A Vizó-birodalom tündöklése és bukása – Azért fizetett milliókat, mert zsarolták a rendőrök?

Minden részletre kiterjedő beismerő vallomást tett a rendőri korrupciós ügy fő vádlottja, az éjszaka császárának nevezett Vizoviczki László – derül ki a PestiSrácok.hu birtokában lévő nyomozati iratokból. A jelenleg előzetes letartóztatásban lévő vállalkozó elismerte, hogy biztonsági főnökén, Varga Istvánon keresztül megvesztegette a BRFK és az NNI főrendőreit, de állítása szerint azért, mert zsarolták. Így tulajdonképpen áldozatnak tartja magát. Az egykori vendéglátós azt sem tagadta, hogy kapcsolatain keresztül lehetetlenítette el a konkurenciáját, és arról is beszámol, miként intézte el a nem fizető külföldieket a neki dolgozó belvárosi rendőrökkel.

SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu

Vizoviczki László beismerő vallomásnak is tekinthető nyilatkozatainak ismertetésével folytatjuk az úgynevezett rendőri korrupciós ügyben elkezdett cikksorozatunkat. Az éjszaka császárának mondott vállalkozó összesen tizenöt alkalommal tett gyanúsítottként vallomást. Ezekben lényegében elismeri, hogy biztonsági embere, Varga Istvánon keresztül megvesztegetett rendőröket, azt sem tagadta, hogy alkalmanként a konkurens szórakozóhelyekre küldte a nekik dolgozó rendőröket, sőt, az is megtörtént, hogy bűnügyi adatokhoz jutott hozzá, de mint Vizoviczki állította, mindezek a szórakozóhelyei működtetésének elengedhetetlen kellemetlenségei voltak. Vallomásai végén pedig már teljes beismerésben volt.

Áldozatnak érezte magát

A vállalkozó alapvetően áldozatnak tartja magát, mivel az ügyben megvádolt főrendőrök állítása szerint zsarolták, így nem volt más választása, mint hogy kifizesse nekik a milliókat. Ennek fejében – ha már zsarolták – kérte őket „bűncselekmények, szabálytalanságok felderítésében.” Vizoviczki azt az éjszakai életben közkeletű vélekedést is a védelmében hozta fel, hogy mind a mai napig nem lehet hatósági védelem nélkül éjszakai szórakozóhelyet üzemeltetni. Később, amikor majd a konkurenseinek tanúvallomását ismertetjük, ezt a védekezést akár igaznak is elfogadhatjuk, azonban többen elmondták, Vizoviczki ezzel a rendőri védelemmel egy idő után visszaélt, és az is feltűnő lett, hogy míg más szórakozóhelyeket a hatóságok állandóan vegzáltak, Vizó helyeire nem mentek ellenőrizni.

Varga István is zsarolta

Korai gyanúsítotti kihallgatásán az ügyész még csak két főrendőrről, Kalmár Tamásról és Hopka Lajosról kérdezte Vizoviczki Lászlót, aki a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetőjéről azt mondta, hogy csak a Sziget Fesztivál lebonyolítása okán ismerős neki, akkor több alkalommal hallotta a nevét. A Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni osztályának egykori vezetőjének, Hopka Lajosnak a neve pedig onnan ismerős neki, hogy korábban egy ügyben kihallgatta őt tanúként. Tagadta, hogy a két említett rendőrrel személyes kapcsolatban állt és pénzt, vagy ajándékot adott volna nekik. Azt állította, hogy cégének biztonsági vezetői, köztük Varga István feladata volt a rendőrséggel való kapcsolattartás, ami egyébként szerinte törvényes keretek között zajlott. Munkatársáról Vizoviczki elmondta, hogy „több rendőri szervnek az elmúlt években nagyon hasznos segítője volt. Ez a segítség véleményem szerint államtitoknak minősül…. Részleteket nem ismertem a rendőrséget segítő tevékenységét, de általánosságban támogattam.”  Aztán ahogy haladt a kihallgatás egyre közelebb jutott az ügyészség a vesztegetések konkrétumaihoz. Vizoviczkit a folyamatosan bemutatott bizonyítékok és vallomások hatására egyre jobban emlékezett a bűncselekményekre, tulajdonképpen mindenre, amit Varga István korábban gyanúsítottként és tanúként elmondott a nyomozó hatóságnak. Kettejük vallomása abban különbözik, hogy míg Varga azt állítja, minden pénz átadása Vizoviczki tudtával és akaratával egyezően történt, addig a vállalkozó éppen hogy Vargára tolja a felelősséget azzal: nem tudta melyik rendőrnek adott azokból a milliókból, amelyet átadott neki. Azt egyébként Vizoviczki sejtette, hogy nem csak a rendőrök zsarolják, hanem saját embere, Varga István. Úgy látszik azonban, még így is megérte neki, hogy a rendőrök békén hagyják üzleteit, s a konkurenciával foglalkozzanak. Az egyik kihallgatásán meg is világítja, hogy saját embere miként zsarolta: „….Varga István ugyan baráti hangvételben, de folyamatosan zsarolt engem.”

