Putyin hajlandónak mutatkozik a békére, Európa nem – Mi vezetett el az isztambuli béketárgyalásig?
Miközben kapkodjuk a fejünket az amerikai, az orosz és az ukrajnai politikai megszólalások alakulásait nézve, addig Európa ismét Explorer-lassúsággal reagál a háborút lezáró békefolyamatokra. Putyin és már Zelenszkij is hajlandó leülni egy asztalhoz, kedvezőbb békejavaslatot fogalmazott meg a Kreml a három évvel ezelőttinél, és Ankara, illetve Washington is teljesen nyitott arra, hogy segítse a békefolyamatokat. Ám az Európai Bizottság elnöke és a francia államfő mintha megrekedt volna a 2022-es háborús kommunikációs ámokfutásban, nem engedik el a kényszeredett fegyveres támogatásokat, ami akár a tárgyalások gátja is lehet.
Komoly fordulatokat hoztak az elmúlt hetek történései az ukrajnai háború lezárását elősegítő békefolyamatokban. Amikor május elején az amerikai külügyminisztérium közölte, az Egyesült Államok nem fog tovább közvetítőként működni az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokon, úgy tűnt, minden illúzió elveszett arra, hogy előrehaladjon bármiféle tárgyalás. Annak ellenére is, hogy a tárca szóvivője, Tammy Bruce azt hozzátette: továbbra is segíteni fognak, hogy a két háborús fél közelebb kerüljön a megállapodáshoz.
Putyin is megszólalt
Aztán Vlagyimir Putyin bejelentette, kész közvetlenül tárgyalni Ukrajnával Isztambulban, hogy megteremtsék a tartós béke feltételeit.
Javaslatunk, ahogy mondani szokás, az asztalon van. A döntés most az ukrán hatóságokon és irányítóikon múlik, akiket úgy tűnik, személyes politikai ambícióik vezérelnek, nem pedig népeik érdekei
– fogalmazott az orosz elnök.
Ez pedig felgyorsította az eseményeket. Putyin ugyanis ezután telefonon beszélgetett Reecep Tayyip Erdogan török elnökkel, amelynek során megvitatták Moszkvának a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások felújítására vonatkozó kezdeményezését, amelyek május 15-től indulnának Isztambulban.
Habár Volodimir Zelenszkij üdvözölte az orosz–török tárgyalást, azonnali tűzszünetet kezdett el hangoztatni. Aztán Donald Trump amerikai elnök kijelentette a Truth Social-on, hogy Ukrajnának haladéktalanul bele kell egyeznie Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetlen béketárgyalásokra vonatkozó javaslatába.
Erre Zelenszkij azonnal haptákba vágta magát, majd úgy reagált, csütörtökön várni fogja Isztambulban Putyint.
Vagyis nagyon úgy néz ki, hogy május 15-én egy újabb orosz–ukrán tárgyalásra kerül sor, ezúttal Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel az élen.
Mi adhatja a tárgyalások alapját?
Az, hogy Isztambulban egészen pontosan miről fognak tárgyalni a felek, nehéz megjósolni. Ugyanakkor a Kreml azt közölte, a 2022-ben, a háború korai szakaszában kidolgozott, majd azonnal elvetett, úgynevezett „isztambuli közleményből” indulnak majd ki.
Igaz, annak inkább egy, az aktuális geopolitikai helyzetet is figyelembe vevő, frissített verzióját mutathatják be tárgyalópartnerének, ami sajtóhírek szerint kedvezőbb feltételeket biztosítana Ukrajnának.
Az eredeti dokumentum szerint ugyanis Oroszország Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzése alá vonta volna, és az ország semlegességét írná elő, amelyért cserébe nemzetközi biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól és más nemzetektől. Ezen felül Ukrajna vállalta volna, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, valamint ideiglenes nukleáris semlegességet fogadott volna el, cserébe olyan biztonsági garanciákban részesült volna, amelyek elvben köteleznék az Egyesült Államokat és szövetségeseit arra, hogy katonailag reagáljanak egy újabb orosz agresszió esetén.
A frissített verzió Ukrajna európai integrációját is megkönnyítené, Oroszország viszont cserébe korlátozásokat kérne az ukrán fegyveres erőkre, valamint az orosz nyelvű lakosságot érintő, Moszkva szerint diszkriminatív törvények eltörlését.
Bár a 2022-es tárgyalások végül kudarcba fulladtak, egyre több nemzetközi szereplő – köztük Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja – is úgy látja, hogy ez a dokumentum szolgálhat a jövőbeli béke kiindulópontjaként.
Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ABC-nek elmondta, hogy a Zelenszkij által hangoztatott tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása, mert azok folytatódása „Ukrajnát hozza előnyös helyzetbe”. Megerősítette, hogy a rendezés keretében Oroszország nem fogja elfogadni Ukrajna NATO-tagságát, amit azzal indokolt, hogy Oroszország nem engedheti a határához ennyire közel a NATO infrastruktúráját, egyben közölte, hogy az orosz fél nem fogadja el európai békefenntartók jelenlétét.
Nem akar ébredni az unió
Apropó, Európa. Az orosz–ukrán tárgyalások legnagyobb akadálya éppen Ursula von der Leyen és az Európai Néppárt, amely nyártól kezdve még keményebb fegyveres támogatás mellett tette le a voksát.
„Továbbra is ki kell állnunk Ukrajna mellett, több katonai és pénzügyi támogatást kell nyújtanunk, nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, és igen, egyértelmű utat kell mutatnunk Ukrajna számára az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz”
– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke.
Ezek a szavak ráadásul akkor hagyták el von der Leyen száját, amikor már a brüsszeli Politico mutatott fel stoptáblát annak a Kaja Kallasnak, aki uniós főképviselőként egyenesen Ukrajna győzelméért állt ki, mintha szinte egész Európa háborúban állna Oroszországgal.
Hogy az Európai Unió mennyire képtelen tartani a lépést a világban zajló folyamatokkal, tökéletesen érzékelteti Emmanuel Macron reakciója, amikor Putyin javaslatot fogalmazott meg a béketárgyalásokról.
A feltétel nélküli tűzszünetet nem előzhetik meg tárgyalások
– mondta a francia elnök, aki annyit tett hozzá: „Putyin kiutat keres, de még mindig időt akar nyerni.”
Vagyis az eddig a von der Leyen-féle ámokfutást többé-kevésbé féken tartó Macron is azon a vonaton utazik, amely Európát a kárhozatba viszi. Éppen akkor, abban az időszakban, amikor közeleg az isztambuli tárgyalás Putyin és Zelenszkij között. Így az öreg kontinens egyértelműen kimarad a béketárgyalások előkészületeiből, jelezve, immár nem a történelem mozgatórugója, csupán elszenvedője. A kérdés persze adott: megérte?
Kiemelt kép: Volodimir Zelenszkij, Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Fotó: Kevin Dietsch, Win McNamee, Vladimir Pesnya / Epsilon / Getty Images.
