Portik Tamás az Átlátszó.hu-nak adott interjújában azt mondta, csak az nem tudta, hogy drogot lehet szerezni Vizoviczki László szórakozóhelyein, aki a holdon élt. És ez évtizedeken át folyt. Az igazságszolgáltatásig azonban a rengeteg esetnek csak a töredéke juthatott el, pedig volt bőven, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az éjszaka császára ellen folyt nyomozás, amelyben az ügyészek az Országos Mentőszolgálat adatai alapján felkeresték azokat a korábban ellátott, egykori drogfogyasztókat, akik elmondták, miként folyt a kábítószerezés a Hajógyári szigeteken lévő szórakozóhelyeken. Azt mindegyik tanú állította: az árusítás szinte nyilvánosan folyt, a biztonsági őrök engedélyével. A legnagyobb “pusztítást” a Gina nevű dizájnerdrog végezte, amelytől az egyik, meghallgatott tanú például 10 napig kómában feküdt, majd újra kellett tanulnia minden alapkészségét. A vallomásokat két részben ismertetjük.
SZENVEDI ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Az úgynevezett rendőri korrupciós ügyben, azaz a Vizoviczki László és társa ellen folyt nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség megvizsgálta, hogy a Hajógyári szigeten milyen méreteket ölthetett a drogárusítás és a fogyasztás. Ehhez bekérették az Országos Mentőszolgálat adatait. A gyűjtés szerint öt év alatt csaknem négyszázszor ment ki a mentő a Hajógyári szigetre és annak környékére mérgezéses ( alkoholos, vagy drog okozta) tünetek, valamilyen ( pánik, drogos, delirium) roham, vagy különféle sérülések miatt. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden hétvégén menteni kellett valakit a Hajógyári szigeten, ahol az adatok szerint hét “hirtelen halál” is előfordult. Az egyik halottat például a Vizoviczki főhadiszállásának tekintett Stúdió nevezetű szórakozóhely padlóján (!) találták meg a vendégek. A soha nem ellenőrzött szórakozóhelyeken döbbenetes eseteket találtak az ügyészek, akik az egykori drogfogyasztó tanúk meghallgatásával rajzolták fel a korábban csupán városi legendának tartott valóságot.
A Hajógyári az ország legjobb piaca volt
A 19-es számmal jelzett tanú már az első mondatában jelezte: “drogfogyasztó voltam 2011 -ig, de azóta teljesen tiszta vagyok.” Elmondta, hogy 2010 nyarát a “Hajógyárin” töltötte, a szórakozóhelyeken, ahol csütörtöktől vasárnapig kint volt, alvás nélkül (!). Mint mondta, csütörtökön a Dokk hajón és a Dokk Caféban kezdett, majd a “hosszú hétvége” a Coronitában tartott after partin végződött. “Ezeken a helyeken mindenütt tudtam vásárolni kábítószert, a Coronitában biztosan.” – jellemezte a helyeket a tanú. Elmondta, hogy ő a Kati nevű drogot használta, ami növényvédő szer, por állagú és az orrba kellett felszívni. “A WC-ben lehetett ezt megvenni, ott volt egy ember és hozzá lehetett menni. Nem mindig ugyanaz az ember árulta a drogot (…) 3000 Ft volt egy gramm. 4-5 nap alatt elment 10 gramm is.”– magyarázta a tanú. Szerinte a biztonsági őrök tudhattak arról, hogy a szórakozóhelyeken drogot árulnak, hiszen a WC úgy volt kialakítva, “hogy ezt lehessen csinálni”. Sőt, kijelölt embereknek tűntek, akik a szert árulták. A tanú érthetetlennek tartotta, hogy az árusítás és a fogyasztás elvileg titokban zajlott, mégsem jött oda senki, hogy szóljon: ezt tilos csinálni, vagy “te miért nézel ki úgy, mintha egy hete nem aludtál volna”. A védett tanú elmondta, hogy tudott arról, hogy a szórakozóhelyek Vizoviczki Lászlóé, és arról is volt fogalma, hogy oda rendőr nem jöhet be. “Sem rendőrautó nem volt bent, sem semmilyen ellenőrzés” – vázolta fel a korabeli helyzetet a tanú. Arról pedig, hogy a diszkókba ki árusíthatott drogot, a 19-es tanú azt mondta, hogy elég egyértelmű volt, hogy kicsoda. Mivel mindenkit átvizsgáltak, és akinél drogot találtak, azt kitiltották, kivéve azokat az övtáskás dílereket, “akit az őrök be akartak engedni”. “Szerintem ez az ország legjobb piaca volt” – vélekedett a tanú, aki hozzátette, hogy ráadásul rossz minőségű, “felütött” anyagot árultak az ottani dílerek, olyat, “mint amit az utcán lehet kapni”. Az egykori drogfogyasztó azt is elmondta, hogy a dílerek váltott műszakban dolgoztak, mert “6-8 óránál többet egy ember nem bír ott ki”. A biztonsági őrök pedig védték a WC- t, mert mindig állt ott egy kigyúrt ember. “A WC-ben csak meleg víz volt, hogy az 500 Ft-os vizet meg kelljen venni”. A férfi elmondta, hogy több olyan esetnek volt a szemtanúja, amikor valaki túladagolás miatt elájult. “Az ilyen elájulás a többi szertől volt, a Ginától és az Icától is, de a Katitól nem. A Ginát nem árulták és tiltották is bent. Ha Ginát találak valakinél, akkor még meg is verték.”– írta le a droghelyzetet a tanú. Elmondta, hogy ha valaki rosszul lett, akkor az őrök odakisérték az “egészségügyes nénikéhez”, aki “megkérdezte, hogy milyen drogokat szedtem be és attól függően adott fájdalomcsillapítót, vagy vonta meg.” A tanú szerint a szórakozóhelyek parkolóiban is folyt drogozás, azonban ha lebuktak, a biztonsági őrök elvették a szert, de soha nem hívtak rendőrt. Szerinte egy este több százan is vásárolhattak drogot a WC-ben lévő árustól.
Valaki Ginát öntött az italába
Egy Gábor nevű fiatalember 2011 szeptemberében töltött egy estét a Hajógyári szigeten lévő szórakozóhelyeken. Tanúként elmondta, hogy egy baráti társasággal több diszkóban is szórakoztak, és ezalatt elég sok alkoholt megivott. Éjjel 11 körül még rendben volt, majd valamikor hajnali három körül egy mentőben ébredt fel, mivel elájult és valószínűleg valaki drogot rakhatott az italába. Csakúgy, mint egy Alexandra nevű lánynak, aki néhány héttel később, barátaival szórakozott a Pink nevű diszkóban. A lány elmondta, hogy akkor 16 éves volt és simán beengedték, nem kérték el tőle a személyi igazolványát. Megjegyezte, hogy egyébként soha nem fogyaszt drogokat, sőt aznap este még alkoholt is alig ivott. Miként tanúként elmondta, az egészből arra emlékszik, hogy kiment a szórakozóhely parkolójába, mert rosszul érezte magát, ott beszállt egy számára ismeretlen kocsiba, de nem tudja, hogy ott mi történt vele. Végül három lány a kocsi mellett talált rá, ahol járkált fel-alá, remegett, össze-vissza beszélt, végül a barátnői elkísérték az orvosi szobába, ahol valamit megitattak vele, de nem lett jobban. Emiatt mentőt hívtak és bevitték a kórházba. Ott derült ki, hogy Ginát önthettek az italába.
“Utána már a kórházban ébredtem”
Egy Péter nevű fiú azt mondta a nyomozó ügyészeknek, egyetlen alkalommal ment el szórakozni, a Hajógyári szigetre, a Dokk nevű diszkóba, ahol a kezükbe adták a drogot, amit “voltunk olyan állapotban, hogy elfogadtunk”. Az eset a WC-ben történt, és egy vendégnek látszó férfi szólította meg őket. Később összeismerkedtek a dílerrel, aki pezsgőt rendelt nekik, majd további drogot hozatott nekik a barátnőjével. A szórakozóhely parkolójában itták meg a számukra akkor ismeretlen Ginát, majd mindannyian elindultak a HÉV-hez. “Dávid már a HÉV megállóban összeesett, illetve a járdán, a sínek mellett. Próbáltunk neki segíteni, hívtunk mentőt, elmentünk vízért, valami rohama volt. Mire a mentő odaért, akkor ez megtörtént Alexszel is, majd velem is. Egyedül K. Viktornak nem lett baja, mert ő nem ivott ebből az italból. (…) Utána már a kórházban ébredtem.” (A fiúkat a mentők, életveszélyes állapotban az Erzsébet kórházba szállították, ahol kómába estek. Az esetről a sajtó is beszámolt. ) A fiút arról is kérdezték, hogy más is árult-e drogot a diszkóban. Arra emlékezett, hogy a tánctéren folyamatosan kérdezgették tőle, hogy kér-e kábítószert, de ott nem fogadott el senkitől semmit. Mint mondta, amikor a kórházban felébredt, már egy rendőr állt az ágya mellett, és rendőrségi ügy lett a drogozásából. Az eljárásban felismerte a dílert, majd elterelésben kellett részt vennie.
“Egyből leállt a vesém, meg a májam”
Egy Noémi nevezetű, erdélyi lány 2011 szilveszterét töltötte a Hajógyári szigeten, de az Új év már a kórházban érte. Tanúvallomását így kezdte: “A Hajógyári szigeten 18 évesen voltam először a barátnőmmel. Röviden-tömören mindenki be volt drogozva, ott nem lehetett látni egy tiszta embert sem. (…) Látszott az embereken, hogy be vannak drogozva, fehérek voltak, olyan volt az arcuk, mint a zombiké, úgy is táncoltak. Kínálni engem nem kínáltak droggal, illetve nem is vettem, de láttam, hogy veszik. Inkább a fiúk vették a drogot, mint a lányok”. Mint mondta, mindez a Dokk nevű diszkóban történt, ahol a WC-nél és a parkolóban látta, hogy adják-veszik a kábítószert. “Ahogy mentem a WC-re ott állt valaki és kérdezgette, hogy kell cucc, kell cucc?”– emlékezett vissza Noémi. Szerinte a biztonsági őrök biztosan láthatták, hogy drogeladás folyik a diszkóban, mivel szerinte ha ő félrészegen erre felfigyel, akkor bizonyosan az őrök figyelmét sem kerülhette el. Vallomásában a lány később elárulja, hogy ő is fogyasztott speed nevezetű drogot, amit nem a Hajógyári szigeten vett, hanem a buli előtt, Pomázon. A tanú állította, aki rosszul lett, azt az őrök “kivágták”. Amikor ő elájult, akkor először az egészségügyi szobába vitték, majd mentőt hívtak. “Nekem ketamint találtak a véremben, ami olyan erős volt, hogy egy lovat is megölt volna. Egyből leállt a vesém, meg a májam. Én nem akartam ilyen erős drogot fogyasztani.” Hogy mégis hogyan sikerült, arra Noémi a klasszikus választ adta: valaki az italába önthette. “Egyszer csak elsápadtam és mondtam a barátnőmnek, hogy nem jól vagyok, menjünk egy kis friss levegőt szívni. Én el is indultam, a barátnőm pedig fogta a kezemet és akkor kimentünk. A barátnőm mesélte, hogy egyszer csak elengedtem a kezét, elvágódtam és orromon-számon keresztül elkezdett spriccelni a vér. (…) A volt barátom látta az egészet és utánam jött az egészségügyi sátorba és szerencsére neki volt olyan egészségügyi tapasztalata és ő élesztett újra kétszer, vagy háromszor. Állítólag nem tudtak mit kezdeni velem, nagyon megijedtek mert leállt a szívem és nem tudtak velem mit kezdeni.” Noémit bevitték a kórházba, ahol tíz napig kómában feküdt. Mint elmesélte, amikor fölébredt nem volt képben semmivel. Azt hitte, hogy az ápolók a családja, akik pelenkázták, etették-itatták. Beszélni sem tudott, egy hang sem jött ki a száján, amikor meg már igen, akkor a szavakat nem tudta összerakni. “Újra kellett tanulnom enni-inni, írni-olvasni, semmit nem tudtam egyedül megcsinálni.” A tanú állította, abban az évben még a karácsonyi történések is kiestek az emlékezetéből.
“Volt egy drogos fílingje a Coronitának”
Az ügyészek kérdésére Noémi elmondta, nem igazán tartott attól, hogy a szórakozóhelyen lebukik a drogozás miatt, mert úgy volt vele, hogy “mindenki annyira durván kész volt ott, mert ha bejönnek a rendőrök, akkor biztosan nem minket fognak lekapcsolni.” Noémi azt is elmesélte kihallgatójának, hogy 18-19 éves volt, amikor a Hajógyári szigeten bulizott, és elvarázsolta, magával ragadta a hely, attól függetlenül, hogy “volt egy drogos fílingje a Coronitának”. De mint mondta, most már másképp látja a dolgokat. Végül is, szerinte jobb, hogy így alakult az élete, “mert lehet, hogy még mindig odajárnék és már tiszta drogos lennék. Szerintem ez volt a legjobb, ami történhetett velem. Amikor hajnalonta megyek haza az Árpád hídnál és látom a fiatalokat, akkor úgy utánuk nyúlnék és mondanám, hogy ne menjenek! Rossz érzés látni, hogy bemennek oda és drogot fognak fogyasztani, mert azt hiszik, hogy milyen jó mulatság ez, pedig nem az“. Arról pedig, hogy volt-e rendőri ellenőrzés a Hajógyári szigeten, Noémi azt vallotta, egy alkalomra emlékszik, amikor egy furgonnyi rendőr beállt a parkolóba, de nem szálltak ki, csak néztek ki a kocsiból. Hogy, miként került a szervezetébe a végzetes szer, arról sem tudott mit mondani a tanú. “Mindent, amit most elmondta,, a barátnőm elmondásából tudom. Én semmire nem emlékszem. Még a mai napig előfordul, hogy rosszul ejtek ki bizonyos szavakat“. A fiatal nő még azt sem tudta megmondani, hogy a balesete után a kórházban mivel műtötték meg. Akkoriban, ha elolvasott valamit, rögtön elfelejtette. Szerinte a drogdílereket ismerhették a biztonsági őrök, sőt fizethettek is nekik azért, hogy árulhassanak. “Mert láttam, hogy látják az őrök, hogy valaki éppen drogot árul és átnéztek rajtuk és láttam olyat is, ha meglátták, hogy olyan árul, akit nem ismertek, azt megfogták és kirakták. Onnan gondolom, hogy ismerhették, mert ott állt három biztonsági őr és egy csávó állandóan bekíséri a vendéget a WC-re, majd pár perc múlva kijön és ez ment egész este. Ha meg valaki olyan jött, aki csak úgy gondolta, hogy majd itt árulhat drogot, azt rögtön kitették a nyakánál fogva. Az biztos, hogy éreztem, ha magadra nem tudsz vigyázni, akkor nem vigyáz rád senki, ha valami bajod lesz, akkor leszarnak. Csak látszatra kedvesek veled az emberek.” Folytatjuk.
Címlapfotó: news.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS