Lelepleződött Donald Tusk hazugsága, mégsem zuhan nagyot a lengyel kormány népszerűsége – Mit (nem) csinál a PiS?
Meghamisított adatok, a valóságtól elrugaszkodott kormányzati kommunikáció és izzadságszagú választási kampány – ez jellemzi mostanában Donald Tusk politikáját, aki a jelek szerint megváltoztatta háborús pánikoltatásra alapuló politikáját, hogy azt felváltsa a "tejjel-mézzel folyó Kánaánt" hazudó kommunikáció. Hiába a statisztikai hivatal megtévesztő felmérése, a lengyelek nagyon is érzik a színvonalesést, és érződik a miniszterelnökkel szemben elégedetlenség. Kaczyńskiék viszont mintha képtelenek lennének szavazókat szerezni, pedig nyakukon a májusi elnökválasztás és a 2027-es parlamenti választás is. Elemzés.
Párhuzamos valóságban él Donald Tusk, legalábbis ezt támasztják alá a közösségi oldalán közzétett videói. A lengyel kormányfő eddig ugyanis a háborús készültségre alapozta kommunikációját, olyan riogatásokkal, minthogy „Oroszország bármikor megtámadhatja Lengyelországot.”
Ahogyan a PestiSrácok.hu is megírta, ebben odáig ment, hogy háborús tájékoztatókat osztottak szét a lakosság között, és folyamatosan listázzák a menedékhelyeket, valamint ezzel párhuzamosan fejlesztik a légiriadós rendszert – ukrán mintára. Ezenkívül Lengyelország megépít egy 700 kilométer hosszú falrendszert, a Keleti Pajzsot, hogy – a kormányzati kommunikáció szerint – „megvédjék magukat egy esetleges orosz vagy belarusz támogatástól.”
Elvárom, hogy minden lengyel politikus, beleértve az ellenzéki politikusokat is, teljes mértékben támogassa a Keleti Pajzs programot. Ez a pillanat a hazafiságuk igazi próbája
– hangoztatta Tusk az egyik bejegyzésében.
A lakosság háborús bepánikoltatásának továbbá az is a része, hogy különböző felmérések készülnek ezekben a témákban. Például a Pollster azt mérte fel, hogy a lengyelek 65 százaléka maradna hazájában, és 35 százaléka hagyná el az országot, ha kitörne a háború.
Tusk kommunikációja viszont mintha változáson ment volna keresztül. A lengyel miniszterelnök ugyanis mostanában egyenesen úgy tesz, mintha Lengyelország lenne a nagybetűs Kánaán az európai energiaválság kellős közepén, ami az életszínvonalat illeti.
Hallgassatok meg ma néhány igazán jó hírt! Az infláció sokkal alacsonyabb, mint amire a szakértők számítottak. Nálunk a legalacsonyabb a munkanélküliség Európában, ráadásul a reálbérek is növekedtek. Tényleg tavaszodik!
– mondta a legutóbbi X-videójában a kormányfő.
Igazi tündérmese is lehetne Lengyelország helyzete - gondolhatnánk.
A valóság viszont az, hogy a legfrissebb adatok szerint a fogyasztói árak 5,3 százalékkal, 2023 decembere óta a legmagasabb szintre nőttek éves szinten januárban a decemberi 4,7 százalék után. Az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára januárban 5,5 százalékkal nőtt, a lakhatási költségek pedig 8,8 százalékkal drágultak.
Sőt, a Rzeczpospolita nevű lengyel kormánypárti lap megrendelésére az IBRiS készített felmérést a lengyelek életszínvonaláról. A helyzet pedig drámaibb nem is lehetne.
A megkérdezettek 57,5 százaléka elmondta, háztartása szegényebb lett az utóbbi évben, és rosszabbul él, mint egy éve. Az 50-59 éves válaszadók 85 százaléka, a 18-29 évesek 82 százaléka érzi, hogy kevesebbet engedhet meg magának anyagilag tavalyhoz képest.
Ez éles ellentétben áll a 70 év felettiekkel, akiknek csak 19 százalékuk mondta azt, hogy rosszabbul él, mint egy évvel ezelőtt.
Az életkörülmények romlását elsősorban a vidékiek érzékelik (67 százalék), de a kis- és nagyvárosok több mint fele (55 százalék) is. A 2023-as PiS-szavazóknak már 93 százaléka, a 2023-as Tusk-szavazóknak pedig csak 19 százaléka érzi, hogy az életkörülményeik rosszabbak. Igaz, ezeknek a szavazóknak a többsége sem érez javulást, 57 százaléka úgy nyilatkozott, ugyanúgy él, mint tavaly.
Ez viszont cáfolja a lengyel statisztikai hivatal, a GUS felméréseit, amely azt mutatta ki legutóbb, hogy 2024 decemberében mind a jelenlegi, mind a jövőbeli fogyasztói hangulat javult az előző hónaphoz képest.
A IBRiS-felmérés eredményei mindenképpen ellentétben állnak a GUS adataival, azokkal, amelyek a fogyasztói hangulatot, a jelent és a jövőt mutatják. Azokkal, amelyekkel a hatalmon lévők dicsekednek. És amelyek ugyanakkor reményt adtak a hatalmon lévőknek. Még valami: a közgazdászok már rámutattak, hogy még a jó adatok is elszakadhatnak a valós érzelmektől. Ez a felmérés úgy tűnik, összhangban van azokkal az érzelmekkel, amelyeket a kvalitatív kutatásokban azonosítunk
– mondta Marcin Duma, a kutatócég elnöke.
Ez mindenképpen rossz hír Tuskéknak. Ugyan a Rzeczpospolita igyekszik a felmérést úgy közvetíteni, mintha az életszínvonal-esés csak érzület lenne, és nem lenne ellentmondás a statisztikai hivatal felmérésében.
Ám nagyon úgy fest, meghamisították a GUS által közölt adatokat, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki Tuskék a kényes helyzetből és a hivatalosan még el sem kezdődött választási kampányból.
Mindössze két hónappal a május 18-i lengyel elnökválasztást megelőzően.
Komoly kérdés, hogy működik-e majd a Polgári Összefogás (KO) vezette kormánykoalíciónak az a stratégiája, miszerint a lengyelek életszínvonal-esésének felelősségét a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártjára (PiS) hárítja át. Nem biztos, hogy a lengyelek is a PiS-t hibáztatják a rosszabb anyagi helyzetük miatt
– értékelt Bartłomiej Machnik, a Stefan Wyszyński Egyetem munkatársa.
Ám még mielőtt a PiS és azok szavazói pezsgőt bontanának, több, egymástól független felmérés is azt mutatta ki, hogy a KO 31 százalékos támogatottsággal jutna be a lengyel alsóházba, a Szejmbe, ha most lennének a parlamenti választások, a PiS pedig 28 százalékra számíthatna.
Vagyis a kutatások tökéletesen megmutatják, hogy Tusk hiába veszít folyamatosan a népszerűségéből, Kaczyńskiék mintha képtelenek lennének ebből profitálni. És mintha a PiS nem is igazán csinálna politikát, pedig minden esélye megvan, hogy ne csak az elnökválasztást, hanem a két év múlva esedékes parlamenti választást is megnyerje.
De ehhez komolyabb erőfeszítésekre lesz szükség a jobboldali párt részéről.
Kiemelt kép: Donald Tusk. Fotó: MTI/EPA-PAP/Tytus Zmijewski
