Pesti Srácok

Ismét megnyílt a lengyel-belarusz határ - De miért mozgósítanak mégis Tuskék?

A lengyel-fehérorosz határ 2022-ben. Fotó: AP/Michal Dyjuk.

Ismét megnyíltak a határok Lengyelország és Fehéroroszország között, miután napra pontosan két hete egy, Fehéroroszország és Oroszország által közösen között tartott hadgyakorlatok miatt lezárták azokat. A lengyel nagykövetség felszólította a Belaruszban élő lengyel kisebbséget, költözzön el az országból, a lengyel belügyminisztérium pedig vámosokat vezényelt ki a határra. Egyelőre azonban úgy tűnik, ennek a döntésnek csupán demonstráló szerepe van, semmint szakmai óvintézkedés.

Megnyitotta újra határátkelőhelyeit Lengyelország Fehéroroszországgal. Még Donald Tusk jelentette be kedden, hogy Lengyelország csütörtök éjféltől visszaállítja a határforgalmat Fehéroroszországgal közösen azután, hogy szeptember 12-én éjfélkor a Zapad-2025 gyakorlatok miatt több közúti és vasúti határátkelőhelyet lezártak.

Ahogy bejelentettük, a szolgálatoktól származó információkon alapuló alapos elemzést követően újra megnyitjuk a határt. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a helyzetet

– mondta Marcin Kierwiński belügy- és közigazgatási miniszter.

A minszki lengyel nagykövetség egy közleményben azt írta, hogy a fokozódó feszültségek, a régióban zajló katonai események, valamint a lengyel állampolgárok önkényes letartóztatásai miatt a lengyel külügyminisztérium nem javasol semmilyen utazást a szomszédos országba.

A biztonsági helyzet hirtelen romlása, határzárak vagy más előre nem látható helyzetek esetén az evakuálás jelentősen megnehezülhet, vagy akár lehetetlenné is válhat. A Külügyminisztérium felszólítja a Belarusz Köztársaság területén tartózkodó lengyel állampolgárokat, hogy a rendelkezésre álló kereskedelmi és magáneszközökkel haladéktalanul hagyják el az ország területét

– áll a nagykövetség közleményében.

A vámhatóság eközben bejelentette, növeli a fehéroroszországi határátkelőhelyeken állomásozó tisztviselők számát. Számuk várhatóan több mint 30 százalékkal nő majd. Ha ez mégsem lesz elegendő, akkor fokozatosan emelik majd a számukat.

A Business Insider lengyel nyelvű oldala beszámolt arról is, hogy közúti átkelőhelyekkel ellentétben a Malaszewicze vasútállomáson nem növelik a hatósági emberek számát. Jelenleg összesen tizenhárom vonat és ezzel együtt 515 vagon vár a határátlépésére sajtóhírek szerint, eddig ugyanis mindkét oldalról meg kellett állniuk a határon a nemzetközi járatoknak. 

Sokan emiatt nem, vagy csak komoly szervezések árán tudtak átjutni egyik országból a másikba.

Ugyanakkor nagy kérdés, hogy elég kapacitás áll-e rendelkezésre a nagymértékű ellenőrzésekre. Lengyelország vám- és adóhivatala körülbelül 11 ezer embert foglalkoztat összesen, ezek közül nagyjából a kétharmada végez adóellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat, és csak egyharmaduk vámol. 

Ráadásul az sem tiszta, hogy ebből hányan mennek ki terepre, és hányan végeznek adminisztratív munkát. 

Egy akkora országnál, mint Lengyelország, kis létszámnak minősül a szerv állománya.

Hogy miért akar a Tusk-kormány szigorúbb ellenőrzést a belarusz határon, mint ami szeptember 12-ig volt, az egyelőre talány. Ugyan a hivatalos magyarázat az, hogy a Zapad hadgyakorlat után Belaruszban maradt orosz katonák, eltévedt fegyverek, becsempészett robbanóanyagok még csak véletlenül se kerüljenek lengyel területre, de a valódi ok más lehet. 

Egyesek szerint nagyobb energiát fektet Tusk az illegális migráció megállítására, ahogyan tavaly és idén több ponton, így a német és litván határon is visszaállíttatta a határellenőrzést. Mások azzal magyarázzák a határra vezényelt vámosok nagy mozgósítását, hogy Európának demonstrálja: minden területen megvédjük Európát a külső határainkon.

A propagálás abból a szempontból lehet fontos Lengyelországnak, hogy egyre több kritika érte az elmúlt három évben az ukrán határ hanyag ellenőrzése miatt. 

Egy uniós tanulmány rámutatott arra, hogy a lengyel–ukrán szakasz az Európai Unió egyik legkevésbé ellenőrzött külső határa, ezen keresztül csempészik át a fegyvereket leginkább a belső schengeni területekre az ukránok. 

Habár a 2022-ben az évi 3-ról 53-ra ugrott, lefoglalt fegyverek száma mára valamelyest csökkent, továbbra is bírálat éri a lengyel határellenőrzéseket. 

Hogy mást ne mondjunk, a belarusz és ukrán oldalról csak 2024 szeptemberében eddig több mint 2500 illegális határátlépést regisztráltak, tavaly egész évben pedig több mint 26 ezret, csakúgy, mint az azt megelőző évben, 2023-ban. Nem segítenek a helyzeten azok az embercsempészek sem, akik megmutatják a migránsoknak a határátkelők helyét, hogy egyesek fuvarozókat feltartóztatva keljenek át a hanyagul vizsgált szakaszokon.

Vagyis a vámhatóság bejelentése minden bizonnyal nem annyira szakmai, sokkal inkább demonstráló szerepet kap. Habár Lengyelországban az oroszoknak tulajdonított drónügy miatt nagyobb a pánik, hogy Oroszország támadni fog, mégis fel kell tenni a kérdést: mivel tud majd demonstrálni, ha nincs elég ember a vámhatóságnál, mint amennyi szükséges lenne egy ilyen nagy volumenű ellenőrzéshez?

Kiemelt kép: A lengyel-fehérorosz határ 2022-ben. Fotó: AP/Michal Dyjuk.

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.