Pesti Srácok

Je suis La Stampa

Je suis La Stampa

Már a sajtószabadságot is lábbal tiporják Olaszországban a szélsőbaloldali szervezetek. Nemrégiben a La Stampa, különben baloldali lap szerkesztőségét dúlták fel "korábbról is ismert" úgynevezett diákszervezetek tagjai...

Milyen könnyen szoktunk le az ellenzéki megmozdulások rendszeres utcafoglalásairól, a Fidesz-székház elleni ostromokról, pedig pár évvel ezelőtt ezek Budapest mindennapjainak részei voltak. Rendszerint a nyáriszünet után kezdődtek, az évet egy kis karácsonyi dekoráció-rongálással zárva, hogy aztán a szilveszteri bulikat kipihenve folytatódjanak az újévben a következő nyári szünetig. Ekkor értek rá ugyanis a fiatalok, akik mindenféle „Free”-előtagú, meg egyéb, munkásmozgalmaktól örökölt elnevezésű „szervezetek” köré csoportosulva fejtették ki demokratikus véleményüket a legkevésbé demokratikus eszközökkel. Ezekben az időkben érezhetően a diákszervezetektől várta a magyarországi majdant a nemzetközi baloldali hálózat, tüntetésszervezőket, jogvédelmi hátteret biztosítva a „színes forradalomhoz”. És persze egy mintapártot is gründoltak hozzá, ez volt a Momentum Mozgalom. Hogy miért nem tudott a diákszervezetekben és a mindenféle Free-civilekben az erőszak mélyebb gyökereket verni, az talán a magyarság békésebb természetében keresendő. Mindenesetre, ahogy az erőszakhullám jött, úgy el is apadt idővel érdeklődés hiányában, ahogyan a Momentum Mozgalom is. Utóbbi is már csak az Országgyűlésben próbálkozik füstgránátozással. A La Stampa példája ugyanakkor azt mutatja, lehetne ez másképpen is.

La Stampa
Így nézett ki a La Stampa szerkesztősége a baloldali tombolás után

Olaszországban feldúlták a szélsőbaloldali aktivisták a La Stampa szerkesztőségét

Node, mi történik az olyan országokban, ahol a fiatalok baloldali agymosása hosszú évtizedekre nyúlik vissza? Ahol a középiskolától kezdve az oktatás egyet jelent az aktivistaképzéssel, amely aztán az egyetemeken csúcsosodik ki végérvényesen. Ilyen ország például Olaszország, ahol a különben baloldali kötődésű La Stampa szerkesztőségét dúlták fel nemrégiben a baloldali aktivisták. Szerencsére személyi sérülés nem történt torinói akciójuknak köszönhetően. Az Il Giornale beszámolója szerint az ügyészség erőszak és rongálás gyanújával indított vizsgálatot, gondosan kerülve a sajtószabadság egyértelmű megsértését. 

Az Il Giornale szerint a szerkesztőség elleni támadás nemcsak előre kitervelt volt, hanem az elkövetők is ismerősek voltak a hatóságok előtt más, hasonló incidensek okán. A pénteki támadás másnapján már 36 személyt azonosítottak ennek köszönhetően a nyomozók, és adták át a névlistát az ügyészségnek. Az elkövetők jelentős része a szélsőbaloldali Askatasunához és a Borgo Vanchiglia diákcsoportokhoz köthető, akik a november 14-ei, beszédes nevű „No Meloni Day” alkalmával közhivatalokat is feldúltak és összecsaptak a rendőrökkel. 

Az ügyészség nem leli a szisztematikus terrorizmus nyomát

Bár a jelenlegi vizsgálatok a rongáláson túl a magánélet védelme elleni támadásként értékelik az eseményeket – hiszen a támadásokkal párhuzamosan az újságírókat is megfenyegették – az ügyészség valamiért mégis kizárta a szisztematikus felforgatás vagy terrorizmus vádját. Ehelyett a személyes felelősségre koncentrálva próbálják a szervezett támadások súlyát csökkenteni. 

A sajtószabadság megsértésének kérdésével eddig egyedül La Stampa hozakodott elő, akik közleményükben jelentették ki, 

a támadás egy brutális és gyáva kísérletet, hogy megfélemlítsék azokat, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy függetlenül tudósítsanak a valóságról. 

Mindez jelenleg nem Magyarország valósága, de igény az lenne rá, igény az volt rá. A „polgári engedetlenségnek”, valamiféle jogos „számonkérésnek” hazudva a „brutális és gyáva kísérleteket”. Arra ugyanakkor nagyon érdemes lesz odafigyelni, hogy hasonló átnevelést a kamucivilek, a baloldali ernyőszervezetek hazánkban továbbra se legyenek képesek végrehajtani. Mert a fiatalság felhasználása továbbra is napirenden van lehetséges eszközként, és biztosak lehetünk benne, hogy dolgoznak rajta.

 

 

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.