Családi megtakarítások készpénzben

Az éjszaka császárának második kihallgatásán a lakásán talált, irdatlan mennyiségű, csaknem 400 millió forint készpénz eredetéről kérdezték. Vizoviczki elmondta, hogy az összeg a családtagjai legális üzleti tevékenységéből keletkezett nyereség, amit az árfolyam ingadozások és az alacsony banki kamatok miatt nem rakott be a bankba és különben is a pénzt „közeljövőben üzleti tevékenységre kívántuk fordítani.” Mint Vizoviczki állította, neki és családtagjainak az elmúlt tíz évben több száz millió forint adózott jövedelmük volt, s ez a 400 millió forint jelentős részét lefedik, egy másik része pedig a „10 évnél régebbi idők családi megtakarítása volt.” Ehhez képest, amikor az ügyészek Vizoviczki személyi körülményeiről érdeklődtek, a vállalkozó azt állította, hogy az utóbbi tíz évben évente, átlagban 10 millió forint felett volt a jövedelme. Ez átlagban havi egymillió forint körülre jön ki, ami a több százmilliós vagyonához képest igen elenyésző. Igaz, egy vállalkozó nem csak jövedelemből szerzi a bevételét.

Komoly méreteket öltött a drogfogyasztás

Kihallgatása alkalmával Vizoviczki példát említett arra, miként lehetetlenítette el konkurenseit, persze azzal a szándékkal, hogy ő a szórakozóhelyeken tapasztalható törvénytelenségekre hívta fel csupán a rendőrök figyelmét, Varga Istvánon keresztül. „A másik példa, Symbol, ahol szintén jóval több vendéget fogadtak, mint a működési engedélyben meghatározott négyszáz fő. Ezeken kívül a Cinema Hall, illetőleg a Hárem kapcsán volt információnk arról, hogy ezeken a helyeken az ún. after partikon komoly méreteket ölt a drogterjesztés, illetőleg fogyasztás. Ezen információ kapcsán szintén kértem Varga Istvánt, hogy juttassa el azokat a megfelelő helyekre hivatalos formában.” Érdekes, Vizoviczki mennyire képben volt különböző szórakozóhelyek működési engedélyeinek tartalmáról. Ez akár beismerő vallomásnak is tekinthető, sőt Vizoviczki tovább megy: a korábbi videós cikkünkben szereplő vetélytársát, a Galamb utcai Tropical bárt üzemeltető Surnyák Mihály ténykedése kapcsán elismerte, hogy Vargának pénzt adott azért, hogy elérje a hatóságoknál a férfi szórakozóhelyének bezárását. Ugyanez volt a helyzet a debreceni Club Deep bezáratásával kapcsolatban.

