A párizsi "titkos" tárgyaláson nyalogatta sebeit Brüsszel, de tudják: nem lehet már meggátolni a béketárgyalásokat
Komoly válságtanácskozással próbálja menteni az elkerülhetetlent Brüsszel. Az "elkerülhetetlen" kifejezés az ő esetükben az orosz-amerikai béketárgyalásokat takarja, vagy más szóval az ukrajnai háború végét, ahogyan Szijjártó Péter is mondta. Az epehányás során Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke már Hitlert is emlegette, de legbelül ő is tudja: a tárgyalássorozat megállíthatatlan. Párizs szimbóluma lett annak a folyamatnak, mellyel az unió teljesen kiszorul az ukrajnai rendezésből.
Akkora gyomrost kapott az Európai Unió, hogy a mai napig remegőgörcsben szenved. Most éppen azzal van elfoglalva, hogy nyalogassa a sebeit, miután J. D. Vance alelnök komoly kritikákat fogalmazott meg a brüsszeli vezetőkkel szemben a tegnap véget ért kétnapos müncheni konferencián. Erről Ambrózy Áron kollégánk írt bővebben ITT, de röviden azért felidézzük:
„Az a fenyegetés, ami miatt a leginkább aggódom Európa kapcsán, az nem Oroszország, nem Kína, nem valamiféle külső szereplő. Ami miatt aggódom, az a belső fenyegetés. Európa visszalépése bizonyos alapvető értékeitől, olyan értékektől, amelyekben osztozunk az Amerikai Egyesült Államokban”
– mondta Vance.
Vance felháborodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság, Németország, Svédország és az Egyesült Királyság cenzúrázzák a közösségi médiát, „antifeminista” megjegyzések miatt letartóztatnak embereket, keresztény aktivistákat visznek be rendőrségre azért, mert abortuszklinikák mellett imádkoznak.
„Nagy-Britanniában és Európa-szerte visszavonulóban van a szólásszabadság, attól tartok. Ahogy a Biden-kormány azon volt, hogy elhallgattassa azokat az embereket, akik kimondták, amit gondoltak, úgy fogja a Trump-kormány ennek szöges ellentettjét tenni, és remélem, hogy együtt tudunk működni ebben.”
A beszéd hatására, és annak hírére, hogy Keith Kellogg, Donald Trump ukrajnai különmegbízottja azt mondta, Európa nem lehet ott az Ukrajnáról szóló tárgyalások asztalánál, hétfőre Párizsban szerveztek egy „titkos tárgyalást”.
Na persze nem az összes európia ország vehet ezen részt, csupán Franciaország, Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia vezetői, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság elnöke és a NATO főtitkára tart informális válságülést, hogy kidolgozzák a válaszokat az amerikai kérdésekre.
Elsősorban azt a kérdést, hogy milyen „tétet” képesek a meghatározó európai államok „betenni” az orosz–ukrán háború rendezésében ahhoz, hogy helyet kaphassanak a tárgyalóasztalnál.
Szijjártó: a béketeremtést akarják megakadályozni
Szijjártó Péter külügyminiszter erről azt mondta, hogy háborúpárti és egyben Donald Trump-ellenes európai vezetők próbálják megakadályozni az ukrajnai béketeremtést.
A külügyminiszter mindezeket Asztanában, a kazah kollégájával, Murat Nurtleuval tartott közös sajtóértekezletén mondta, ahol két olyan ország tárgyalt egymással, amelyek mindig is békepárti álláspontot képviseltek.
„Ezen álláspontjáért mindkét ország a nemzetközi liberális mainstream támadásainak céltáblájává vált, azonban mostantól a kölcsönös tisztelet adja a nemzetközi kapcsolattartás alapját, az új amerikai elnök ugyanis elzárta a beavatkozásokra épülő politikai irányvonal pénzügyi forrásait”
– mondta Szijjártó Péter.
Közös érdeknek nevezte az ukrajnai háború mielőbbi lezárását, ugyanis a konfliktus miatt Magyarországot és Kazahsztánt is súlyos károk érték, erre pedig a legjobb esélyt jelenleg Donald Trump és az ő békepárti politikája jelenti szavai szerint.
„Ezért üdvözöljük a legfelső szintű orosz–amerikai párbeszéd újraindulását. Örömmel, s megnyugvással vettük tudomásul, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin hosszasan beszéltek egymással. És örömmel és megnyugvással értesültünk arról is, hogy ezen tárgyalás folytatásaként a két külügyminiszter, Marco Rubio és Szergej Lavrov is már egyeztettek az orosz–amerikai együttműködés és az ukrajnai rendezés jövőbeli lehetőségeiről”
– mondta.
Persze nemcsak a magyar tárcavezető reagált az amerikai alelnök kritikáira. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője burkolt hitlerezéssel fűszerezve az 1938-as Müncheni Egyezményhez hasonlította a vasárnapig lezajlott konferenciát.
Európa határozottan egységes Ukrajna támogatásában és saját védelmünk megerősítésében. Hamarosan új kezdeményezésekkel fogunk előállni ennek előmozdítására
– jelentette ki Kallas.
A pánik akkora lett Brüsszelben, hogy a Politico az amerikai alelnök beszédének hatására már a NATO végét vizionálja.
Ám nemcsak a pénteki beszéd okozott zűrzavart Európa „fővárosában.” Múlt hét szerdán Donald Trump először Vlagyimir Putyinnal beszélt telefonon, és csak ezután tárgyalt, pontosan egyoldalúan tájékoztatta Volodimir Zelenszkijt a béketárgyalással kapcsolatos álláspontokról.
Természetesen a tárgyalások folytatódni fognak, az első amerikai–orosz találkozóra Szaúd-Arábiában kerül majd sor, hogy beindítsa a tárgyalási folyamatot. Az EconomX szerint ezen a – jelenleg kétoldalúnak tűnő – amerikai–orosz tárgyaláson Marco Rubio külügyminiszter mellett Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott vesznek majd részt.
Európának így nem sok esélye van, hogy megakadályozza a béketárgyalásokat, ellenben fel kellene nőnie a feladathoz, ha nem akar kimaradni az uniós álláspontok képviseletéről.
De amilyen gyors felfogásúak a brüsszeli vezetők, úgy tűnik egyre esélytelenebbnek, hogy bármilyen közük lesz a béketárgyalásokhoz.
