PS-összefoglaló: Merénylet és offenzív támadás az iráni rezsim ellen

Meghalt Ali Hamenei, Irán legfőbb vallású vezetője, aki a gyakorlatban irányította a közel-keleti atomhatalmat. Az amerikai és az izraeli hadsereg közösen támadást indított Irán és a libanoni terrorszervezetek ellen, melynek során több közel-keleti ország is kapott a találatokból, például a dubaji repülőtér vagy az iraki erbíli katonai bázis, ahol egy magyar kontingens is tartózkodik. Szerencsére nem sérültek meg magyar katonák. A PestiSrácok összeállítása.
Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint az iráni támogatású fegyveres szervezet, a Hezbollah több libanoni pozícióját vették célba. A támadások az ország különböző pontjait érintették – számolt be róla a Sky News.

Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke hangsúlyozta: a Hezbollah teljes felelősséggel tartozik az eszkalációért, miután támadást indított Izrael ellen. Kijelentette, hogy minden, az ország biztonságát fenyegető szereplő súlyos következményekre számíthat, és nem engedik, hogy az izraeli lakosságot vagy az északi határ menti területeket támadás érje. A Hezbollah saját közleményében megerősítette, hogy rakétákat és drónokat indított Izrael irányába.
Állításuk szerint a művelet Irán legfőbb vezetője, Ali Hosseini Hamenei ajatollah halálára adott válasz volt.
A szervezet úgy fogalmazott, hogy „a muszlimok védelmezőjének tiszta véréért”, valamint Libanon védelmében, az ismétlődő izraeli támadásokra reagálva 2026. március 2-án, vasárnapról hétfőre virradó éjszaka precíziós rakétákat és drónokat vetettek be az izraeli hadsereg Mishmar HaCarmel rakétavédelmi létesítménye ellen, amely Haifától délre található.
A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szemtanúk arról számoltak be, hogy Tel-Aviv környékén is robbanásokat hallottak, miközben a légvédelmi szirénák nem szólaltak meg. A harci cselekmények hétfőn is folytatódtak: az izraeli hadsereg további Hezbollah-célpontok elleni csapásokról adott hírt Libanonban. Közlésük szerint fegyverraktárakat és más infrastrukturális létesítményeket is támadtak.
Libanon miniszterelnöke, Nawaf Salam arra figyelmeztetett, hogy a rakéták indítása „felelőtlen és gyanús lépés”, amely veszélybe sodorja az ország biztonságát és stabilitását, továbbá ürügyet adhat Izraelnek a további katonai műveletekre. A támadások nyomán Libanonban komoly forgalmi torlódások alakultak ki, sokan elhagyták Bejrút déli külvárosait az izraeli csapások miatt. A libanoni egészségügyi minisztérium adatai szerint az izraeli támadások következtében legalább 31 ember életét vesztette, és 149-en megsérültek. A Sky News értesülései szerint az izraeli hadsereg nem adott előzetes figyelmeztetést a lakosságnak a műveletek megkezdése előtt; a csapásokat a Hezbollah rakétatámadásaira válaszul hajtották végre.
Fontosabb események:
- Izrael és az Egyesült Államok szombaton nagyszabású közös katonai műveletet indított Irán ellen, az „Epic Fury” hadműveletben. A támadásokban már több jelentős vezető is meghalt, köztük Ali Hamenei ajatollah Irán legfelsőbb vezetője .
- Donald Trump elnök vasárnap óva intett Irán válaszcsapásaitól az amerikai és izraeli támadások miatt. Azt mondta, hogy ha Irán „nagyon keményen csap le”, „olyan erővel” fog találkozni, „amilyet még soha nem láttak”.
- Az izraeli-amerikai közös katonai művelet várhatóan napokig eltart. A Fox Newsnak nyilatkozó tisztviselők szerint Izrael az iráni vezetést veszi célba, míg az Egyesült Államok katonai célpontokat és ballisztikusrakéta-bázisokat vesz célba, amelyek „közvetlen fenyegetést” jelentenek.