Cimbi többféle szolgáltatást nyújtott

Így jutott el vallomásában Vizoviczki László a főrendőrökhöz, akikről azt állította, hogy Varga István „folyamatosan mutatta be számomra a rendőr-kapcsolatait, amelyek kapcsán jól látható volt, időről időre egyre magasabb rendfokozatú rendőrökkel került kapcsolatba. Megjegyzést érdemel, hogy Varga István ezen ismeretségeivel kérkedett is, alátámasztva azt, hogy ő milyen befolyással rendelkezik. Emlékezetem szerint Varga István még azt megelőzően beszámolt nekem arról, hogy kapcsolatba került egy stratégiai beosztásban lévő rendőrrel, hogy 2005 június 12 napján megnyitottuk a Hajógyári-szigeten található érdekeltségeinket. A 2004 év kissé korainak tűnik számomra, de az biztos, hogy 2005 év elején Varga István bemutatta számomra ezt a rendőrt, olyan formában, hogy átadott nekem egy telefonkészüléket, mondván, hogy vonalban van ez a magas beosztású rendőr.” A vonal túlsó oldalán a maguk között Cimbiként emlegetett Koblencz Attila volt, aki az első magas rangú rendőrként állt Vizoviczkiék szolgálatába. A vállalkozó az elején még azt is letagadta, hogy ismerte volna Koblenczet, később már „szolgáltatásokat” nyújtó személyről beszélt, aki többek között személyesen, vagy Varga Istvánon keresztül tájékoztatta a Vizoviczkit és annak vállalkozásait érintő rendőrségi ügyekről. „…Cimbi a segítő közreműködésért cserébe azt kérte, hogy Varga Istvánnak ezért adjak át kisebb-nagyobb pénzösszegeket. Ezt én elfogadtam. (…) A Cimbivel folytatott beszélgetéseim során a „torta” a pénz szinonimája volt, az ő szóhasználata szerint. Ha páldául 1 millió forintot kért, azt mondta, hogy „egy emeletes tortát” kér. Ha viszont azt mondta, hogy 500 ezer forintot kér, akkor úgy fogalmazott, hogy ez „öt szelet torta” lesz.” A vállalkozó úgy emlékezett, hogy kezdetben 600 ezer forintot fizetett Koblencznek havonta, majd 2008 környékén már egymilliót. Az összegeket fél évente kapta meg a főrendőr. Alkalmanként extra pénzeket is kapott a rendőr, ilyen volt az a 30-36 millió forint, amelyet Koblencz azért kapott, hogy elintézze: Tanyi György sokáig maradjon a börtönben. A vállalkozó állítása szerint további 1-2 millió forintokat kapott Koblencz egy 2005-ös Hajógyári-szigeten eltervezett, nagy, rendőrségi razzia megakadályozására, valamint több debreceni ügy elsimítására, vagy a már említett Surnyák Mihály ellehetetlenítésére. Később, 2012-re azonban Vizoviczki szerint „már nagyon kilógott a lóláb, hogy csak le akarnak húzni.” Mármint Koblencz és Varga, együtt.

