Többhetes bojkottot hirdetnek a svédek a magas árak miatt – Jó reggelt!
Egészen elképesztő ötlettel rukkoltak elő a svéd (csere)diákok a növekvő élelmiszerárak ellen tiltakozva. Az elégedetlenek egy egyhetes és egy háromhetes "nemvásárlási" hullámot hirdettek meg, azaz a felszólítás szerint több hétig senki ne vásároljon élelmiszert, amíg nem változik a termékek indokolatlanul magas ára. Persze odáig nem jutottak el a felek, hogy ha a háztartások be is tartják a bojkottot, előtte bizonyára felhalmoznak készleteket, és ugyanannyit költenek el, mintha azt napokra lebontva mennének el bevásárolni. A felháborodás persze nem alaptalan: a svéd kormány láthatóan semmit sem tesz a növekvő élelmiszerárakkal szemben, miközben egy szűk kereskedői réteg túlzott nyerészkedése zajlik a svédek szeme előtt. A helyi termelőkre pedig hoppon maradnak.
Ha a fogyasztói társadalommal és a liberális politikai szellemmel szembeni kritika alapjait össze kellene foglalnunk, akkor bizony e szatirikus történettel példálóznánk újra és újra, egyéb módosítás nélkül.
Történt ugyanis, hogy egy „svéd” egyetemista, a 21 éves Marcel Demir felfigyelt arra, hogy a naponta vásárolt élelmiszerei, azaz a csokoládé és a chips hogyan emelkedett csillagászati mértékben a stockholmi központi pályaudvar egyik szupermarketjében.
„Általában chipset és csokoládét szoktam venni, és ezek nagyon felmentek. A csokoládé mostanában. A chips az elmúlt évben”
– mondta a The Guardian-nek a fiatal, aki azt is kiszámolta, egy svédországi család élelmezésének éves költsége 2022 januárja óta akár 30 000 koronával (több mint 1,1 millió forinttal) is emelkedett.
Belefulladnak a svédek a magas árakba
A múlt héten, miután februárban két éve a legnagyobb mértékben nőttek az élelmiszerárak Svédországban, több ezer ember döntött úgy, hogy hétfőtől hét napon át bojkottálja az ország legnagyobb szupermarketjeit.
A TikTok-on és az Instagramon terjedő vírusos posztok segítségével a kampány országos beszédtémává és politikai villámcsapássá vált.
https://www.tiktok.com/@likeswedencom/video/7482741255907052823
A tiltakozók az áremelkedésért a szupermarketek és a nagy gyártók „oligopóliumát” (lásd lentebb) okolják, amelyek a nyereségüket a vásárlókkal szemben előnyben részesítik, valamint a vállalatok közötti verseny hiányát. A szupermarketek azonban messzemenő tényezőket okolnak, többek között a háborút, a geopolitikát, a nyersanyagárakat, a termést és az éghajlati vészhelyzetet.
Bojkott Európa nagy részén
Ez egyike a megélhetési költségek miatti tiltakozásoknak, amelyek az elmúlt hetekben Európa-szerte kibontakoztak.
A bolgár vásárlók a múlt hónapban bojkottálták a nagy kiskereskedelmi láncokat és szupermarketeket az emelkedő élelmiszerárak miatt, ami a jelentések szerint közel harminc százalékos forgalomcsökkenéshez vezetett. Januárban a horvátországi bojkott átterjedt Bosznia-Hercegovinára, Montenegróra és Szerbiára.
A svéd tiltakozó kezdeményezés, a „Bojkotta vecka 12” ("Bojkottáljuk a tizenkettedik hetet," amit azért hívnak így, mert a naptári év 12. hetében tartották) arra kérte a fogyasztókat, hogy ne vásároljanak a nagy élelmiszerüzletekben, köztük a Lidl, Hemköp, Ica, Coop és Willys boltokban, hogy így tiltakozzanak az emelkedő árak ellen.
„Nincs mit veszítenünk, de mindent nyerhetünk. Az élelmiszerárak elszaladtak, miközben az élelmiszeripari óriások és a nagy termelők milliárdos profitot termelnek a mi kárunkra”
– állt a közösségi médiában közzétett bejegyzésekben.
Demirék azonban nem értik meg, hogy háztartásonként csak úgy lehet egy hetet kibírni vásárlás nélkül, ha előtte készleteket halmoznak fel, nagy bevásárlást tart a család, máskülönben nem lenne otthon mit enni. Ehhez nem kell Einsteinnek lenni, ahogy szokás mondani, ám a jelek szerint Demirnek ez is egy magasan megugorható léc volt.
Egyébként a neve alapján svédnek nehezen nevezhető diák abban viszont jól számolt, hogy a skandináv országban az élelmiszerek közül a csokoládé ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 9,2 százalékkal a Matpriskollen árkövető oldal szerint. A főzőzsírok ára 7,2 százalékkal, a sajtoké pedig 6,4 százalékkal emelkedett. A tej és a tejszín 5,4 százalékkal emelkedett.
Megoldás lehet a helyi termelők támogatása
Egy tősgyökeres svédnek viszont több esze volt, mint Demirnek. A 34 éves Sandra Gustavsson ugyan felfigyelt az élelmiszerek drágulására, de ő inkább a vásárlási szokások teljes átalakítása mellett van – például a „reko-gyűrű” használata mellett. Ez egy olyan módszer, amellyel közvetítők nélkül, helyben termelt árut lehet vásárolni.
„A Covid óta úgy érzem, hogy az élelmiszerárak csak nőnek, nőnek és nőnek” – mondta Gustavsson, aki műveleti vezetőként dolgozik és Göteborgban él. „Egy hét azért jó, mert elindít egy beszélgetést. De egyébként nem hiszem, hogy van hatása”
– mondta a hölgy.
Egy másik akció szervezője viszont már nem volt ennyire okos.
Filippa Lind ugyanis egy másik bojkottot hirdetett, neki nem volt elég az egy hét. Ő háromhetes tiltakozásba taszítaná a családokat Svédország vezető élelmiszer-kiskereskedője, az Ica ellen, és további cégeket terveznek felvenni a bojkottlistára.
Legyünk azért igazságosak, az Ulf Kristersson vezette svéd kormány eddig nem intézkedett a növekvő élelmiszerárak ellen, csupán arra hivatkozik, hogy az infláció 1,3 százalékra csökkent a három évvel ezelőtti tíz százalékhoz képest. Igaz, a legfrissebb adat növekedést is jelent a januári 0,6 százalékos rátához viszonyítva.
„A politikusoknak közbe kell lépniük, és szét kell törniük ezt az oligopóliumot, amely az élelmiszeripari vállalatok közötti verseny hiánya miatt magas árakat okoz”
– mondta Lind a brit lapnak.
Egyébként elképzelhető, hogy Svédországban a kereskedők játszottak össze a profitmaximalizálás érdekében.
Tudni kell, hogy a skandináv országban, de számos nyugat-európai országban is oligopólium jellemzi az élelmiszerpiacot, egy elég szűk kereskedői elit vezetésével.
Ez pedig szinte teljesen kiszorította a helyi termelőket, és több érintett panaszkodott arról, hogy a mindenkori svéd kormányok a példátlanul magas uniós pénzeket nem a helyi gazdáknak, hanem a szűk rétegnek adják.
Amit látunk, az a fenti állapot következménye. Már csak az a kérdés, hogy melyik tiltakozási mód fog győzni. Demirék idióta ötletei, avagy a józan ész diadalaként Gustavsson „egyszemélyes hadserege”? A válasz talán előre meg van írva.