- A Pentagon megerősítette, hogy az Egyesült Államok a hadjárat részeként kétezer nagy hatótávolságú bombákkal felfegyverzett B-2-es lopakodó bombázókat vetett be.
- Az Öböl-menti Együttműködési Tanács figyelmeztette Iránt, hogy minden szükséges intézkedést megtehet, beleértve a katonai fellépést is, válaszul a Teheránt ért rakéta- és dróntámadásokra.
- Az Egyesült Királyság jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok brit bázisokat használjon, amit Keir Starmer miniszterelnök „specifikus és korlátozott védelmi” erőfeszítésnek nevezett, hogy a forrásuknál megsemmisítsék az iráni rakétákat.
Számos közel-keleti ország lezárta a légterét
Az Euronews arról számolt be, a konzuli segítségnyújtás kérdésköre és az európai állampolgárok hazaszállítása már vasárnap reggel sürgetővé vált. Azóta több európai állam is felszólította állampolgárait, hogy halasszák el iráni vagy izraeli utazásaikat, illetve feltétlenül regisztráljanak a konzulátusokon.
Szombaton Katar, Izrael, Irán, Szíria, Irak, Kuvait és Bahrein zárta le légterét. Dubaj, Abu-Dzabi, Doha és Manama repülőterei nem üzemelnek, ezek lezárása megbénította a világ három legnagyobb légitársaságát is; az Emirates, a Qatar Airways és az Etihad naponta körülbelül 90 ezres utasforgalmat bonyolít ezeken a repülőtereken keresztül. Dubaj és Abu-Dzabi repülőtere is megrongálódott – vélhetően – iráni ellencsapások miatt.
Hét repülőtéren mintegy 3400 járatot töröltek.
Közben egy olyan videó is terjedni kezdett az X nevű közösségi oldalon, ahogyan egy összeállítás látható az iráni rezsim bázisaiban történt robbanásokról. Hogy a felvételek valódiak-e, arra még nem jöttünk rá, de az biztos, hogy látványos összeállítás készült.
Nincsenek magyar sérültek
Tegnap dróntámadás érte az iraki Kurdisztán székhelyén, Erbílben üzemelő amerikai bázis egyik lőszerraktárát vasárnap. A támaszponton, ahol magyar katonák is állomásoznak, robbanásokat és hatalmas tüzet is lehetett látni az ott készült és a török sajtóban közzétett felvételeken.
A Honvédelmi Minisztérium közölte, nincsenek magyar sérültek.
Hogy mit keresnek magyar katonák a bázison? A nemzetközi koalíció tagjaként már 2015 óta jelen vannak a térségben, különféle feladatokkal, beleértve a kiképzést és támogatást a helyi erőknek. A katonaság feladata nem frontvonalbeli harc, hanem partnerképesség-építés, tanácsadás, segítségnyújtás és csapatkísérés. A magyar kormány 2025 novemberében meghosszabbította a Magyar Honvédség iraki szerepvállalását 2026. december 31-éig. Az akkor közzétett kormányhatározat szerint ez legfeljebb húsz-, váltási időszakban negyvenfős katonai kontingenst jelent. A magyar missziót a terrorizmus elleni küzdelemmel, a migrációs nyomás csökkentésével, ENSZ-kötelezettséggel is indokolja az a parlamenti határozat. Arra is kitér, hogy Magyarország az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció elkötelezett tagja, és meg akarja akadályozni az Iszlám Állam által elkövetett emberi jogi jogsértéseket, különösen az Irak területén élő keresztény és más vallási kisebbségek sérelmére elkövetett népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket.
Videón az erbíli támadás:
Több mint száz iráni fiatal is odaveszett
Sajnos azonban civilek is az áldozatok közt vannak az amerikai-izraeli offenzíva következtében. Rakétatalálat ért egy iráni leányiskolát szombaton, különböző források legalább száz halálesetről írnak.
A helyi ügyészség 148 halálos áldozatról tud, míg az atlantista lapok ennél kevesebbet, 100-110 holttestet emlegetnek.
Kiemelt kép: MTI/AP/Altaf Kadri







