Féligazságok, kesergés és a nosztalgia: avagy "minden jobb vót" Ceausescu alatt?
Elnézve a román társadalmat, három dolog biztos keleti szomszédaink életében: a halál, az adó és az, hogy mindörökké visszasírják a Ceausescu-diktatúrát. A mostani bukaresti politikát elnézve nem is csoda.
Hiába telt el harminchat év a román forradalom óta, amikor is „Szabadságot!” mottóval leváltották, majd kivégezték Nicolae Ceausescut, fura mód a romániai társadalom több mint fele visszasírja az azt megelőző időszakot.
Egy román kutatóintézet, az INSCOP felmérése szerint a romániaiak több mint 48 százaléka szerint jobban éltek az emberek a kommunizmusban, és 66,2 százalék úgy véli, hogy Nicolae Ceausescu jó vezető volt.
A Kommunizmus Bűneit Feltáró és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet (IICCMER) megrendelésére készített felmérésben résztvevők arra a megállapításra jutottak, hogy 1989 előtt egészségesebb volt az étel (85,1 százalék), az emberek segítőkészebbek voltak egymással (80 százalék), jobb volt a közbiztonság (75,1 százalék), többet termelt az ország, mint manapság (68,5 százalék), az állam jobban gondoskodott a polgárairól (66,4 százalék), kisebb volt a korrupció (65,1 százalék), az állami intézmények hatékonyabbak voltak (58,7 százalék), jobb volt az oktatáshoz való hozzáférés (49,9 százalék), jobb volt az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (48,6 százalék), jobb volt az élet (48,4 százalék).
Kommunizmus ide vagy oda, természetesen a nosztalgiaérzület nemcsak a románokra, hanem ránk, magyarokra is jellemző, ám lássuk be, van némi különbség a Kádár-diktatúra és a Ceausescu-féle rezsim életszínvonala között. Még akkor is, ha jelen sorok írója kifejezetten rossz szemmel nézi a nosztalgia természetes és erőltetett kivetítését a hazai „átkosra.”
Nem véletlen, hogy a kutatás eredménye tényleg mindenkit meglepett, így a Digi24.ro-t is. A román liberális portál saját bevallása szerint arra kereste a választ, hogy ezek a hiedelmek történelmi igazságokon alapulnak-e, vagy csupán idealizált kivetítések, amelyek a jelenlegi román állammal szemben felhalmozódott frusztrációkból születtek?
A lap több szakembert kérdezett meg a kutatás eredményéről, akik tudományos értekezéseket és visszaemlékezéseket is egyaránt tartottak, így arról is, valóban jobb volt-e a közbiztonság Ceausescu alatt.
Nem, nem volt többé közbiztonság. Az utcai incidensek kevésbé voltak ismertek, az utcai bizonytalanság nem volt nyilvános téma, és a rezsim nagyon ügyelt arra, hogy ne terjesszen olyan információkat, amelyek megkérdőjeleznék a rendfenntartó és ellenőrző intézmények, például a milícia hatékonyságát
– mondta Cosmin Popa történész.
De egészségesebbek voltak-e az ételek?
Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem. Tudom, hogy régen egész éjszakákat kellett sorban állni ételért. Mínusz 10 fokban egész éjjel álltunk, hogy három joghurtot és egy liter tejet kapjunk. Persze, lehet, hogy egészségesebben étkeztünk, de kevesebbet ettünk. Naponta fél vekni kenyeret ettünk, ennyi volt az adag
– mondta Gelu Dominica szociológus.
Volt-e minőségi oktatás?
Az iskolák túlzsúfoltak voltak. Két műszakban dolgoztak, voltak gyerekek, akik délelőtt tanultak, és voltak, akik délután jöttek, nagyon rossz körülmények között tanultunk. Ha nem egy jó iskolába jártál, azaz egy-két megyeszékhelyi önkormányzatiba, a többiben a tél elejétől tavaszig kemény fagy volt
– mondta Madalin Hodor történész.
Ugyanő válaszolt arra is, hogy a rezsim alatt volt-e egészségügyi ellátás egyáltalán.
Milyen orvosi szolgáltatások? Bementünk a kórházakba, és nem találtunk paracetamolt. A 80-as években és azután a kórházak szenvedtek az áramszünettől. Az emberek a kórházakban haltak meg, mert nem volt áram, általános megfázás volt.
A kultúrnosztalgiával kapcsolatban a tanulmány azt is kiderítette, hogy az emberek 75,1 százaléka szerint a Romániában készült filmek jobbak voltak.
Voltak figyelemre méltó filmek, de betiltották őket
– mondta Irina Margareta Nistor filmkritikus.
Szavakat nem találok erre, úgyhogy álljon inkább itt egy vicc arról, hogyan motiválta a román rádió a népet 1989 előtt:
– Jó reggelt elvtársak! Ceausescu elvtárs felkelt, keljetek fel hát ti is elvtársak!
– Elvtársak, Ceausescu elvtárs reggeli tornázik, tornázzatok hát ti is!
– Elvtársak, Ceausescu elvtárs mosakszik, hát mosakodjatok ti is!
– Ceausescu elvtárs reggelizik, addig zenét sugárzunk az elvtársaknak...
A román nosztalgia mókás is lehetne a 12 év alatt húsz kormányfőt elfogyasztó havasalföldi politika árnyékában, ha ennek nem látnák kárát az erdélyi magyarok és a székelyek is. A kérdések és az arra adott válaszok féligazságokat tartalmaznak, amely tökéletesen leírja a bolsevik rendszer valódi működését, no meg a jelen politikai rendszer lényegét is.
És ha már bolsevikok, nem hagyhatjuk ki a kommunizmus „hét csodáját” sem zárásként:
1. Mindenkinek volt munkája
2. Bár mindenkinek volt munkája, senki sem csinált semmit.
3. Bár senki sem csinált semmit, a tervet száz százalék fölött teljesítették.
4. Bár a tervet száz százalék fölött teljesítették, mégsem lehetett semmit kapni.
5. Bár nem lehetett semmit kapni, mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár mindenkinek megvolt mindene, mégis mindenki lopott.
7. Bár mindenki lopott, mégsem hiányzott soha semmi.
Szóval kellemes nosztalgikus élményt kívánok mindenkinek!
Kiemelt kép: Nicolae Ceausescu beszédet mond Bukarestben 1967-ben. Eredeti fotó: Keystone/Getty Images