Ők korrupt gazemberek

Vizoviczki László elmesélte, miként tűnt fel a „kasszánál” Gulyás Imre és Hopka Lajos. Miután Hopka Lajos 2009-ben tanúként kihallgatta Vizoviczkit egy mondvacsinált ügyben, néhány hónapra rá megjelent a két rendőr a Hajógyári-szigeten azzal, hogy birtokukban van Tanyi György rá nézve terhelő vallomása, amit a Nemzeti Nyomozó Irodában tett. Miután a vállalkozó első körben – állítása szerint – elhajtotta a főzsarukat, később az egyik szórakozóhelyén durva razziát tartottak. Varga közölte főnökével, hogy hiba volt elzavarni a rendőröket, és „ez volt a fiúk első figyelmeztetése.” Vizó rögvest felkereste a már neki dolgozó Kobleczet, és elmesélte neki, miként járt Gulyásékkal. A BRFK-s figyelmeztette Vizoviczkit, hogy „ők korrupt gazemberek, ne álljak velük szóba, nincs jövőjük a rendőrségen sem, mivel már eljárás folyik ellenük.” Végül azonban Vizó csak találkozott Hopka Lajossal, aki először egyszerre 60 millió forintot kért tőle a Tanyi-vallomásért, ezt azonban a vállalkozó sokallta, míg végül ugyanannyiban állapodtak meg, de fizetni havonta kellett, 5 millió forintot. Hopka cserébe azt ígérte, megvédik különböző támadásoktól és végső soron maguktól. Majd miután letelt az egy év, a főmaffiavadászok új síkra terelték a kapcsolatot, és egy ausztriai találkozón emelték a tétet. Arra hivatkozva, hogy a buliba már az NNI vezetőjét, Csizner Zoltánt is bevették, a következő hónaptól már havi 7 millió forintot kérnek. Ebből végül nem lett semmi, és maradtak a havi 5 millióban, de a Vizoviczki által fenyegetésnek nevezett pénzlehúzási kísérletek folytatódtak. Egyik ilyen alkalom volt például, amikor elárulták Vizónak, hogy Portik ellen nyomoz a Nemzeti Védelmi Szolgálat és abban lehet, neki is szerepet szánnak. Ha azonban fél éven keresztül fizet nekik további 2 millió forintot, meg tudják akadályozni, hogy ellene nyomozzanak. Ezt a fenyegetést Vizó már komolyan vette, és elfogásáig mégiscsak kifizette a hétmillió forintot az NNI-seknek. Azért, hogy nyomatékosítsák a fenyegetéseket, egy hamis Radnai László vallomást is adtak Vizónak, amelyben Portik mellett az ő neve is szerepelt. De óriásrazzia terveket is eljuttattak hozzá, mint amit ők, személyesen akadályoztak meg. Elmondta, hogy vegytiszta zsarolásként élte meg az NNI-s főtisztekkel való kapcsolatot, szerinte a rendőrök védelmi pénzt szedtek tőle, ugyanis nem volt olyan „szolgálatatásuk”, amelyért megérte volna neki kifizetni a milliókat.

Razziákkal tönkretenni a bulit

Kalmár Tamás, a BRFK közrendvédelmi főosztályvezetője 2010 környékén került a képbe. Ő havonta félmillió forint fizetést kapott Vizoviczkitől, azért, hogy megkímélje a vállalkozó szórakozóhelyeit a hatósági ellenőrzésektől, és a konkurenciát ellehetetlenítse. „…Kalmár Tamás egy olyan típusú védelmet ajánlott fel, ami a vállalkozásaimat érintette, nem pedig a személyemet. A többi rendőr esetén ugye a személyemet érintő támadások elhárítása volt a meghatározó.” – magyarázta Vizó kihallgatóinak. A West-Balkán tragédia után a BRFK fokozott ellenőrzéseket rendelt el a szórakozóhelyeken, s ennek okán „ki lett adva, hogy bizonyos számú helyre ki kell szállniuk a rendőröknek, de Kalmár Tamásnak teljesen mindegy, hogy hová megy. Jöhet az én helyeimre, de ha kap különböző információkat, akkor rivális helyekre is. Így kerültek szóba a gyanúsításban megjelölt helyek is, a Play, a Cinema Hall, a Hárem, a Symbol, illetőleg a Mix.” Így aztán Kalmár Tamás ezek után csak a konkurensekhez ment razziázni, ha azonban éppen Vizóék helyeire, akkor azokat előre jelezte “főnökének”. „Kalmár Tamás előzetesen tájékoztatott minket arról, hogy mikor, és mely szórakozóhelyeinkre fognak jönni ellenőrizni.” Azért pedig extra pénzt kapott Kalmár, amikor a konkurens szórakozóhelyeken hétvégi razziát tartott. Vizovioczki – elmondása szerint – 70 és 200 ezer forint közötti összegeket fizetett Varga Istvánon keresztül egy-egy sikeres razziáért attól függően, hogy mennyire sikerült azzal tönkretenni a bulit. Szempont volt, hogy mennyi ideig tartott az ellenőrzés, felkapcsolták-e a villanyokat, találtak-e olyan problémát, ami további eljárást generálhatott. Vizoviczki elmondása szerint többek között úgy szerezte az információit, hogy elküldte embereit a konkurens szórakozóhelyekre, hogy ott szimatoljanak körbe, s ha drogozást, vagy más illegális tevékenységet látnak, értesítsék Kalmárt, aki rendőreivel kiszállt és razziát hajtottak végre. Ahogy mélyült a kapcsolat Kalmár és Vizoviczkiék között, a közrendvédelem vezetője egyre éhesebb lett. Vizó elmondása szerint 2011 végére már havi 700 ezer forintot kért szolgálataiért. Ennek az volt az oka, hogy Kalmár a rendőrségi ranglétrán egyel feljebb emelkedett, és Tóth Tamás, a BRFK akkori vezetőjének jobbkeze, azaz a helyettese lett. De nem csak rendőri segítsége volt az éjszaka császárának. „Őszintén szólva nemcsak Kalmár Tamástól jöttek be hozzánk információk tervezett ellenőrzésekről, hanem tűzoltóságtól is, a munkaügyi felügyelettől, illetve más hatóságoktól is.” – mondta Vizoviczki az ügyészeknek.

Elfoglalta volna a Citadellát is

Kalmár konkrét feladatairól szólva Vizovicki kérdésre megemlítette, hogy 2005-től azt kérte a rendőrtől, hogy szüntesse meg a Hajógyári szigetről távozó vendégek igazoltatását. De kért tőle bűnügyi információkat is többek között például a citadellás Veres Istvánra, akivel 2006-ban volt egy komoly konfliktusa. A konfliktus lényege röviden, hogy Vizoviczki megállapodott Veres korábbi üzlettársával, hogy beszáll a Citadellán működő étterem és diszkó üzemeltetésébe. Ám megegyezés helyett Vizoviczki egyszerűen el akarta foglalni a vendéglátó helyet csaknem húsz emberével. Azonban Veresék nem hagyták magukat és kihívták a rendőrséget. Első körben azonban nem jöttek ki a zsaruk, mivel Vizoviczki értesítette a neki dolgozó, vallomásában Cimbinek nevezett Koblencz Attilát, aki leállította kollégáit. Ekkor Veres megkérte két korábbi üzlettársát, Portik Tamást és a BRFK egykori szóvivőjét, a jelenleg a Belügyminisztérium sajtófőnöki tisztét ellátó Samu Attila rendőrezredest, hogy siessenek a segítségére. Mindketten a helyszínre érkeztek és igyekeztek Vizoviczkit leszerelni. Végül a rendőrök is kiérkeztek, mert Vizoviczki állítása szerint Samu Attila telefonon felhívta Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitányt, hogy küldjön rendőröket a Citadellára. A birtokfoglalás így meghiúsult, Vizoviczkit előállították, majd önbíráskodással meggyanúsították. Az ügy természetesen nem jutott el a bíróságig, azt az ügyészség megszüntette.

Rendőri fenyegetésre fizettek a vendégek

Az egyik vallomásában Vizoviczki a belvárosi dolgairól mesélt kihallgatóinak. Felvázolta, hogy Varga István miként állította szolgálatukba a belvárosi szórakozóhelyeik környezetében járőröző rendőröket. Megjegyezte, erre azért volt szükség, mert az 1990-es évek közepétől egyre több bűnöző szedett a belvárosban védelmi pénzeket, többek között Portik Tamás és Tanyi György. A vállalkozó állítása szerint kezdetben 1,5 millió forintot fizetett nekik havonta, majd 2009 tavaszáig már ötmillió forintot. A vállalkozó elmondása szerint azonban rajtuk kívül időnként más, különböző bűnözői csoportok is fenyegették, például Tasnádi Péteré, de voltak arab, albán, kurd és ukrán nehézfiúk is a fenyegetők között. Köztudomású volt az is a belvárosi éjszakai életben, hogy a legtöbb lehúzós, túlszámlázós vendéglátóhely Vizoviczki László érdekeltségébe tartozott. Vizoviczki László tulajdonképpen elismerte, hogy ezeken a helyeken a külföldi vendégeket karhatalmi segítséggel kényszerítették a horribilis számlák kifizetésére. A szolgáltatásért pedig természetesen fizettek a rendőröknek. Vizoviczki elmondása szerint a belvárosi rendőrségen több szinten is volt kapcsolatuk. Sőt, egyenesen azt állította, hogy a belvárosi rendőrőrs parancsnokának konkrét feladata volt náluk: „ …a pénzért cserében egyrészt a járőrei tevékenységének elnézése volt, másrészt pedig ha bement oda feljelentést tenni egy vendég, akkor vagy elküldték, vagy ha nem sikerült, akkor ledarálták a feljelentést.” Miután az aktuális fővárosi rendőrfőkapitány, Gergényi Péter leváltotta az őrsparancsnokot és egy másikat nevezett ki azzal, hogy tegyen rendet a belvárosban, Vizoviczki elmondása szerint az új parancsnokot is hamar megvásárolták.

Korrupció, mint kényszerhelyzet

Miként a Varga István vallomását ismertető cikkünkben már megírtuk, a Vizoviczki László vezette szervezetben mindenkinek meg voltak a kapcsolatai a különféle hatóságokhoz. Így tudták elérni, hogy a szórakozóhelyeket érintő ellenőrzésekről előre értesüljenek. Az egyik kihallgatáson bemutattak Vizoviczkinak egy hanganyagot (ez alább meghallgatható), amely a Budapest Főváros Kormányhivatala I. II. III. kerületi Népegészségügyi Intézet munkatársa előre értesíti Davidovics Sándort, Vizoviczki másik biztonsági emberét, hogy melyik szórakozóhelyre, mikor megy ellenőrizni a hatóságuk. Vizoviczki László elismerte, hogy az ilyen jellegű értesítések mindennaposak voltak. Azt a magyarázatot adta erre, hogy olyan szigorúak a szabályok, hogy azt egyik vendéglátóhely sem tudja teljesíteni, ezért szinte minden szórakozóhely tulajdonos él ezzel a lehetőséggel. Sőt: „..a West Balkán baleset után (…) egy olyan rendezvénytartási jogszabályt léptettek életbe, melynek a valóságban a szórakozóhelyek 99 százaléka nem tudott infrastrukturálisan megfelelni minden rendezvényen. Ez egy olyan kényszerhelyzetet teremtett, hogy minden szórakozóhely kereste az építészeti, műszaki kiskapukat, megkeresték elsősorban a tűzoltósági és más hatósági emberek ismeretségét, hogy továbbra is üzemelni tudjanak. Már ezt megelőzően is minden szórakozóhely erős rendőri kapcsolatokkal rendelkezett, de ez az új jogszabály új motivációt adott a szórakozóhelyek hatósági kapcsolatépítéséhez. Elsősorban a tűzoltóság illetékesei váltak korrupció „áldozataivá”. Nagyon felértékelődtek a rendőrségi kapcsolatok, hiszen létfontosságú volt minden szórakozóhelynek idejében megtudnia, mikor terveznek hozzá ellenőrzést…”

Világsztárt is bevitetett

Végül pedig egy egészen elképesztő esetet szúrtunk ki a nyomozati iratokban. Vizoviczki az ügyészek kérdésére elmesélte, hogy 2005-ben Koblencz Attilával azt is el tudta intéztetni, hogy egy igen keresett, nemzetközi hírű, angol house DJ-t és producert, Nick Warrent szállodai szobájából elvitessen a rendőrséggel, mert a konkurenciánál akart fellépni. A fellépést végül megtartották, mert a szervezők ügyvédje kihozta a rendőrségről. Ezért Koblencz természetesen „célprémiumot”kapott.

A címlapon Vizoviczki László látható. Fotó: PS