Hoppá! Brüsszel megtanult nemet mondani Brüsszelnek
Fotó: Olivier Matthys
Miközben egyre jobban tolja a kretént Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy Brüsszel Ukrajnának adjon nagyjából 200 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyont, Belgium nemet mondott az ámokfutásra.
Maxime Prévot belga külügyminiszter az Euronewsnak adott interjújában a pénzügyi piacokat és az euró hitelességét fenyegető hatalmas kockázatokra figyelmeztetett.
Az EU vezetése és szövetségesei, mint például az Egyesült Királyság, azt szeretnék, hogy Oroszországot anyagilag felelősségre vonják agresszív háborújáért. Von der Leyen néhány nappal ezelőtt Észtországban azt mondta:
„Folytatjuk a befagyasztott orosz eszközök felhasználásával kapcsolatos munkát is, mert egyértelmű, hogy az agresszornak fizetnie kell a tetteiért.”
Csakhogy a háború kitörése után befagyasztott orosz vagyon nagy részét – mintegy 200 milliárd eurót – a brüsszeli székhelyű Euroclear pénzintézet birtokolja.
„Őszintén szólva, az orosz állami pénzeszközök elkobzása nem igazán lehetséges Belgium számára”
– mondta Prévot, aki mindezt azzal indokolta, hogy az alapok szigorú uniós pénzügyi piaci szabályozás hatálya alá tartoznak. És mint hozzátette, az egyoldalú lefoglalás katasztrofális következményekkel járhat.
„Ez nagyon rossz üzenetet küldene a világ más országai számára. Néhányuknak Brüsszelben vagy Európa más részein is vannak vagyonuk, állami vagyonuk. Ha a befektetők azt a benyomást keltik, hogy a pénzeszközeik nincsenek biztonságban Európában, az euróba vetett bizalom véglegesen megrendülhet. A hatás aláásná az euróba vetett bizalmat. Az eredmény óriási negatív következményekkel és rendszerszintű következményekkel járna az európai pénzügyi szolgáltatások hitelességére nézve”
– fejtette ki a belga miniszter.
Az azonban nem tiszta, hogy Belgium azért utasította-e el a befagyasztott orosz vagyonok átutalását, mert tart egy befektetői bizalmatlanságtól, vagy pedig egyszerűen ki akarja sajátítani az alapokat.
Ugyanis születtek olyan „alternatív” megoldási javaslatok, mint amilyen a briteké is, amely szerint a vagyonokat egy külön befektetési alapba utalnák át, a belga kormány szintén elutasította.
„A jelenleg Brüsszelben befagyasztott eszközök stratégiai befektetésének megváltoztatása valószínűleg szintén nem lesz opció Belgium számára, mivel amikor elemeztük a két lehetőséget, sok szakértő hangsúlyozta a magas kockázatot, mind jogi, mind pénzügyi szempontból. Ezért hangsúlyozom, hogy Belgium nem fogja vállalni ezt a kockázatot, és biztosan nem egyedül”
– érvelt Prévot.
Azonban ne higgyük, hogy ezzel vége is von der Leyenék nyomásgyakorlásának az ukrán fegyvertámogatás ügyében. Az viszont biztos, hogy Belgium olyat tett, amit eddig még soha: nemet mondott Brüsszelnek.
Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Matthys
