Jogi keszekuszaság és Tuskék jackpotja: Visszaélt a katonai védelemmel egy volt PiS-képviselő
Tovább gyűrűzik a volt nemzetvédelmi miniszter ügye. Antoni Macierewicz volt az, aki tisztségének felmentése után is visszaélt a lengyel Katonai Rendőrség szolgálataival. A botrány nemcsak a varsói jogrendszer zavaros felépítésére, de Adam Bodnar gátlástalanságára is rávilágít.
Áll a bál Lengyelországban, miután kirobbant (ismét) Antoni Macierewicz volt nemzetvédelmi miniszter ügye. A Jog és Igazságosság (PiS) politikusát most olyanokkal vádolják, minthogy jogtalanul vette igénybe a Katonai Rendőrség (a „lengyel TEK”) szolgálatait és az azzal járó járműveket azért, hogy testi épségét védjék.
Hogy ez miért volt jogtalan? Macierewicz-et 2018 januárjában felmentették a nemzetvédelmi miniszteri posztjáról, de a PiS parlamenti képviselői mandátuma megmaradt. Ennek ellenére több mint öt éven keresztül – a 2023 decemberi kormányváltásig – „különleges védelmet” kapott a Katonai Rendőrség részéről. A Rzeczpospolita azt írja, egy katonai sofőrrel ellátott limuzin szolgálta ki a képviselőt a nap 24 órájában, fizetés nélkül. Eszerint a luxusjármű használati költsége 250 ezer złoty-t, átszámítva több mint 23 millió forintot tesz ki.
A Tusk-párti lap egyébként kiemelten foglalkozott az üggyel, egy nap alatt hét cikkben tértek ki a volt PiS-politikusának ügyére, amely könnyen ráéghet a jobboldali formációra.
Macierewicz-ügy: Sikerült a PiS-nek a legnagyobb gazembert alkalmaznia
Jaroslaw Kaczynski pártja nehéz hónapok elé néz, pláne annak fényében, hogy Macierewicz-nek nem ez volt az első ügye.
Már az év elején felmerült, hogy a politikus a szmolenszki albizottság elnökeként minősített, „szigorúan titkos”, „bizalmas” információkat hozott nyilvánosságra.
Ehhez képest Adam Bodnar igazságügyi miniszter és egyben főügyész csak július végén indítványozta a volt PiS-politikus képviselői mandátumának felfüggesztését olyan vádak mellett, mint a hatalommal való visszaélés, a minősített anyagok nem megfelelő tárolása, az okiratok hamisítása vagy a hamis információk hitelesítése.
Bodnar késleltetett vádemelésének okát aligha kell részletezni: a lengyel elnökválasztási kampány során és a későbbi győztes, Karol Nawrocki elnöki beiktatása előtt jól jött Donald Tuskéknak Macierewicz ügye, igaz, a KPO-ügy már nem, amelyről a PestiSrácok számolt be elsőként a hazai sajtótermékek közül.
A volt nemzetvédelmi miniszter személyével igazi jackpot hullott a Polgári Platform ölébe, még egy rágalmazási perrel is szembe nézhet a PiS egykori képviselője, és ahogy azt látni lehet, adagokban hozzák majd nyilvánosságra a volt miniszter botrányait. Így került sor a szmolenszki ügy után két hónappal a jogtalan védelemmel kapcsolatos szembesítésre is.
Utóbbi szálnak nem mellesleg van egy érdekes fejleménye. Kiderült, hogy Macierewicz jogosult lett volna a katonai védelemre a miniszteri felmentés után is. Ehhez azonban az kellett volna, hogy utódja, Mariusz Blaszczak időben kiadja az ehhez szükséges rendeletet, amely lehetővé teszi a volt tárcavezetők katonai védelmét.
Azonban az utód csak késve, a döntés után tíz hónappal később adta ki az említett rendeletet. Blaszczak – aki ellen egyébként szintén eljárás van folyamatban, a hatalommal való visszaélés gyanúja miatt – valószínűleg szándékosan ki akart babrálni elődjével, amikor nem élesítette időben az ehhez szükséges dokumentumokat.
Az ügy láthatóan Tuskéknak kedvez, csakhogy a lengyel miniszterelnök és köre sem dőlhet hátra.
A jelenlegi védelmi minisztérium ugyanis közölte, nincs alapja követelni a katonai védelemmel kapcsolatos anyagiak megtérítését. Nehéz is lenne, pláne annak fényében, hogy a katonai védelem és vele a limuzinos utazás egy idő után már rendelet birtokában, vagyis nem kizárt, hogy részben mégis "jogosan" történt.
A kérdés innentől kezdve az lesz, hogy
- az említett jogszabály összeegyeztethető-e a lengyel alkotmánnyal;
- ha igen, Macierewicz-nek minden bizonnyal csak azt az összeget kell majd visszafizetnie, amit 2018. január, azaz a miniszteri felmentése és december, azaz a Blaszczak-féle rendelet hatályba lépése között halmozott fel,
- nem pedig a teljes, csaknem hat évnyi védelmi költséget.
De van egy csavar a történetben, ami tökéletesen visszatükrözi a lengyel jog kuszaságát. Jelenleg azon is megy a vita, hogy Macierewicz 2018 januárja után jogosan kérhetett-e a szmolenszki albizottság vezetőjeként katonai védelmet.
Ugyanis egy 2001-es törvény adhat jogi alapot erre, amely kimondja, hogy a katonai rendőrség „védelmi tevékenységeket végez a jogosult személyekkel szemben, valamint biztosítja a vezető állami pozíciókat betöltő személyek és külföldi küldöttségek katonai egységekben való tartózkodását”.
Macierewicz-et viszont a Katonai Rendőrség szabályzata miatt támadják, amely az „emberek életének és egészségének, valamint a katonai vagyonnak az ezeket a vagyontárgyakat sértő támadásokkal szembeni védelméről” szól. Macierewicz a szmolenszki albizottság vezetőjeként, amelynek feladata a katasztrófa okainak kivizsgálása volt, nem egy jelentéktelen tisztséget töltött be.
Kérdés, hogy ebben a jogi esetben az ász üti-e a királyt. Illetve melyik kezében van az ász: Bodnaréban, avagy Macierewicz-ében?
Kiemelt kép: MTI/EPA/Olivier Matthys
