Pesti Srácok

Kinek kellett ez? Zelenszkij a világra zúdíthatja az ukrán fegyverfelesleget

Kinek kellett ez? Zelenszkij a világra zúdíthatja az ukrán fegyverfelesleget
A hatalmát féltő Zselenszkij most fegyverüzletbe kezd - nagy tételben (Fotó:Gints Ivuskans / AFP)

Ukrajna a háború negyedik évében nemcsak védekezik, hanem új bevételi forrást is keres: fegyverexportból erősítené gazdasági és hadi pozícióit. Kinek kellett ez? Volodimir Zelenszkij szerint egyes hadiipari szegmensekben már akkora gyártókapacitás épült ki, hogy annak egy része meghaladja a hadsereg jelenlegi igényeit.

Ukrajna a háború negyedik évében nemcsak védekezik, hanem új bevételi forrást is keres: fegyverexportból erősítené gazdasági és hadi pozícióit. Kinek kellett ez? Volodimir Zelenszkij bejelentése szerint egyes hadiipari szegmensekben már akkora gyártókapacitás épült ki, hogy annak egy része meghaladja a hadsereg jelenlegi igényeit. Az elnök szerint a fölösleg exportja nem gyengítené az ukrán védekezést, ellenkezőleg: pénzt hozna a háborús erőfeszítések fenntartására.

KINEK, kellett
Kinek kellett ez? Ukrán drónok áraszthatják el a fegyverpiacot - az alvilágban is (Illusztráció: AI)

A bejelentés különösen a dróngyártás miatt keltett figyelmet. Ukrajna ugyanis mára nemcsak felhasználója, hanem fejlesztője és gyártója is lett modern haditechnológiáknak. A cél: a hadiipart részben exportmotorral működtetni.

Harci drónok - kinek jó a fegyverüzlet?

Zelenszkij szerint az úgynevezett „drónmegállapodások” már több térségre kiterjednek, közel-keleti, európai és kaukázusi partnerekkel is zajlanak egyeztetések. Az ukrán álláspont szerint a hadsereg ellátása elsőbbséget élvez, csak az ezen felüli mennyiség kerülhet piacra.

Három fontos tény:

  • Akár 50 százalékos kapacitásfelesleg alakult ki egyes ukrán fegyvergyártási ágazatokban Zelenszkij szerint.
  • Drónok, védelmi rendszerek és más fegyverek is megjelenhetnek az exportban, vagyis nem csupán lőszerről vagy egyszerű eszközökről van szó.
  • Az exportból származó bevételt közvetlenül Ukrajna védelmére fordítanák, vagyis a fegyvereladásból újabb hadi fejlesztések jöhetnek.

A terv ugyan gazdasági racionalitást tükröz, de biztonságpolitikai kérdéseket is felvet. Kihez kerülhetnek ezek az eszközök? Milyen kontroll mellett zajlana az export? És milyen hatással lehet ez a globális fegyverpiacra?

Ukrajna most nemcsak a fronton, hanem a hadiipari piacon is pozíciót fogna. A kérdés csak az: üzlet lesz belőle, vagy újabb geopolitikai feszültség?

 

 

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)