Tekintve a poszt-szovjet országban jelenleg történő, vagyis inkább ismétlődő, eseményeket, sajnos Tbiliszi megint úgy néz ki mint egy grúz vicc.

Ismerik azt a viccet a gruzinról, akit az amerikai bezavar a medve barlangjába, aztán mikor félig agyonverve kijön kijelenti, hogy győzött és visszamenne? Nem? Akkor 2009 óta nem olvastak híreket.

Tbilisziben ugyanis pontosan ugyan az ismétlődik meg, mint az orosz-grúz háborút megelőző színes forradalom során. Akkor is volt egy választás, amit egy oroszbarát párt nyert, akkor is elindítottak egy színes forradalmat az ellenzékiek hathatós amerikai hátszéllel. A másfél évtizeddel ezelőtti majdanozás (Majdan előtti majdanozás), még sikeres volt. Ennek lett következménye, hogy Grúzia ígéretet kapott a NATO- és EU-csatlakozásra, hirtelen nagyon demokratikus jogállam lett, majd ezektől az ígéretektől feltüzelve nekiugrottak Oroszországnak, nem, nem mi mondjuk, az ENSZ is kijelentette, hogy ők voltak a támadó fél.

Az egy hétig tartó háború során Moszkva de facto annektálta Dél-Oszétiát és Abháziát, Grúzia kicsit magába szállt, csináltak egy előrehozott választást, a nyugatbarát Szakaasvilit a szolgálatok átejtőernyőzték Ukrajnába (Odessza kormányzója lett, minek ide állampolgárság), az orosz-grúz viszony rendeződött, és több, mint tíz éven keresztül Grúzia szépen lavírozott Kelet és Nyugat között, amiből gazdaságilag is jól jött ki.

PestiSracok facebook image

Időközben azonban kitört egy háború Ukrajnában (a grúz színes forradalom forgatókönyvét követő eredeti Majdant követően), és az atlanti hatalmaknak kellett egy újabb előretolt helyőrség Oroszországgal szemben. Így esett, hogy a grúziai választásokat követően, amit a már jóideje hatalmon lévő kormánypárt nyert az államfő, aki egyébként Franciaországban született és ott is nevelkedett (ennek ellenére azonban teljesen kizárt, hogy ügynök lenne, ugyan), nem hajlandó hitelesíteni a választás eredményét.

Meg is jelentek Tbilisziben a tüntetők, akik, nem találják ki, de francia és ukrán (!!!) zászlókkal kezdték követelni a demokráciát és a jogállamot. Amire természetesen a grúz rohamrendőrök reagáltak:

Amint az a fenti videón is látszik a rohamrendőrök nem finomkodnak, ez mondjuk egy poszt-szovjet ország esetében nem is meglepő. Szalome Zurabisvili, a franko-grúz államfő azonban ennek ellenére kijelentette, hogy az "egyetemisták már megtették a dolgukat, most az iskolásoknak kell kimenniük az utcára". Szalome (a bibliai allegóriákat most hagyjuk) valószínűleg azért érezné jól magát, ha a rendőrök gyerekeket vernének, mert az jól mutat a nyugati tévékben.

De mindez tulajdonképpen csak egy ismétlés, és bárhogyan is záródjanak a tüntetések, nagyobb összegben mernénk fogadni arra, hogy nagyjából tíz év múlva mindez újra megismétlődik. Forradalom lesz, legfeljebb más színű. Ilyenek ezek a grúz viccek...

Fotó: Telegram

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.