Nem tabu többé a megtérés - Ugrásszerűen megnőtt a felnőttként megkeresztelkedők száma Franciaországban
Már 2025-ben is rekordokat döntött a felnőttként megkeresztelkedők száma Franciaországban, ahol tavaly tizenhétezer lelket fogadott be a katolikus egyház Nagyszombaton. Az idei több mint huszonegyezer megtérővel ez a szám is megdőlt, ez pedig fontos kérdéseket vet föl azzal kapcsolatban, miért döntenek egyre többen amellett, hogy felnőttként csatlakoznak az egyházhoz.
Sokan egyszeri, ugyanakkor örömteli hírként üdvözölték tavaly húsvét környékén a francia püspöki kar azon bejelentését, hogy a felnőttként megkeresztelkedők száma meghaladta a tizenhétezret. Az idei számok ugyanakkor a tavalyit is túlszárnyalni látszanak, hiszen 21.386-an készülnek nagyszombati megkeresztelésükre. Mindez azért is lényeges, mert az utóbbi évtizedekben átlagosan ötezren éltek ezzel a lehetőséggel.
A keresztségre készülők hagyományosan a húsvét előtti három vasárnap a hívek elé állnak, kijelentve, hogy Jézus követői közé szeretnének tartozni. Thibaud de la Serre atya, a Villeneuve-sur-Lot-i Szent József-templom papja, idei tapasztalatai kapcsán arról számolt be, hogy Nagyszombaton várhatóan tizenhét, többnyire fiatal felnőttet fog megkeresztelni, de még az ünnepnaphoz közeledve is egyre többen kérik a keresztséget a misék után. Olivier de Germay, Lyon püspöke, aki az elmúlt egy évben ötszáz kérelmet kapott keresztelkedni szándékozóktól, úgy véli,
a lelki szomjúságnak ilyen nyílt kifejezése arra utal, a hit már nem tabu többé a társadalomban, mint az egy ideje tapasztalható volt.
Nem az influenszerek hatnak leginkább a felnőttként megkeresztelkedőkre
A PremierChristianity.com cikke a jelenséggel kapcsolatban idézte a francia katolikus egyház 1450 felnőttként megkeresztelkedő körében végzett felmérést. A kutatás szerint a keresztelkedők 82 százaléka negyven év alatti, a 18 és 25 év közöttiek pedig az összes jelentkező 42 százalékát teszik ki. Érdekes módon a nyilatkozóknak csak tizenegy százaléka vezette vissza a hit iránt feltámadt érdeklődését az online influenszerek, illetve a közösségi média hatásaira. A leggyakrabban említett motiváló tényezők
- kihívásoktól, megpróbáltatásoktól terhes személyes körülmények, például betegség, vagy gyász (40 százalék),
- a kereszténységgel kapcsolatos válaszok keresése (34 százalék)
- meghatározó lelki élmény (32 százalék)
- a Biblia olvasása (22 százalék)
- keresztény ismerősök tanúságtétele (19 százalék)
Nyilván, a százalékos arányokból kitűnik, hogy esetenként több tényező párhuzamosan is jelen van.
A kutatás azt is megállapította, hogy a keresztelkedni kívánók közül sokan nem is rendelkeznek erősebb vallási háttérrel, vallásos neveltetéssel, sőt, gyakran erősen ateista meggyőződésűek.
Amit az egyháznak is tanulnia kell
Egyes kétkedők szerint a felnőttként keresztelkedők növekvő száma inkább oda vezethető vissza, hogy felnőtt egy olyan generáció, ahol a szülők már nem keresztelik meg gyermekeiket sem születésük után, sem később. Erre az eshetőségre reagálva Antoine Laviale atya úgy reagált, bár lehetséges maga a feltételezés, de eleve azt is lehetetlen megmondani, hányan maradtak az egyház tagjai azok közül, akiket már csecsemőként megkereszteltek. Ebben a tekintetben sokkal jelentősebb, hogy vannak olyan felnőttek, akik saját maguk döntenek az Egyházhoz való csatlakozás mellett. Antoine atya ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, rendkívül fontos a „keresztség utáni depresszió” kezelése, ami azt jelenti, hogy a felnőttként megkeresztelkedettek kezét az egyháznak nem szabad elengednie. Mint megjegyezte, ebben még komoly felkészülési hiányosságok tapasztalhatók, mert sok plébánián egyszerűen nincsenek felkészülve arra, hogy ennyi új hitű felnőttet „integráljanak”.
Időt kell szánnunk felkészíteni az újonnan keresztelkedőket azokra a lelki kihívásokra, amelyeket a keresztség és a keresztény élet jelent. Sok fiatal felnőtt a keresztény mindennapoktól távolról érkezik, számukra még nehezebb feldolgozni a keresztény lét valóságát
-fogalmazott, hozzátéve,
az egyháznak meg kell tanulnia, hogyan nevelje, pasztorálja új tagjait, és hogy hogyan tud megfelelő eszközöket biztosítani a számukra mélyülő hitük megerősítéséhez.
