Akikek nem járt a felmentés... – Kétségbeesett a kapkodás Romániában, Szerbiában és Bulgáriában az amerikai szankciók miatt
Donald Trump mérges lett Putyinra, mert az orosz elnök nem akarja eléggé a békét. Trump ezért úgy döntött, maga is energetikai szankciókkal fogja ösztökélni orosz kollégáját a béke elérése érdekében. Csakhogy az említett szankciók Európa több országaiban is komoly pánikot okoztak...
Orbán Viktor legutóbb éppen a szokásos péntek reggeli, Kossuth Rádióban elhangzott interjújában erősítette meg: ha a washingtoni tárgyalások nem jártak volna sikerrel, úgy az amerikai szankcióknak köszönhetően a karácsonyfa alá odakerült volna az ezer forint körüli literenkénti benzinár, amely elképzelhetetlen drágulást okozott volna minden más piaci szegmensben is.
A balliberális sajtó természetesen igyekszik mindezt eltagadni, ezért is idézzük fel gyorsan, melyik állam jajdult fel leghamarabb az amerikai szankciók tervezett bevezetésének hallatán. Bizony, ezt az országot úgy hívják, hogy Németország, a vezetőjét pedig Friedrich Merz kancellárnak. És Németország elsőként kapott felmentést, igaz, csak ideiglenesen. Magyarország meg addig, amíg mindkét országot nemzeti kormányok vezetik. Reméljük tehát, hogy nem csak egy évig.
Trump elégedetlen volt Putyin békevágyával, gondolta, odavág néhány szanckcióval
Visszatérve, voltak viszont országok amelyek nem reagáltak idejében, vagy nem kellő rugalmassággal az amerikai szankciók hírére. Mint emlékezetes, az egész ügy mögött az állt, hogy Donald Trump elégedetlen volt Putyin béketörekvéseivel, ezért idén december végén olyan szankciókat vetett ki, amelyek lényegében ellehetetlenítettek két orosz piaci szereplő is: a Rosznyeftet és a Lukoilt. Az alapvető kavarodást elsősorban az okozta, hogy az említett cégek nemcsak orosz olajjal üzleteltek Európában, hanem hogy ezeknek a cégeknek jelentős volt a finomítókapacitása is. Azaz, a cégek olajfinomítóinak kiesése komoly nemzetgazdasági problémákat képes okozni, ezért is vált sürgetővé, hogy az orosz cégek érdekeltségeit mielőbb megszerezzék az európai szereplők.
Németország, és utána sokkal komolyabb eredményekkel Magyarország tehát lépett, három kutyszorítóba került európai ország azonban azóta is a sajtó érdeklődésének középpontjában áll. Ezek Bulgária, Románia és Szerbia, amelyeket eltérő mértékben ugyan, de általánosságban is komolyan érint az orosz cégek távozása után maradt űr.
Bezzegrománia valójában igen különösen reagált a szankciókra
Románia viszonylag egyszerűbb eset, itt egyetlen finomítója volt a Lukoilnak Plojestiben Petrotel-Lukoil néven. Ez az üzem Románia üzemanyagellátásának 20-25 százalékáért felelt, így a kiesés nem bénította volna meg a román közlekedést és ezáltal a gazdaságot, de ellátási nehézségeket és üzemanyagdrágulást okozott volna. Az üzemanyag árának drágulásával pedig szinte minden más is drágul.
Mindenesetre Bogdan Ivan román energiaügyi miniszter már kedden bejelentette, hogy Romáina át készül venni az irányítást a Lukoil plojesti üzemében, ennek érdekében a tárca olyan jogszabálytervezet dolgoz ki, amely a szankciók figyelembevételével lesz képes szavatolni az ország üzemanyag-ellátását.
Valójában figyelemfelkeltő kitétel, és talán egy külön elemzést is megérdemelne, de Románia azt i nyomatékosította, hogy az ország nemhogy nem kéri a határidők meghosszabbítását az Egyesült Államoktól, sőt, ehelyett az USA által kezdeményezett szankciók
összehangolt végrehajtását fogja támogatni az Európai Unió egész területén.
Bulgária megbénulna, de az ellenzéket mindez nem érdekli
Bulgária helyzete ennél lényegesen bonyolultabb. Igaz ugyan, hogy itt is csak egyetlen olajfinomító van, Burgaszban, az ugyanakkor az ország egyetlen finomítója, egyúttal a Balkán legnagyobb ilyen üzeme. Nem is véletlen, hogy Bulgária GDP-jéhez 7 százalékkal járul hozzá az üzem tevékenysége, ezért az amerikai szankciók és az orosz fél kivonulása megbéníthatta volna Bulgáriát, amely kb. 30 napra elegendő üzemanyagtartalékkal rendelkezik. Bulgária reakciója ennek fényében gyors volt és határozott. Először is korlátozták az üzemanyagexportot, majd a bolgár parlament villámgyorsan, mindössze 26 másodperc alatt fogadott el egy törvényt, amely lehetővé teszi az állam számára, hogy ideiglenesen átvegye a burgaszi finomító irányítását. A tervek szerint az ideiglenes irányítás után az olajfinomítót eladnák, itt még a Mol neve is felmerült.
Az ideiglenes vezető kinevezését ugyanakkor politikai okokból hevesen támadta az ellenzék, amely nehezményezte, hogy várakozásaik szerint egy kormányhoz közeli személyhez kerül a cég irányítása. Mások különböző okokra hivatkozva azt remélték, hogy Bulgária köztársasági elnöke visszadobja majd a törvényt. Ugyanakkor az ország energiaellátásának biztosítását végül feltehetően nem áldozzák fel a politika oltárán, mert abból olyan népharag támadna, amely éppen nem a kormány ellen irányulna.
Szerbiában még az ország olajtársaságának is orosz volt a többségi tulajdonosa
Szerbiában is meglehetősen bonyolult a helyzet, az ország olajtársaságának, a Naftna Industrija Srbije, továbbiakban NIS-nek a többségi tulajdonosa a szankciókkal sújtott Gazprom. Emiatt Dubravka Djedovic Handanovic szerb bányászati és energiaügyi miniszter tájékoztatása szerint az orosz többségi tulajdonosok nyújtottak be kérelmet az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának illetékes hivatalához, amelyben a NIS működési engedélyének meghosszabbítását kérik, amíg „egy harmadik féllel folynak a tárgyalások” az eladásáról. A többségi orosz tulajdonos ezzel párhuzamosan vállalná, hogy átengedi a NIS irányítását egy „harmadik félnek”. Ráadásul a Lukoil emellett a második legnagyobb benzinkút-tulajdonos a NIS után, 112 állomással. A NIS és a Lukoil együttesen a teljes szerbiai kiskereskedelmi üzemanyag-piac közel egyharmadát tették ki 2024-ben.
Összességében tehát Szerbia sem bénulna meg az amerikai szankciók hatásai miatt, de ugyanúgy, mint Romániában, jelentős drágulásokat okozna az üzemanyagellátás akadozása.
- Az látszik, az Oroszországot sújtó szankciók nemcsak Oroszországban fejtik ki hatásukat, sőt. Európára is komolyan visszaüt az amerikai döntés. Az érintett orosz cégek felszámolták részesedésüket, de hoszzú-távú problémákat Európának fognak okozni a távozásukkal. Mindez tehát nemcsak Oroszországot, hanem Európát is gyengíti, ami ugyan Amerikának éppen kedvez, de Európa jövőjének és versenyképességének éppen nem.
Vezetőkép: Facebook
