Pesti Srácok

Addig relativizálta a sajtó az atomháborút, hogy lehet, hogy kapunk egyet

Addig relativizálta a sajtó az atomháborút, hogy lehet, hogy kapunk egyet

Amióta kitört az orosz-ukrán háború hetente bukkan fel a sajtóban egy-egy főcím azzal, hogy "Putyin atomháborúra készül", vagy éppen azzal, hogy "Szükségesetén atomfegyvert is bevetnének a franciák/németek/angolok (nem kívánt törlendő), hogy megállítsák Putyint". Mindeközben a zseniális katonai szakértők arról értekeznek, hogy egy korlátozott nukleáris támadás még nem jelentené a világvégét, ugyan, nem is olyan rossz az, és ha ez az ára, hogy a kijevi gyerekkórház megússza, hát legyen. Csak az a baj, hogy mi itt Nyugaton annyira mindennapossá tettük a témát, hogy tőlünk keletebbre mindjárt elsülnek azok a rakéták.

A múlt hét folyamán 26 halálos áldozatot követelő terrortámadást hajtottak végre Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részén. A tartományért India és Pakisztán már vívott egy háborút, annak lezárása után autonóm státusszal de Delhi fennhatósága alá került, ami természetesen Iszlámábádnak nem tetszett, az pedig még kevésbé, hogy a régió jogait 2019 óta folyamatosan korlátozzák, nemrégiben pedig mesterségesen megváltoztatták annak etnikai összetételét, mikor 84 ezer embert telepítettek oda India más tartományaiból.

Erre válaszolt vérengzéssel a Kasmíri Ellenállás nevű terrorcsoport. Igaz, felkészült terroristákhoz illően ők sem az indiai hatóságra támadtak, hanem békés civilekre, többségében turistákra. Delhi szerint Pakisztán támogatja a csoportot, Iszlámábád szerint India etnikai tisztogatást végez, amire az ellenállók válaszoltak, a két atomhatalom katonái azóta néha átlőnek a határon.

A nemzetközi helyzet egyre fokozódik

PestiSracok facebook image

A két ország között robbanásig feszült a viszony, a pakisztáni védelmi miniszter, Khawaja Muhammad Asif pedig bejelentette, hogy úgy tudják, India támadásra készül, ezért mozgósították a hadsereget. És a jelek szerint úgy küldik a tankokat a határra, mintha nem lenne holnap:

És ami azt illeti, lehet, hogy nem is lesz holnap. India ugyanis azért nem küldi jelenleg ugyanúgy a határra a csapatait, mert azok már ott vannak. A rossz nyelvek szerint már három éve arra készülnek, hogy háború fog kitörni a régióban. Ami ránk is katasztrofális következményeket hozna, lévén atomhatalmakról van szó és bár Asif kijelentette, hogy országuk csak akkor használ nukleáris fegyvert, ha a létezésük is veszélyeztetve van, tekintve, hogy Indiának rengeteg olyan fegyvere van, amivel veszélyezteti a pakisztáni létezést, nem vagyunk nyugodtak.

Mert mi közünk nekünk ehhez?

Sok. Mert Rácz András minden relativizálásának ellenére egy limitált nukleáris összecsapás is tönkrevághatja a világot. Igen, mondhatjuk azt, hogy "már rengeteg atomfegyvert robbantottak fel, mégsem pusztultunk ki", ebből az eszmefuttatásból nagyon sok minden kimarad. Egyrészt az, hogy itt összesen legalább 350 atomrakétáról van szó. India 180-al, Pakisztán 170-el rendelkezik. Ennyi atomtöltetet egyszerre még soha nem aktiváltak. Még tizedennyit sem. Sőt, egyidejűleg még hármat sem.

Egy nukleáris összecsapás a két ország között mind India, mind Pakisztán végét jelentené. Amellett, hogy a szennyezett levegő, víz, a visszahullás az egész világot érintené, ha csak a gazdasági következményekkel számolunk, az is katasztrofális eredményekkel járna, tekintve, hogy Pakisztán és India határán van még egy olyan aprócska, elhanyagolható állam, mint Kína.

A humanitárius válság, ami Pekingre és a keleti államokra zúdulna, amellett, hogy a globális gazdaságok legnagyobbikává törekvő India megsemmisülne tulajdonképpen gallyra vágná a világkereskedelmet. Ha azt hiszik, hogy az orosz-ukrán háború okozta infláció rossz, akkor szorozzák meg tízzel. Csak a forintot ez esetben cseréljék ki patkányhúsra, vagy amivel éppen önök szerint fognak kereskedni egy posztapokaliptikus világban.

Nincs olyan, hogy limitált nukleáris összecsapás. Nincs olyan, hogy regionális atomháború, ha valaki megnyomja a gombot, és az ellenfelének is van rakétája, akkor mindenki megszívja. Ha pedig most azt várják, hogy konklúzióként megállapítsuk, hogy lesz-e egy ilyen háború a közeljövőben, arra inkább nem válaszolunk. Most inkább imádkozunk.

Fotó: Telegram;

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.