Irán megfenyegette Romániát: az amerikaiak romániai tevékenysége katonai agressziónak minősül
Fotó: Altaf Kadri
Az Iran International elnevezésű lap közölte Teherán azon figyelmeztetését, miszerint reagálni fog Románia azon döntésére, hogy engedélyt adott az amerikaiaknak, hogy katonai bázisaikból indítsanak támadást. Irán egyelőre jogi, politikai figyelmeztetést intézett Romániához.
Nem véletlen a román közvélemény aggodalma, amiért Románia engedélyt adott az amerikaiaknak, hogy háttérbázisként használják katonai objektumaikat az Irán elleni támadásokhoz.
- Az ügy előzménye, hogy a román kormány egy március 11-ei ülésén jóváhagyta Washington azon kérelmét, hogy ideiglenesen utánpótlást szállító repülőgépeket, felszerelést és csapatokat telepíthessen Romániába, pontosabban a Mihail Kogălniceanu légibázisra a közel-keleti katonai műveletek támogatása érdekében. A kérelmet később a román parlament is jóváhagyta.
A döntéssel kapcsolatban Nicușor Dan elnök sietve hangsúlyozta, hogy a felszerelés szigorúan védelmi célú, és a stratégiai partnerség alapján kerül bevetésre, bármit is jelentsen az utóbbi. Hozzátette,
a románoknak, hogy nincs okuk aggódni.
Irán szerint az amerikai katonai jelenlét ellenséges cselekedet
Az iráni külügy általánosságban is felszólította a világ országait, hogy ne támogassák az Egyesült Államokat az Irán elleni támadásban, ugyanis a Washingtonnak nyújtott bármilyen logisztikai vagy katonai támogatást ellenséges cselekedetnek tekintenek. Az iraki külügyminisztérium szóvivője, Esmaeil Baghaei kifejezetten Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott,
ha Románia bázisait az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja, az egyenértékű lenne az Irán elleni katonai agresszióban való részvétellel.
Kijelentette, továbbá, hogy
egy ilyen lépés elfogadhatatlan lenne a nemzetközi jog szerint, és Románia nemzetközi felelősségét vonná maga után.
Teherán állítása szerint
az amerikai katonai infrastruktúra kelet-európai bővítése közvetlen fenyegetést jelent nemzetbiztonságára.
Bár Teherán folyamatosan a jogi és politikai következményeket hangsúlyozza, a közvélemény elsősorban amiatt aggódik, hogy a háború valamilyen formában megjelenhet Romániában, akár a terrorizmuson keresztül is.
Trump is fenyegeti a szövetségeseit
Az amerikai elnök sem szűkölködik az érvekkel, amikor szövetségeseit a konfliktusba való beszállásra ösztönzi. Ilyen értelemben kérdéses, hogy Romániának például volt e valódi lehetősége nemet mondani. Donald Trump a Financial Times című brit üzleti napilapnak adott interjúban beszélt arról, helyénvaló lenne, ha "azok, akiknek előnye származik a szorosból, hozzájárulnának annak biztosításához, hogy ott semmi rossz ne történjen". Felvetette, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Dél-Korea, sőt Kína is közösen küldhetne haditengerészeti erőket a Hormuzi-szoros hajóforgalmának újraindításához. A Financial Timesnak nyilatkozva Trump kijelentette:
ha erre a felvetésére nem érkezik válasz, vagy negatív válasz érkezik, akkor a NATO nagyon rossz jövő elé néz.
Arra a kérdésre, hogy milyen segítséget vár a szövetséges hatalmaktól, azt mondta: bármilyent, amire szükség van a szoros újbóli megnyitásához, de mindenekelőtt aknamentesítő eszközöket, amelyekből Európában sokkal több van, mint az Egyesült Államokban. Trump emellett európai kommandós egységek kivezénylésének lehetőségére is utalt, mondván: olyanokra is szükség van, akik "kiiktatnak néhány rosszakaratú embert az iráni partok mentén".
Donald Trump szerint az Egyesült Államoktól eltérően, Európa és Kína erőteljesen függ az öbölmenti térségből importált olajtól.
