A konfliktus alapvető forrása, hogy az európai politikai elit uniformizáló kultúrforradalmába nem férnek bele a nyelvüket és kulturájukat ápolni akaró őshonos nemzeti kisebbségek – többek között erről beszélt Vincze Loránt, RMDSZ-es EP-képviselő a Sátoraljaújhelyen megrendezett pót-Tusványoson, a Restart/Revival-on. Mint kifejtette, az európai őshonos kisebbségek nem tehetik meg, hogy a Black Lives Matter mozgalom mintájára erőszakos cselekedetekkel hívják fel magukra a figyelmet; ellenben, amikor a törvényes utat végigjárva letették a Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezést, az Európai Bizottság egyszerűen lesöpörte azt az asztaláról. Vincze Loránt megjegyezte, hogy az állatok jogait védő polgári kezdeményezést a legnagyobb egyetértésben és gyorsasággal fogadta el az Európai Parlament, amellyel az EU lényegében azt üzente: állati jogok igen, emberi, kisebbségi jogok nem.
Vincze Loránt előadásában arról beszélt, hogy Európában történik valami, amelybe az őshonos nemzeti kisebbségeket is megpróbálják „beterelni”. Mint fogalmazott, ez nevezhető egyfajta „uniformizáló kultúrforradalomnak”,
ez a politikai elitek új projektje, amely a szabadság és a befogadás elve alatt gyakorlatilag kirekeszt mindent, ami ettől egy kicsit is eltérő.
Hozzétette:
ebbe a keretbe pedig a nemzeti kisebbségek, a maguk nyelvét, kultúráját védő közösségek nem illenek bele.
Úgy vélte, a nemzetek fölötti társadalom nyugat-európai trendje mindent elsöpörni látszik.
Négy láb jó, két láb rossz…
A FUEN elnöke arról is beszélt, hogy az amerikai Black Lives Matter mozgalom kapcsán kirobbant konfliktus, a megmozdulások elindítottak egy trendet. Ugyanakkor az őshonos nemzeti kisebbségek ilyen konfliktusokat nem akarnak indítani, nem akarják, hogy emiatt forduljon feléjük a figyelem Európában. Vincze Loránt kifejtette, hogy az őshonos kisebbségek a törvényes utat választották, amikor a nehézségek ellenére a Minority SafePack kezdeményezéséhez összegyűjtötték a megfelelő számú aláírást, és ezzel akartak az unió tárgyalóasztalához ülni. Mint ismert, az Európai Bizottság egy mozdulattal söpörte le az asztalról a kezdeményezést, mondván, ezzel a témával felesleges foglalkozni, hiszen biztosítottak az őshonos kisebbségek jogai. Vincze Loránt hangsúlyozta: ezzel az Európai Bizottság gyakorlatilag becsapta a saját polgárait, azt a mintegy 50 millió állampolgárt, aki valamilyen őshonos kisebbséghez tartozik. A FUEN elnöke megjegyezte: ezzel párhuzamosan az állatok jogait védő polgári kezdeményezést a legnagyobb egyetértésben és gyorsasággal fogadta el az Európai Parlament. Hozzátette, hogy ezzel az EU azt üzente:
állati jogok: igen; emberi, kisebbségi jogok: nem.
A félresöprés ellenére is jelentős hatása volt a Minority SafePacknek
Vincze Loránt ugyanakkor kitért arra: az elutasítás dacára eredményeket is fel tud mutatni a kezdeményezés, kezdve azzal, hogy Európában sikerült felépíteni az őshonos kisebbségek iránti szolidarítást, emellett mégiscsak letettek az asztalra egy olyan jogi eszközt, amelyhez vissza lehet nyúlni. Szintén fontos eredménynek nevezte, hogy a Kárpát-medencében az európai kisebbségvédelmet nemzetpolitikai céllá tették, és ebben Magyarország az élen járt. Nem várt hatásként ráadásul a többségi nemzetek is a kisebbségek mögé sorakoztak; a német, holland, olasz parlament kezdeményezést támogató döntései is erre utalnak.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS